Sokkal több ukrán férfi keres menedéket Magyarországon, mióta a kormány szembement egy uniós szigorítással

2026. november 20. 18:12


Egy EU-s döntés augusztustól kizárta az ideiglenes védelemből a katonai kötelezettségüket nem teljesítő ukrán férfiakat. A magyar kormány nem alkalmazza a megkötést, amit egyébként jogszerűen megtehet. A számok közben arra utalnak, hogy vonzóbbá válhatott az ország a háború elől menekülőknek.

Magyar Péter miniszterelnök szeptember 3-án jelentette be, hogy Magyarország egy újonnan elfogadott uniós szigorítás ellenére továbbra is ideiglenes védelmet, úgynevezett menedékes státuszt biztosít az Ukrajnából érkező katonaköteles korú férfiaknak. A döntést elsősorban a kárpátaljai magyarok helyzetével indokolta.

Az EU Tanácsa júliusban döntött arról, hogy augusztustól nem adja meg a menedékes státuszt az Ukrajnából menekülők közül azoknak, akik nem tudják igazolni katonai kötelezettségeik teljesítését.

Magyarország azonban nem módosított az eddigi feltételeken. Ez az általunk megkérdezett szakértők szerint nem jogszerűtlen, az ideiglenes védelmet szabályozó EU-s irányelv lehetőséget ad a tanácsi döntésnél kedvezőbb nemzeti elbírálásra.

A hatóságoktól szerzett menekültügyi adatok azt mutatják, hogy a különutas magyar politika kezdete, azaz augusztus óta nagyjából négyszer annyi katonaköteles korú férfi kér védelmet Magyarországon, mint korábban - akik egyébként az ukrán szabályok értelmében legálisan nem is hagyhatják el Ukrajnát.

Ez önmagában nem jelent ok-okozati összefüggést, ugyanakkor sem az EU egészében, sem az Ukrajnával szomszédos többi tagállamban nem volt hasonló mértékű növekedés, ami azt valószínűsíti, hogy vonzóbb célpont lett Magyarország a kérelmezők szemében.

Mit jelent a menedékes státusz, és min változtatott az EU?

Az ideiglenes védelem, magyar jogi elnevezéssel menedékes státusz az Európai Unió különleges védelmi rendszere. Olyan helyzetekre hozták létre, amikor fegyveres konfliktus vagy más súlyos válság miatt rövid idő alatt nagyon sok ember kényszerül elhagyni otthonát.

A rendszert egy 2001-es irányelv alapozta meg, de csak 2022 márciusában alkalmazták először, Oroszország Ukrajna elleni teljes körű invázióját követően.

A menedékes státusz lehetővé teszi, hogy az érintettek jogszerűen tartózkodjanak az őket befogadó tagállamban, munkát vállaljanak, valamint meghatározott feltételekkel egészségügyi, oktatási és szociális ellátáshoz jussanak. A hagyományos menekültstátusszal ellentétben ehhez nem szükséges minden kérelmezőnek külön bizonyítania az egyéni üldöztetést.

A tagállami kormányokat tömörítő Tanács végrehajtási határozata alapján kezdetben valamennyi Ukrajnából menekülő ukrán állampolgárra vonatkozott az ideiglenes védelem.

A rendszert aktiváló határozatot azóta többször meghosszabították. A legutóbbi uniós döntés 2028. március 4-ig biztosította az ideiglenes védelmet, egyúttal azonban új jogosultsági feltételeket vezetett be.

Illusztráció: Dániel Ádám/Lakmusz

A júliusban elfogadott új tanácsi határozat szerint augusztus 5-től csak azoknak adható ideiglenes védelem, akik teljesítették az Ukrajnában fennálló katonai kötelezettségeiket, és ezt szükség esetén igazolni is tudják.

A Tanács július 15-i közleménye szerint a szigorításnál figyelembe vették Ukrajna katonai szükségleteit is. Fontos kivétel, hogy az új feltétel nem vonatkozik azokra, akik augusztus 4-ig már ideiglenes védelemben részesültek egy tagállamban, és folyamatosan megtartották a státuszukat.

