Valójában hány szavazatból jött össze eddig a Fidesz kétharmada?
Zöldi Blanka
2022. április 2. 12:16
Ezt a cikket 2022
áprilisában írtuk.
A benne lévő
információk azóta elavulhattak.
“Magyarország ma nagy győzelmet aratott. (…) Amikor ilyen eredményt ér el az ember, akkor érvényes az a bölcsesség, hogy most kell szerénynek lenni, mert van mire”
– így kezdte Orbán Viktor a beszédét 2018-ban, miután a pártja – már harmadszorra – kétharmados győzelmet aratott a választáson: a 199 parlamenti mandátumból 133-at szerzett meg a Fidesz-KDNP.
De valójában hányan szavaztak a Fideszre a választásokon? Az adatokból az látszik, hogy 2014-ben és 2018-ban
a kétharmadhoz valójában közelebb volt azoknak a választópolgároknak az összessége, akik nem a Fideszt választották: vagy más pártra, vagy senkire sem szavaztak.
- 2014-ben: 8,241,488 választópolgárból listán 2,264,780 szavazott a Fideszre.
- 2018-ben: 8,312,173 választópolgárból 2,824,551 szavazott a Fideszre.
*Hogyan számoltunk?
A százalékos eredmény számításához az alábbi adatokat használtuk:
- Fidesz = akik listán a Fideszre szavaztak (levélszavazatokat is beleszámítva)
- Nem Fidesz = akik listán nem a Fideszre szavaztak + akik érvénytelenül szavaztak (levélszavazatokat is beleszámítva)
- Nem szavaztak = akik szerepeltek a névjegyzékben, de nem mentek el szavazni vagy nem küldték vissza a levélszavazatukat
- Emellett mindkét évben volt néhány ezer szavazó, aki ugyan elment szavazni, de pártlistára nem szavazott (ezeket az egyéni választókerületi eredmények szerint, arányosítva adtuk hozzá a Fidesz és a Nem Fidesz eredményeihez).
Így működik a NER választási rendszere
A 199 parlamenti mandátumból a képviselők 106-ot egyéni választókerületből, 93-at pedig pártlistáról szereznek meg. A listás mandátumok elosztásába a levélben érkező és a töredékszavaztokat is beszámítják.
A választási szabályokról részletesen ír a Political Capital kisokosa, a legfontosabb tudnivalókat pedig ebben a videóban foglalták össze:
Mi pedig alább, grafikonon összegeztük az egyes pártokra leadott egyéni és listás szavazatok arányát, valamint az ezek alapján megszerzett, egyéni és listás parlamenti mandátumok arányát.
Ezekből látszik többek közt, hogy:
- Az egyéni választókerületi szavazatok kevesebb, mint fele érkezett a Fideszre, ezzel mégis az egyéni mandátumok több mint kilencven százalékát húzta be magának jelenlegi kormánypárt.
- Ezzel szemben az ellenzéki pártok főként a listán szerzett szavazataikat tudták parlamenti mandátumra váltani.
A végül parlamentbe jutó pártok listás eredményei pedig számszerűen így alakultak:
| Lista (2014) | Listás szavazatok száma |
| Fidesz-KDNP | 2,264,780 |
| Összefogás | 1,290,806 |
| Jobbik | 1,020,476 |
| LMP | 269,414 |
| Lista (2018) | Listás szavazatok száma |
| Fidesz-KDNP | 2,824,551 |
| Jobbik | 1,092,806 |
| MSZP-Párbeszéd | 682,701 |
| LMP | 404,429 |
| DK | 308,161 |
| Együtt | 37,562 |
Ebből látszik, hogy a listán
- 2014-ben Fidesz-KDNP-re 2,264,780-en, míg a többi parlamentbe jutó pártra összességében ennél többen, 2,580,696-an szavaztak,
- 2018-ban Fidesz-KDNP-re 2,824,551-en, míg a többi parlamentbe jutó pártra összességében ennél kevesebben, 2,525,659-en szavaztak.
Grafika: Tbg, Kiss Vera
A szerzőről
Zöldi Blanka
Ajánlott cikkeink
A magyar kormány ukrán vendégmunkások tömegeivel riogat, miközben azok már inkább továbbállnak Nyugatra
Miért keresnek a magyar nők évi 1,5 millió forinttal kevesebbet, mint a férfiak?
