Bruttó 15 százalékos béremelést irányoz elő a 2027-es költségvetés a szociális ágazatban. A szakszervezetek szerint Magyar Péter nem ezt ígérte, ráadásul a Tisza programjában szereplő 25 százalék sem lenne elég a bérfelzárkózáshoz. Egy szociális munkás példáján keresztül azt is bemutatjuk, hogy miért.

Magyar Péter miniszterelnök az október 19-i parlamenti ülésen mutatta be a 2027-es költségvetést.

Magyar beszámolójából, illetve a kormany.hu oldalon közzétett információkból az derült ki, hogy a kormány az egészségügy, az oktatás és a rendvédelem mellett a szociális ágazatban is béremelést hajt végre. Magyar azt jelentette be, hogy a szociális ágazat állami intézményeinek foglalkoztatottjai átlagosan 17,8 százalékos emelésre számíthatnak. A Kármán András pénzügyminiszterrel tartott sajtótájékoztatóján az is kiderült, hogy a nettó bér nő majd ennyivel.

Később, október 30-án késő este nyújtotta be a kormány a 2027-es költségvetésről szóló törvényjavaslatot az Országgyűlésnek. A tervezet alapján a szociális dolgozók béremelése bruttóban 15 százalékos lesz (a nettó 17,8 százalék a minimálbér kétszereséig érvényesülő adócsökkentés hatásával együtt jön ki).

A szociális ágazati szakszervezetek elégedetlenek az emelés mértékével. Magyar október 19-i bejelentése után a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete (SzÁD) azzal reagált Facebook-oldalán, hogy a kormányzati kommunikáció korábban 25 százalékos ágazati béremelést ígért, amit nem sikerült betartani.

A SzÁD a benyújtott költségvetést és a bruttó 15 százalékos emelést bohózatnak nevezte, a bejegyzés kommentmezőjét pedig ellepték az elégedetlen szociális dolgozók.

Utánajártunk, milyen ígéretek hangzottak el korábban a szociális szféra bérrendezéséről, és a Szociális Munkások Demokratikus Szakszervezete segítségével feltérképeztük, miért elégedetlenek a dolgozók a bejelentett emeléssel.

Cikkünk legfontosabb megállapításai a következők:

Mit ígért a kormány, és mit mondanak a szakszervezetek?

A februárban nyilvánosságra hozott választási programjában a Tisza általános, 25 százalékos béremelést ígért a szociális szektorban.

Emellett a gyermekvédelmi rendszer hiányosságaira koncentráló Brunszvik Teréz Gyermekvédelmi Program keretében azt vállalták, hogy 25 százalékkal azonnal megemelik a gyermekvédelemben dolgozók bérét, és inflációkövetővé teszik azt, a későbbiekben pedig hosszú távú ágazati bérmegállapodással biztosítják a minőségi munka feltételeit. (Fontos megjegyezni, hogy bár a pártporgram külön alfejezetekben tárgyalta a két területet, a gyermekvédelmi rendszer a szociális ágazat része.)

A Tisza nemcsak a kampányban, hanem már a kormányzás alatt is többször kommunikálta a szakszervezetek felé, hogy 25 százalékos emelésre számíthatnak a szociális ágazatban dolgozók.

A Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének beszámolója szerint egy szeptember 2-i érdekegyeztető ülésen a Szociális és Családügyi Minisztérium arról tájékoztatta a szakszervezeteket, hogy a minisztérium javaslatokat készített elő a 25 százalékos (a középfokú végzettségű bölcsődei szakdolgozók esetében 13 százalékos) béremelésről.

Az ülést követő napon, szeptember 3-án Magyar Péter Facebook-oldalán kétlépcsős béremelést jelentett be az ágazat dolgozóinak, itt már egyben kezelve a gyermekvédelmet és a szociális szférát. Bejegyzésében azt írta: „jelentős béremelést kapnak a szociális, a gyermekvédelmi területen dolgozók, valamint a nevelést és oktatást közvetlenül segítő szakemberek (NOKS).” Magyar ugyanezen a napon tartott sajtótájékoztatóján azt is bejelentette, hogy a kétlépéses emelés első lépcsője idén október közepén, a második 2027 január 1-től várható.

A miniszterelnök a sajtótájékoztatón a programban tett béremelési ígéretet is felemlegette, és azt mondta, „pontosan emlékszik” a 25 százalékos vállalásra, erről a kormány hamarosan döntés hoz.

