23. alkalommal tart évértékelőt Orbán Viktor szombaton. Ez alkalomból végigolvastuk 2010 óta tartott évértékelőit, hogy megnézzük, a miniszterelnök ezen beszédeiben mennyire támaszkodik a tényekre.

Csak olyan állításokat gyűjtöttünk össze, amelyek pontos adatok alapján ellenőrizhetőek, és minden esetben feltüntetjük a vizsgált állításokhoz kapcsolódó adatok forrását. Nem foglalkoztunk olyan kijelentésekkel, amelyekben a miniszterelnök véleményt fogalmazott meg, vagy amelyekben pontos adatok alapján nem vizsgálható kijelentéseket tett.

Orbán Viktor az évértékelőiben rendre kitér bizonyos, a kormányzás szempontjából fontos témákra. Ilyen például a családpolitika is – az alábbiakban az ezzel kapcsolatos állításait vizsgáljuk meg.

Elsőként a bölcsődei férőhelyekkel kapcsolatos mondásait gyűjtöttük össze a miniszterelnöknek.

RÉSZBEN IGAZ: 2012 és 2014 között kevesebb mint 2000 bölcsődei férőhely létesült, 2012-ben összesen 36 636 férőhely volt, 2014-ben pedig 38 614. Vagyis bár valóban létesültek bölcsődék, de csekély számban. Érdekesség, hogy 2010 és 2012 között nagyobb ütemben nőtt a bölcsődei férőhelyek száma (+4 119), mint 2012 és 2014 között (+ 1 979), miután Orbán bejelentette a férőhelyek bővítését.

Az óvodai férőhelyek esetében ugyanez a helyzet: a 2012/13-as tanévben 377 154, a 2014/15-ös tanévben 380 468 férőhely volt.

HAMIS: 2012-höz képest látványosan nem nőtt 25 százalékkal a bölcsődei férőhelyek száma. 2012-ben összesen 36 635 férőhely volt. Ha ez 25 százalékkal nőtt volna, 45 793 helynek kellett volna lennie. Ehhez képest 2014-ben 38 614 férőhely volt. De még ha a 2010-es számhoz (32 516) viszonyított is a miniszterelnök, akkor sem jó az arány, abban az esetben ugyanis 40 645 férőhelynek kellett volna lennie.

HAMIS: Utólag látszik a számokból, hogy sem 2019-ben nem létesült 10 000 új bölcsődei férőhely, sem 2020-ban 5 000, és 2021-ben sem lett 6 000.

HAMIS: 2019-ben összesen 254 munkanap volt (ez itt ellenőrizhető), ami 2540 új férőhelyet jelentett volna 2018-hoz képest. Ezzel szemben csupán 1533 létesült.

Összességében látszik, hogy Orbán Viktor bölcsődei férőhelyekkel kapcsolatos állításai, ígéretei nem teljesültek. Még annak ellenére sem, hogy a férőhelyek számának növelése érdekében 2017. január 1-től átalakult a gyermekek napközbeni ellátásának rendszere, és például egy új intézménytípus (mini bölcsőde) bevezetésével egyszerűbbé vált ilyen típusú intézményeket létrehozni. Így is látszik, hogy 2017-ben ugrásszerűen megnőtt a bölcsődék száma, ám még ezzel a megoldással sem sikerült elérni a miniszterelnök által meghirdetett célszámokat.

A születési és halálozási számokkal, arányokkal kapcsolatban a miniszterelnök többnyire pontos adatokat közölt, ám ehhez az is kellett, hogy jól válassza meg az adott éveket, amelyekhez viszonyított.

IGAZ: Több mint kétezerrel több gyerek született 2012-ben, mint 2011-ben, de kevesebb, mint 2010-ben. 2010 előtt pedig nagyságrendekkel több gyerek született minden évben.

IGAZ: A Fidesz-KDNP 2010-es hatalomra jutása után valóban 2014-ben született a legtöbb gyerek. De 2010 előtt több született.

IGAZ: A KSH adatai szerint 2014-ben 1,41 volt a termékenységi arányszám, 1997-ben 1,38, a kettő között pedig mindig alacsonyabb volt az érték.

MAJDNEM IGAZ: Orbán egy kicsit felfelé kerekített. 2010-ben a KSH adatai szerint 40 449 terhességmegszakítás történt, 2014-ben 32 663, ami 19,25 százalékos csökkenést jelent.