A változás különösen a katonaköteles korú ukrán férfiakat érintheti. Az ukrán védelmi minisztérium tájékoztatása szerint főszabály szerint a 25–60 éves, katonai szolgálatra alkalmas férfiak mozgósíthatók, amennyiben nem rendelkeznek halasztással vagy mentességgel. A 18–24 éveseknek is regisztrálniuk kell a hadseregnél, de csak meghatározott esetekben hívhatók be, egyébként önként vállalhatnak katonai szolgálatot.

Az EU Tanácsa a júliusi szigorításról szóló közleményben példákat is felsorolt arra, milyen dokumentumokkal igazolható az új feltétel teljesítése. Ilyen lehet az ukrán hatóságok kiléptető bélyegzőjét tartalmazó útlevél, amely bizonyítja, hogy az érintett jogszerűen hagyta el Ukrajnát. Emellett a tagállami hatóságok a katonai kötelezettségek teljesítését vagy az azok alóli mentességet igazoló papíralapú, illetve elektronikus dokumentumokat is elfogadhatnak.

Egy tavaly augusztusi ukrán szabály értelmében a 18-22 éves férfiak jogszerűen elhagyhatják az országot, amennyiben előzetesen regisztráltak a katonaságnál. A 23 és 60 közötti férfiak azonban főszabály szerint nem léphetnek ki Ukrajnából.

Magyarországon nem kérnek katonai igazolást – de jogszerű ez?

A magyar kormány a szeptemberi bejelentést követően kormányrendeletben is megerősítette, hogy fenntartja a korábbi szabályozást, és nem zárja el a menedékes státuszt a katonaköteles korú férfiak elől.

A menekültügyi feladatokat is ellátó Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (OIF) a Lakmusz megkeresésre egyértelműen válaszolt:

„A magyar menekültügyi hatóság továbbra sem vizsgálja a kérelmezők ukrajnai katonai kötelezettségeit, és ezzel összefüggésben igazolásokat sem kér.”

Az OIF nyilvános tájékoztatója ugyanezt a megközelítést ismerteti.

Ukrajnából menekülők Záhonyban, ahonnan folytatják útjukat más európai városokba
Ukrajnából menekülők Záhonyban, ahonnan folytatják útjukat más európai városokba
Fotó: ABDULLAH UNVER/Anadolu Agency via AFP

Léderer András, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa szerint a magyar döntés jogalapja az ideiglenes védelemről szóló, 2001-es uniós irányelv 7. cikke.

A rendelkezés lehetővé teszi, hogy egy tagállam az uniós döntésben meghatározottnál szélesebb körnek nyújtson védelmet, ha az érintettek ugyanazon okokból és ugyanabból az országból vagy régióból kényszerülnek elmenekülni.

Léderer szerint tehát van jogi lehetőség arra, hogy Magyarország kedvezőbb feltételeket alkalmazzon. Hasonlóképp nyilatkozott a Lakmusznak egy másik, uniós ügyekkel foglalkozó jogász is. Más lenne a helyzet fordított esetben, vagyis ha egy tagállam az uniós jogban kötelezően védelemre jogosultként meghatározott csoportot próbálna elzárni a menedékes státusz elől.

Az Európai Bizottság szóvivője, Markus Lammert október 7-én megerősítette, hogy a magyar kormány a 2001-es irányelvnek megfelelően tájékoztatta a Bizottságot arról, hogy továbbra is védelmet ad a katonai kötelezettségeiket nem teljesítőknek. A szóvivő azt is elismerte, hogy az uniós szabályozás bizonyos mérlegelési mozgásteret biztosít a tagállamoknak.

Más országok szigorúbban járnak el

Az Európai Bizottsághoz fordultunk, hogy megtudjuk, Magyarországon kívül mely tagállamok jelezték hivatalosan, hogy élnek az irányelv 7. cikke szerinti lehetőséggel, és továbbra is védelmet adnak a katonaköteles korú férfiaknak a katonai igazolások vizsgálata nélkül.

Cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ, ugyanakkor a nyilvánosan elérhető információk szerint több tagállam már átültette a szigorítást a gyakorlatba, arról pedig egyetlen másik országnál sem találtunk bejelentést, hogy nem követnék a friss tanácsi döntést.