Bár „azonnali” 25 százalékos béremelést a pártprogram kifejezetten csak a gyermekvédelmi dolgozóknak ígért, a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete szeptember 18-i tüntetésén az egész szociális szférának ezt követelte. „A rezsit is egyben fizetjük, a béremelést sem részletekben kérjük!” mottóval meghirdetett demonstráción Magyar Péter is megjelent, és a Mérce videója szerint ekkor is felvetette a kétlépcsős emelés lehetőségét. Arról is beszélt, hogy a kormány tisztában van azzal, hogy önmagában a 25 százalék sem jelentene érdemi bérfelzárkóztatást, és türelmet kért a 2026-os költségvetés módosításáig és 2027-es költségvetés elfogadásáig.

Az azonnali emelésért a Szociális Területen Dolgozók Szakszervezete petíciót is indított. Az aláírásgyűjtés leírásában kifogásolták, hogy a Tisza csak a gyermekvédelmi dolgozóknak ígért azonnali emelést és inflációkövetést, miközben szerintük a szociális és a gyermekvédelmi terület „nem kezelhető egymástól külön”.

Migács Tibor, a Szociális Munkások Demokratikus Szakszervezetének (SzMDSz) elnöke a Lakmusz megkeresésére elmondta, hogy a szeptember 2-i egyeztetésen a minisztérium által előkészített javaslatok tartalmát a szakszervezetek nem ismerhették meg, és az ülés után bejelentett kétlépcsős emeléssel kapcsolatban sem kaptak tájékoztatást.

Migács az októberre ígért első lépcső megvalósulását már nem tartja valószínűnek, hiszen a 2026-os költségvetés módosításába nem került olyan tétel, ami erre fedezetet bitosítana.

Migács hangsúlyozta, hogy a probléma az, hogy az október 19-én bejelentett 17,8 százalékos emelés „nem azonnal történt, nem 2026-ban, és nem 25 százalék, hanem kevesebb”.

Szerinte a szociális dolgozók szemében rendkívüli módon ártott Magyar Péter szavahihetőségének, hogy a 25 százalékos emelésre vonatkozó ígéretet személyesen is megismételte, már regnáló miniszterelnökként.

Jelentős lemaradás

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2026-ben 96 ezer alkalmazott dolgozott a szociális ellátásban. A gyermekvédelmi dolgozók mellett ide tartoznak például az idősotthonokban alkalmazott gondozók, a családsegítő szakemberek és az utca szociális munkások.

Augusztusban, az utolsó hónapban, amiről van elérhető adat, a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 752 ezer 626 forint volt Magyarországon. Ehhez képest a szociális ellátásban dolgozók átlagkeresete ugyanebben a hónapban 565 ezer 239 forint volt.

A január-augusztusi időszakot egyben nézve is az látszik, hogy a szociális dolgozók átlagosan a nemzetgazdasági átlag körülbelül háromnegyedét keresik. A nemzetgazdasági átlagkereset 778 ezer forint volt az év első nyolc hónapjában, míg a szociális ágazat átlagkeresete 581 ezer 336 forint.

A szociális dolgozók bére nemcsak a nemzetgazdasági átlaghoz képest marad el.

A KSH táblázata szerint a közigazgatás, védelem és kötelező társadalom-biztosítás terén, az oktatásban és a humán egészségügyi ellátásban is magasabbak a bérek, mint a szociális szférában.

2026 első nyolc hónapjában a bruttó átlagkereset a közigazgatás, védelem és kötelező társadalom-biztosítás ágazatában meghaladta az egymillió forintot, a humán-egészségügyi ellátásban 927 174 forint, az oktatásban pedig 785 504 forint volt.

Migács Tibor szerint legalább 50 százalékos emelésre lenne szükség ahhoz, hogy a szociális ágazat bérhelyzete érdemben javuljon és felzárkózzon a többi ágazathoz, illetve a nemzetgazdasági átlaghoz. A megvalósulni látszó 17,8, de még az eredetileg ígért 25 százalékos emelésről is azt mondta,

„csak úgy fogadható el, ha utána van egy szisztematikus, építkező jellegű bérfejlesztés az elkövetkező években.”

Arról, hogy a kormány ilyen jellegű intézkedést tervezne, a szakszervezetnek egyelőre nincs információja.