IGAZ: 1954-ből csak becsült adatok állnak rendelkezésre, de valóban igaz, hogy 2015-höz képest ekkor volt utoljára a KSH adatai szerint alacsonyabb a terhességmegszakítások száma: 16 300. Emlékeztetőül: 1953-ban lépett életbe a rettegett abortusztörvény, a Ratkó-korszak legismertebb intézkedése.

IGAZ: Valóban 2016-ban volt a legmagasabb a születések száma. Azóta minden évben alacsonyabb.

IGAZ: 1,23 2011-ben volt a termékenységi arány, 2016 és 2019 közt folyamatosan 1,49 maradt.

Infogram

IGAZ, de csak abszolút értékben, ezer lakosra vetítve nem: 2014-ben a KSH adatai szerint összesen 126 308 magyar állampolgár halt meg. A statisztika alapján valóban igaz, hogy legutóbb 1974-ben volt ennél alacsonyabb ez a szám, amikor 125 816 halálozást regisztráltak.

Ha viszont arányaiban nézzük, akkor ezer lakosra 2014-ben 12,8 halálozást jutott. Ugyanilyen arány volt egyébként egy évvel korábban, 2013-ban is, de például 2011-ben is 12,9 halálozás „jutott” ezer főre, 2012-ben pedig 13,0. 1974-ben egyébként 12,0 halálozás jutott ezer főre, vagyis bár darabszámra valóban alig néhány száz fős a különbség az Orbán által kiemelt két évszám között, lakosságarányosan azonban az 1974-es mutató jobb volt, mint 2014-ben.

MAJDNEM IGAZ: 2010-ben 130 456-an haltak meg, 2014-ben a halálozások száma 126 308 volt. A kettő közti különbség 4148.

NEM IGAZ: Ehhez egy 2019-ben született gyermeknek minimum 81 évet kellene élnie. A KSH adatai alapján 2019-ben még a nők legmagasabb várható élettartama sem volt 81 év, a férfiaké pedig legfeljebb 75 év volt (Budapesten, az országos átlag még ennél is jóval alacsonyabb), vagyis még egy 2019-ben született lánygyermeknek se voltak olyan jó esélyei arra, hogy megélje a XXII. századot.

IGAZ: A házasságkötések száma valóban emelkedik 2010 óta, és ha Orbán arra gondolt, hogy 2014-ben a 2010-es adatokhoz képest nőtt 9 százalékkal az arány, akkor igaza van. Ha 2014-ben az egy évvel korábbi adatokhoz mérte a növekedést, akkor viszont nincs, 2013-hoz képest az emelkedés csak 4,85 százalékos volt.

IGAZ: 2002-ben összesen 46008 házasságkötés történt, 2010-ben 35520. Ez egészen pontosan 22,8%-os csökkenést jelent.

IGAZ: 2010-ben 23873 válás történt, 2013-ban 20209. Ez 15,3%-os csökkenést jelent.

HAMIS: Sehogy sem jön ki, amit Orbán állít. 2017-ben a házasságkötések száma 50 572 volt. Ha ezt 46 százalékos emelkedésnek vesszük, az azt jelenti, hogy 34 638 házasságkötésről indulunk. A KSH adatai szerint ilyen alacsony ez a szám egyszer sem volt, amióta a statisztikát vezetik. A legalacsonyabb 2010-ben volt a házasságkötések száma: 35 520.

IGAZ: A kormány 2011. január elsejétől 2 évről 3 évre emelte a GYES időtartamát a szociális és családügyi törvények módosításával. Emlékeztetőül: a GYES időtartamát a Bajnai-kormány csökkentette le 2009-ben a gyermekek védelméről szóló törvény módosításával, így 2010 májusától az addig a gyermek hároméves koráig alanyi jogon járó, a nyugdíjminimum összegével azonos (2009-ben 28.500 forint) összegű gyest ezután csak kétéves korig folyósították. Ezt állította vissza az Orbán-kormány, amikor 2011. január elsejétől 2 évről 3 évre emelte a GYES időtartamát a szociális és családügyi törvények módosításával.

A cikk elkészítésében közreműködött: Király András, 444.hu
Címlapkép: Botos Tamás/444.hu