  • Németországban az újonnan érkező, katonai kötelezettségekkel érintett ukrán férfiaknak igazolniuk kell, hogy teljesítették kötelezettségeiket vagy mentesülnek azok alól, és az ukrán jog alapján jogszerűen hagyták el az országot.
  • Csehországban a 18–22 évesektől a katonai nyilvántartásba vétel igazolását, a 23–59 évesektől a katonai kötelezettség alóli mentesülést igazoló dokumentumot is kérnek. A cseh hatóság a Reserv+ ukrán katonai nyilvántartási alkalmazásban szereplő adatokat is ellenőrzi.
  • Hollandiában a tanácsi döntést követve augusztus 5-től alkalmazzák az új feltételt, egyes családegyesítési helyzeteket azonban kivételként kezelnek.

Ezekben az országokban tehát a kérelmezőket olyan katonai dokumentumok bemutatására kötelezik, amelyeket a magyar hatóság egyáltalán nem vizsgál.

Ez azonban nem azt jelenti, hogy a magyar menekültügyi szabályozás általánosságban megengedőbb lenne a többi európai országban alkalmazottnál. Mint azt Léderer András is kiemelte, Magyarországon – más uniós tagállamokkal ellentétben – az Orbán-kormány által még 2020-ban bevezetett nagykövetségi eljárás miatt gyakorlatilag lehetetlen „normál” menedékkérelmet benyújtani.

Így nálunk az ukrajnai háború elől menekülő férfiaknak az ideiglenes védelem jelenti az egyetlen opciót, míg más országokban, ha ideiglenes státuszt nem is kapnak, az általános eljárásban is lehetőségük van menedékkérelmet benyújtani.

Megugrottak a számok

A nyilvánosan elérhető és a Lakmusz által megszerzett adatok azt mutatják, hogy augusztus, vagyis az EU-s szigorítás és a különutas magyar politika kezdete óta sokkal több katonaköteles korú ukrán férfi kér (és kap) ideiglenes védelmet Magyarországon, mint korábban.

Az OIF a Lakmusz kérdésére 2024 januárjától 2026 októberéig küldte meg a 18–60 éves ukrán férfiak ideiglenes védelem iránti kérelmeinek számát és a kérelmek elbírálásának adatait.

2026 első hét hónapjában havonta átlagosan 230 kérelmet regisztráltak ebben a korcsoportban. Augusztusban azonban már 821, szeptemberben 1160, októberben pedig 855 kérelem érkezett.

Ez havi átlagban 945 kérelem, ami több mint négyszeres növekedés az év korábbi szakaszához képest.

2025 augusztus és október közötti időszakához képest, amikor havi átlagban 253 kérelmet regisztráltak, a növekmény 3,7-szeres.

A számok értelmezésénél érdemes figyelembe venni, hogy a magyar-ukrán kettős állampolgároknak magyar állampolgárként nincs szükségük menedékes státuszra ahhoz, hogy Magyarországon tartózkodhassanak. Ők ezért jellemzően nem jelennek meg a menedékkérelmek statisztikájában, akkor sem, ha a háború elől Magyarországra menekülnek.

Az OIF az ügyek elbírálásáról is közölt adatokat, bár hangsúlyozták, hogy mivel az eljárás a hónapok között áthúzódhat, az engedélyező és elutasító döntések nem feltétlenül az adott hónapban beadott kérelmekre vonatkoznak. Idén augusztus és október között, vagyis az uniós szigorítás életbelépése óta, 1279 esetben adtak menedékes státuszt. További 540 esetben elutasították ugyan a kérelmet, de a visszaküldés tilalma miatt befogadottként ismerték el az érintettet. Mindössze hat olyan elutasító döntés született, amelyben a hatóság nem állapította meg a visszaküldés tilalmát.

A non-refoulement, vagyis a visszaküldés tilalma megakadályozza, hogy az állam olyan országba küldjön vissza valakit, ahol üldöztetés vagy más súlyos sérelem fenyegeti. Az elvet többek között az Európai Unió Alapjogi Chartája és a magyar menedékjogi törvény is rögzíti.

