A kormányzati kommunikációban egyre többször jelenik meg a “háborús infláció” kifejezés. Csakhogy az árak nem a háború kezdetével kezdtek emelkedni, a konfliktus csak tovább mélyítette a problémákat.

Július elsején, péntek reggel Orbá Viktor úgy fogalmazott a Kossuth Rádióban:

„A háborús inflációt nem lehet másképp megakadályozni, csak ha a háborúnak vetünk véget.”

A miniszterelnök nem először beszél háborús inflációról. Június 27-én a parlamentben, az azonnali kérdések órájában azt mondta, hogy többek közt a munkahelyeket és a rezsicsökkentést is megvédik majd a háborús inflációtól:

Június 20-án pedig egy Facebook-posztjában azt írta:

“Az álláspontunk világos: a háborús infláció egyetlen ellenszere a béke, ezért mi az azonnali tűzszünet és a gyors béketárgyalások mellett állunk.”

Hasonló megfogalmazással állt elő Gulyás Gergely, a Miniszterelnökség vezetője is néhány nappal korábban, amikor a Kormányinfón úgy fogalmazott:

“Soha nem volt akkora infláció az euróövezetben, mint a mögöttünk hagyott hónapban, Amerikában rekordinfláció van, negyven éve nem tapasztaltak ilyet.”

Gulyás hozzátette azt is, hogy a háború miatt emelkedtek drasztikusan az energiaárak. “Minél közelebb van valaki a háborús övezethez, annál nagyobb az infláció, hazánknak ezzel is számolnia kell” – mondta a miniszter.

Azonban a hazai és nemzetközi inflációs adatokból az látszik, hogy, Magyarországon nem a háború kezdetével kezdtek emelkedni az árak, az infláció mértéke pedig nem csupán a háborús övezettől való távolságtól függ.

A Trading Economics nemzetközi inflációs adataiból látszik, hogy – Gulyás állításával ellentétben – az infláció emelkedése és az egyes országok háborús területekhez képesti távolsága között nincs kizárólagos összefüggés.

Görögországban vagy Bosznia-Hercegovinában például magasabb az infláció mértéke, mint Magyarországon, pedig messzebb vannak a háború sújtotta területektől. Ez nem jelenti azt, hogy maga a háború nem súlyosbítja a helyzetet, ám nem lehet pusztán kilométerekben mérni azt, hogy hogyan alakul az infláció.

Háború -> infláció?

Valójában maga a háborús infláció kifejezés is megtévesztő, az árak ugyanis nem a háború kezdetével kezdtek emelkedni.

“Csak részben tehető felelőssé az orosz-ukrán háború az infláció elszabadulásért. Benne van ebben a magyar kormány országgyűlési választások előtti kiköltekezése, de még inkább az olyan hosszútávú elmaradások, mint például az Oroszországtól való energiafüggőség csökkentésének elhanyagolása, vagy a tartós, és egyre súlyosbodó munkaerőhiány, amit a járványhelyzet is felerősített” - mondta a Lakmusznak Büttl Ferenc közgazdász.

Büttl szerint a háború annyiban valóban tovább ront a helyzeten, hogy az eddig is meglévő problémák (például az energiaárak és az élelmiszerárak növekedése) mellett az energiahordozók vagy a gabona szállításának akadozása, illetve ezek árának emelkedése a fogyasztói árak további növekedéséhez vezet.

Az egyébként a KSH adataiból látszik, hogy 2021 júliusa óta folyamatosan felfelé kúszik az inflációs mutató, így már a háború kitörése előtt, januárban is 7,9 százalékon, februárban 8,3 százalékon állt az infláció mértéke. (Frissítés, 2022. július 1. 17:19: Cikkünk korábbi verziójában hibásan azt írtuk, hogy 2021 júniusa óta nőtt folyamatosan az árszínvonal, ezt javítottuk.)

Az emelkedő árakról és ennek összetett okairól a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is közölt jelentéseket, már a háború kitörése előtt is.

A 2021 decemberében közzétett inflációs jelentés szerint az akkori (az elmúlt évekhez képest rekordmagas) infláció már jócskán kicsúszott az úgynevezett toleranciasávból – igaz, Matolcsy György akkoriban még bizakodó volt, a jelentés ugyanis úgy fogalmazott:

“A novemberi inflációs adatok beérkezésével túl vagyunk az inflációs csúcson.”

Az MNB jelentéséből az is kiderül, hogy az infláció növekedésének hátterében már akkor is “a nyersanyag- és energiaárak növekedésének, a szállítási költségek emelkedésének, valamint az egyre szélesebb körű ellátási nehézségek begyűrűzése” állt.

A következő inflációs jelentésben, amely a háború kitörése után nem sokkal, 2022 márciusában készült el, az MNB már jelezte azt is, hogy az orosz-ukrán háború súlyosbította a problémákat: “a konfliktus, az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók, illetve a geopolitikai feszültségek a nyersanyagárak és ezáltal az infláció további emelkedését eredményezik.”

A jegybank második negyedévet záró sajtótájékoztatóján Baksay György, az MBN ügyvezető igazgatója jelentette be, hogy a globális folyamatok alapján azzal számolnak, hogy az infláció az őszi hónapokban tetőzhet Magyarországon, majd lassú mérséklődés indulhat, és előrejelzésük szerint 2023 végére a jegybanki toleranciasávba kerülhet vissza, 2024 elejére pedig elérheti a 3 százalékot. Az új előrejelzés szerint az éves infláció Magyarországon 2022-ben 11 és 12,6 százalék közötti lehet, ezt a második féléves jelentős, 14 százalékos inflációs sáv húzhatja fel.

Ha béke lesz, minden rendben lesz?

“Béke kell, mert ha véget ér a háború, nem lesz infláció” - írta június elején Orbán Viktor a Facebookon. Azonban az MNB korábbi jelentéséiből kiderül, hogy a dolog nem ilyen egyszerű.

Ahogy az alábbi grafikonon is látszik, az infláció a különböző tényezők hatására már a háború kitörése előtt is emelkedett, a háború hatására ez a tendencia fokozódott, ám épp ez okozza azt is, hogy az inflációs pálya leívelése is elhúzódóbb folyamat lesz majd.

Kép forrása: MNB

Címlapkép: Attila KISBENEDEK / AFP