Kevés kormánypárti politikus posztolt a közösségi médiában a franciaországi zavargásokról, és közülük is mindössze hárman kötötték össze a történteket a bevándorlással. Volt, aki finoman még kritizálta is a miniszterelnök keretezését.

Magyar Péter miniszterelnök október 18-án arról posztolt a Facebookra, hogy a franciaországi tüntetések zarvagásokba és vandalizmusba fordultak. A történteket a migrációval kötötte össze:

„Ezen értelmetlen rombolást és igazolhatatlan erőszakot látva talán már mindenki számára érthető, hogy Magyarország miért képviseli a lehető legszigorúbb fellépést a migráció kapcsán, és miért nem fogunk semmilyen nyomásra lazítani a külső határaink védelmén és a bevándorlási politikánkon”

– írta Magyar.

A poszthoz csatolt videón a lángokba borult limoges-i városháza látható, de a francia városban történt gyújtogatás körülményeiről nem írt a miniszterelnök.

Limoges-ban, egy Párizstól távol eső kisvárosban a tüntetések viszonylag nyugodtan kezdődtek a hatóságok szerint, október 17-én délután 5 órakor azonban zavargások alakultak ki, melyek résztvevőinek „kizárólagos célja az volt, hogy gyújtogassanak, törjenek és fosztogassanak”. Délután 6 órára a zavargók betörtek a városházára, és felgyújtották az épületet, miközben a személyzet és a látogatók még bent voltak. A tűzoltók gyors beavatkozása ellenére az épület nagy része megsemmisült, az égő harangtorony pedig néhány órával később összedőlt.

Magyar posztja után két nappal, október 20-án a rendőrség már őrizetbe vett egy férfit, akit a limoges-i városháza felgyújtásával gyanúsítanak. A 34 éves gyanúsított egy rendőrségi forrás szerint egy szélsőbaloldali aktivista, aki már korábban szerepelt a francia hatóságok megfigyelési listáján. A francia Creuse régióból származó férfit elsősorban „közhatalmi tisztséget betöltő személy ellen elkövetett erőszakos cselekmények” miatt figyelték.

Magyar Péter posztjára, ami a migrációs politikával kötötte össze a zavargásokat, több kritika is érkezett, például Jámbor András volt országgyűlési képviselőtől és a diáktüntetőként ismert Pankotai Lilitől, de még a saját pártja francia támogatói szervezete, a Szajna-parti Tisza-sziget sem értett egyet a miniszterelnök mondandójával.

Azt írták, mélységesen távol áll tőlük Magyar Péter posztja, „amelyben a rongáló, kirakatokat zúzó vandálokat összemossa a migránsokkal”. Hozzátették,

„amikor az erőszakot egyetlen mozdulattal ráhúzzuk a bevándorlókra, pontosan ugyanabba a leegyszerűsítő, bűnbakképző logikába csúszunk bele, amivel szemben a Tisza közössége létrejött”.

Az ellenzék teljesen más irányból kritizálta a miniszterelnök szavait: Takács Péter és Németh Balázs fideszes parlamenti képviselők arról posztoltak, hogy annak ellenére, hogy Magyar Péter migrációellenesnek mondja magát, a migrációpárti Brüsszel irányítja őt.

Cikkünkben a tiszás politikusok kommunikációját néztük meg közelebbről, és azt találtuk, hogy

a legtöbben egyáltalán nem nyilvánultak meg a francia zavargásokról a közösségi médiában, olyan tiszás pedig csak elvétve akad, aki Magyar Péterhez hasonlóan a migrációval kötötte össze az erőszakos cselekményeket.

A tiszás politikusok nagy része inkább csendben maradt

Október 17. és 21. között néztük át a tiszás országgyűlési és EP-képviselők, illetve miniszterek Facebook-bejegyzéseit. Arra voltunk kíváncsiak, hogy egyáltalán posztoltak-e a francia tüntetésekről vagy a migrációról, esetlegesen a kettő közti összefüggésről, és hogy mennyire egyezett a véleményük a miniszterelnökével.

A miniszterek és EP-képviselők közül senkit sem találtunk, aki a vizsgált időszakban megnyilvánult volna ezekben a témákban a közösségi oldalon.

A tiszás országgyűlési képviselők közül (a miniszterelnökön kívül) hatan posztoltak a francia zavargásokról, kilencen pedig általánosságban a migrációról. Két politikus mindkét kategóriába beletartozik, így

az összesen 140 tiszás képviselőből mindössze 13 posztolt a migrációról vagy a francia zavargásokról, és közülük is csak hárman kötötték össze Magyar Péterhez hasonlóan a szigorú migrációs politika szorgalmazását a francia történésekkel.

Trompler Ildikó Pest megyei országgyűlési képviselő szintén az égő limoges-i városházáról osztott meg egy felvételt, és azt írta:

„A Franciaországban zajló erőszak és vandalizmus súlyos figyelmeztetés. Magyarország továbbra is a szigorú határvédelem és a következetes bevándorlási politika mellett áll. A békés tiltakozás alapjog, az erőszak és a rombolás viszont elfogadhatatlan.”

Császár Martin, a Tisza frakcióigazgatója és frakcióvezető-helyettese arról írt a francia zavargásokról szóló posztjában, hogy a békés tüntetés alapjog, de a vandalizmus bűncselekmény. Ebből kiindulva a bevándorlás kérdését is behozta.