Hogy az elmúlt hónapokban sokkal több lett az ukrán férfi kérelmező, azt a KSH Lakmusznak megküldött adatai is megerősítik, jóllehet nem egyeznek meg teljesen az OIF-tól kapott számokkal (a KSH a 18–64 éves korcsoportról szolgáltatott adatokat, ennek ellenére jellemzően valamivel alacsonyabb számokat közölt, mint az OIF).

A KSH statisztikájában 2026 első hét hónapjában összesen 1445 kérelmet regisztráltak, ami havonta átlagosan 206-ot jelent. Augusztusban viszont már 808, szeptemberben pedig 1130 kérelemről számolt be a KSH.

A két utolsó hónap havi átlaga így 4,7-szerese az év első hét hónapjára jellemző átlagnak.

A növekedés az előző év azonos időszakához viszonyítva is több mint négyszeres: 2025 augusztusában és szeptemberében összesen 453, 2026-ban ugyanebben a két hónapban már 1938 kérelmet regisztráltak.

A szeptemberi 1130 kérelem ráadásul a KSH 2022 februárjában kezdődő adatsorának legmagasabb havi értéke. Még az orosz invázió 2022-es kezdetekor sem jelentkezett ennyi 18–64 éves ukrán férfi egyetlen hónap alatt ideiglenes védelemért Magyarországon.

Az elismert menedékesek száma szintén emelkedett: augusztusban 269, szeptemberben 650 18–64 éves ukrán férfi kapott ideiglenes védelmet a KSH adatai szerint.

Nemzetközileg is kiemelkedő

Miközben Magyarországon augusztus óta jelentősen megnőtt a menedékes státuszt szerző ukrán férfiak száma, az Eurostat adatai szerint sem az EU egészében, sem az Ukrajnával határos többi országban nem következett be hasonló, sőt inkább csökkenés volt jellemző.

Az Eurostat adatbázisa az ideiglenes védelmet megszerző 18-64 éves, ukrán állampolgárságú férfiakról közöl nemzetközi összehasonlításra alkalmas adatokat, a számokat mindig 5-ösre vagy 10-esre kerekítve (erre az adatsorra is igaz, hogy az adott hónapban megadott státuszok nem feltétlenül az adott hónap kérelmeire vonatkoznak). Az összehasonlítható adatok egyelőre szeptemberig állnak rendelkezésre.

Magyarországon 2025 augusztusában és szeptemberében összesen 240 18 és 64 év közötti férfi kapott ideiglenes védelmet az adatbázis szerint, 2026 azonos időszakában azonban már 920. Ez közel négyszeres növekedést jelent.

Eközben Romániában lényegében változatlan maradt a megadott védelmek száma, Szlovákiában 12,6 százalékkal, Lengyelországban 89,1 százalékkal csökkent. (Ugyanakkor az abszolút számok idén augusztus-szeptemberben is magasabbak maradtak ezekben az országokban, mint Magyarországon.)

Az EU egészében ugyancsak visszaesés történt, 2025 augusztusában és szeptemberében 50 900, 2026 azonos időszakában már csak 27 670 ilyen döntést regisztráltak, ami 45,6 százalékos csökkenés.

A számok, különösen a lengyelországi visszaesés értékelésénél figyelembe kell venni, hogy 2025 szeptemberében különösen sok ukrán férfi kapott ideiglenes védelmet. Ez időben egybeesett azzal, hogy Ukrajna 2025 augusztusának végén enyhítette a 18–22 éves férfiak kiutazási korlátozásait.

A Magyarország és a többi régiós ország folyamatai közötti különbség azonban akkor is jelentős marad, ha kizárólag a 2026-os folyamatokat vizsgáljuk.

Magyarországon 2026 első hét hónapjában havi átlagban 115 18-64 éves ukrán férfi kapott védelmet, augusztusban és szeptemberben azonban már 460 volt a havi átlag. Ez éppen négyszeres növekedés, miközben az EU egészében ugyanebben az időszakban 27,7 százalékkal, Szlovákiában és Lengyelországban pedig még jelentősebben csökkent megadott státuszok száma. Romániában a magyar helyzettel nem összevethető 30 százalékos növekedés látszik az adatokból.

Az Eurostat adatai szerint egyébként 2026 augusztusában és szeptemberében a 18-64 éves ukrán nők közül is többen szereztek menedékes státuszt Magyarországon, mint korábban, de az emelkedés nem volt akkora, mint a férfiaknál. Míg a férfiaknál négyszeres volt a növekedés az év első hét hónapjához képest, a nőknél nem egészen kétszeres, 90 százalékos. Augusztusban és szeptemberben így a 18–64 éves ukrán nők közül 625-en, az ugyanilyen korú férfiak közül 920-an kaptak ideiglenes védelmet.

Mi lehet a magyarázat?

Léderer András szerint a magyar szabályozás kedvezőbb feltételei vonzóbbá tehetik Magyarországot egyes ukrán kérelmezők számára, különösen akkor, ha más tagállamokban katonai kötelezettségeiket igazoló dokumentumokat kellene adniuk.

Vadasi Vivien, a Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület munkatársa szerint az elmúlt hetekben újonnan érkezett ukrán férfiak is fordultak hozzájuk segítségért, akik még a menedékes státusz megszerzésének folyamatában vannak. Az egyesület a hatóságoktól is olyan információkat kapott, hogy megnőtt a kérelmek száma, azt azonban saját tapasztalataik alapján még nem tudják megállapítani, pontosan mi áll a növekedés hátterében. A kedvezőbb magyar szabályozás mellett a családegyesítés lehetősége, a már Magyarországon élő hozzátartozók vagy a munkavállalási lehetőségek is szerepet játszhatnak a célország kiválasztásában.

Ukrán menekült Záhonyban, 2022 áprilisában
Fotó: CHRISTOPHE ARCHAMBAULT/AFP

A kedvezőbb magyar feltételekről több ukrán sajtóorgánum beszámolt. Az Ukrajinszka Pravda például október 7-én külön cikkben ismertette, hogy Magyarország az uniós szigorítás ellenére továbbra is biztosítja az ideiglenes védelmet a katonaköteles korú ukrán férfiaknak.

Az információ az UNHCR ukrán nyelvű magyarországi tájékoztató felületén is elérhető.

Bár Magyar Péter hivatalosan szeptember 3-án jelentette be a magyar kormány döntését, az álláspont már korábban ismert volt. A miniszterelnök június 30-án arról beszélt, hogy Magyarország nem támogatja az ukrán katonaköteles korú férfiak ideiglenes védelmét korlátozó uniós javaslatot, és erről a Kyiv Independent is beszámolt.

Kérdés, hogy a menedékes státuszok megnövekedett száma azt is jelenti-e, hogy ennyivel több ukrán menekült tartózkodik Magyarországon.

Az ideiglenes védelemben részesülők magyarországi tartózkodási jogot szereznek, de megfelelő úti okmányokkal más schengeni országokba is továbbutazhatnak.

Az Európai Bizottság tájékoztatása alapján a menedékes státuszt igazoló tartózkodási engedély főszabály szerint 180 napon belül legfeljebb 90 napos tartózkodást tesz lehetővé más schengeni tagállamokban.

Ez nem jelenti azt, hogy a menedékesek a Magyarországon megszerzett státusszal más országokban automatikusan munkát vállalhatnak vagy tartósan letelepedhetnek. Az ideiglenes védelemhez kapcsolódó jogok alapvetően a védelmet biztosító tagállamban érvényesülnek, bár családegyesítésre bizonyos esetekben van lehetőség, és, mint láttuk, a holland kormány például a katonaköteles korú férfiakat is mentesíti az új feltétel alól, ha családtagjaik már Hollandiában élnek.

(Címlapi illusztráció: Dániel Ádám)

A szerzőről

Dániel Ádám

Dániel Ádám

Kövess minket!

Ne maradj le egy anyagunkról sem, kövess minket máshol is!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Kéthetente csütörtökön küldjük neked a legfontosabb cikkeinket, kiegészítve újságíróink személyes ajánlásaival: érdekességek, programok, podcastok, könyvek, filmek. Ha szeretnél képben lenni a legfrissebb dezinformációs trendekkel, iratkozz fel a Lakmusz hírlevelére!

A hírlevélről bármikor leiratkozhatsz.
Bővebb információkért olvasd el adatkezelési szabályzatunkat!