„A rend nem magától van. Meg kell védeni, határozottan, minden nap. Itthon is, a határainkon is. Ezért képviseli Magyarország a legszigorúbb fellépést, és ezért nem engedünk ebből semmilyen nyomásra.”

Hajdu Márton tiszás képviselő, a külügyi bizottság tagja két posztban is foglalkozott a témával:

Forsthoffer Ágnes házelnök is posztolt a francia helyzetről: együttérzését fejezte ki Franciaországgal a zavargásokban megsérült emberek és a súlyos károk miatt, és elítélte az erőszak minden formáját, de a bejegyzésében nem említette a migráció szerepét. Hozzá hasonló posztot tett ki Gyömbér Dávid is, aki a limoges-i gyújtogatásról írt azzal a konklúzióval, hogy „lehet békésen tüntetni és változást követelni, de az erőszak, a pusztítás soha nem lehet megoldás”.

Bódis Kriszta kormánybiztos szintén együttérzését fejezte ki az áldozatokkal és családtagjaikkal, majd a békés tüntetést demokratikus alapjognak nevezte, de az erőszakot elítélte. Az ő posztjánál érdekesség, hogy válaszolt egy kommentelőnek, aki azt írta, hogy Magyar Péter vállalhatatlanul keretezte a történteket. Bódis kommentjében felsorolta a társadalmi elégedetlenség több lehetséges okát, például a lakhatási válságot és a jövőkép hiányát, majd hozzátette, hogy a bevándorláspolitikáról is fontos érdemi vitát folytatni,

„a problémák leegyszerűsítő, bűnbakképző keretezése azonban félrevisz.”

Kilenc tiszás országgyűlési képviselő általánosságban, a francia zavargásokra való direkt utalás nélkül írt a migrációról és a határvédelemről a vizsgált időszakban. Nyolcan (Gombár Dávid, Dr. Gurzó Mária, Gyömbér Dávid, Hajdu Márton, Judák Zsolt, Molnár János, Pásztor Anett, Rózsahegyi Áron) Magyar Péter egy másik, szintén október 18-án közzétett bejegyzésének szövegét vették át. Magyar ebben a posztban arról írt, hogy a Tisza elmondta a választás előtt, hogy fenntartják a szigorú határvédelmet és a migrációs szabályozást, de itt külön nem említette Franciaországot.

Sóti Anikó Zsuzsanna Magyar Péter egy korábbi, az október 15-16-i EU-s csúcstalálkozó után közzétett videóját posztolta, amiben a miniszterelnök arról beszél, hogy az illegális migráció elleni küzdelem fokozásáról tárgyalt az uniós vezetőkkel.

Kikkel került egy lapra Magyar Péter?

A magyar közbeszédben Magyar Péternél még erőteljesebben kapcsolta össze a migrációt és a francia zavargásokat Dócs Dávid, a Mi Hazánk alelnöke és országgyűlési képviselője, aki arról posztolt, hogy „a migránstüntetők boltokat raboltak ki, újságírókat támadtak meg, és többek között felgyújtották a limoges-i városházát”.

Bohár Dániel Fidesz-közeli tartalomgyártó pedig szintén arra utalgatott posztjában, hogy nem a tüntetés eredeti résztvevői, a diákok gyújtották fel a limoges-i városházát.

Nemzetközileg a leghangosabban Donald Trump amerikai elnök és a republikánus párt vezetői terjesztették, hogy az európai zavargásokat a muszlim bevándorlók okozzák.

„Ha Európa nem zárja le a határait és nem távolítja el a bűnözőket, például azokat, akik tüntetnek, akkor Európának vége. Ha Franciaországra nézek, ha Olaszországra nézek, ha az összes zűrzavarra és gyűlöletre nézek, az nem az iskolákról szól. Hanem azokról az emberekről, akik bejönnek az országokba, és gyűlölik azokat”

– mondta Trump a Fehér Házban.

Ezt a vonalat követte Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök is.

„A muszlim bevándorlók felégetik Franciaországot?”

– kérdezte tőle egy műsorvezető, amire Netanjahu igennel felelt, és arról beszélt, hogy „Európa megadja magát ezeknek az iszlamista választói csoportoknak és a „woke baloldalnak”.

„Ha itt nem állítjuk meg a Hamászt, akkor Párizs utcáin is megjelennek majd, és pontosan ez történik jelenleg is”

– tette hozzá az izraeli vezető.

Donald Tusk lengyel miniszterelnök is megszólalt a bevándorlás kérdésében, Magyar Péterrel egy napon, bár kifejezetten nem nevezte meg Franciaországot. Kijelentette ugyanakkor, hogy Lengyelország „nem fogja megismételni, sem pedig megfizetni” más országok hibáit, és leszögezte, hogy Varsó továbbra is szigorú menekültpolitikát fog folytatni.

Emmanuel Macron francia elnök október 21-én elfogadhatatlannak és ostobának nevezte külföldi vezetők kijelentéseit, például azt, hogy „migránsok és iszlamisták hordái özönlötték el Franciaországot” – ami Macron szerint teljes egészében hazugság.

Közreműködött: Teczár Szilárd

(Címlapi fotó: Németh Dániel/444)