Ágazaton belüli aránytalanságok

Azoknak a szociális ágazatban dolgozóknak a bére, akik állami vagy önkormányzati intézményben dolgoznak közalkalmazottként, alapesetben három elemből áll: a garantált illetményből, az összevont szociális ágazati pótlékból és 2026-tól a kiegészítő szociális pótlékból.

Mivel a közalkalmazotti bértáblában szereplő összegeket hosszú ideje nem emelték, a garantált illetmény a gyakorlatban a munkakörhöz szükséges végzettség függvényében a minimálbérrel vagy a garantált bérminimummal egyezik meg. 2026-ban a minimálbér bruttó 322 800 forint, a garantált bérminimum, ami legalább középfokú végzettséget vagy szakképzettséget igénylő munkakörökben jár, 373 200 forint.

Ezt az alapilletményt egészíti ki a szociális ágazati összevont pótlék, illetve 2026-tól a kiegészítő szociális pótlék. Ezeket a pótlékokat a végzettség és a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján kormányrendelet határozza meg.

A 2026-os bértábla az alapilletményt és a pótlékokat összeadva az SzMDSz számítása alapján a következőképp néz ki:

A legalacsonyabb fizetési osztályba tartozó és kevés tapasztalattal rendelkező szociális dolgozók alig keresnek többet a minimálbérnél, a legmagasabb kategóriákban, több mint 40 éves jogviszony esetén viszont a bruttó 700 ezer forintot is meghaladhatja a fizetés.

Migács Tibor kiemelte, hogy a KSH adatsorában szereplő bruttó 581 ezer forintos szociális dolgozói átlagkeresetben a bértáblában nem szereplő keresetelemek is megjelennek.

„A túlmunkavégzés nincs benne a táblában, ez hozzájöhet, ahogyan a műszakpótlék is. Egyéb elem lehet a jubileumi jutalom, és emellett is szoktak fizetni jutalmakat helyenként. De vannak egyéb kifizetések is, például a fővárosi kerületekben a fenntartó önkormányzat havonta szokott adni úgynevezett kerületi pótlékot”

– sorolta Migács a keresetkiegészítő elemeket. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ezekből a juttatásokból nem mindenki részesül.

Emellett a KSH által számított átlagbérben az ágazat eltérő bérezési szabályok alá eső dolgozóinak keresete is szerepel, például az egészségügyi vagy pedagógus munkakörben dolgozók bére, ami Migács szerint jelentősen magasabb lehet a közalkalmazotti bérnél. Például ugyanabban az idősotthonban hasonló munkát végző gondozók között is lehet havi bruttó 100-120 ezer forintos bérkülönbség, ha egyikük az egészségügyi végzettségéhez kapcsolódó munkakörben dolgozik, például gyógyszert adhat a betegeknek.

Hogy a nettó 17,8, bruttó 15 százalékos emelést ebben a bonyolult rendszerben pontosan hogy fogja végrehajtani a kormány, az egyelőre nem ismert. A korábbi évek tapasztalatai alapján Migács Tibor arról beszélt, hogy a bejelentett emelés a minimálbér és garantált bérminimum emeléséből, valamint az ágazati pótlékok emeléséből állhat össze.

Kérdéseket küldtünk a Szociális és Családügyi Minisztériumnak arról, hogy pontosan mely bérelemeket milyen mértékben érinti az emelés, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.

Egy ferencvárosi példa

Siroki István, az SzMDSz elnökségi tagja, aki maga is szociális munkásként dolgozik, saját példáján érzékeltette, mennyit jelenthetnek a nem mindenkinek járó pluszjuttatások.

Siroki utcai szociális munkás és csoportvezető Budapest IX. kerületében. Utcai szociális munkásként a kerületben összesen hárman dolgoznak. Ők keresik fel a fedél nélküli embereket, és segítő beszélgetésekkel, szállásnyújtással és egészségügyi intézménybe való elhelyezéssel segítenek rajtuk. Siroki csoportvezetőként egy lakhatási programot is koordinál, amely fedél nélküli embereknek segít lakáshoz jutni, és aztán megőrizni lakhatásukat.

Siroki egyetemi végzettségű okleveles szociálpolitikus, mellette szociális munka szupervíziója szakirányú továbbképzést is végzett, és 16 éve dolgozik a szociális ágazatban. Körülbelül havi nettó 515 ezer forintot keres.

A garantált bérminimum és az ágazati pótlékok mellett egyéb bérkiegészítő elemeket is kap. A bére tartalmaz például délutáni műszakpótlékot, terepen ugyanis 18 és 22 óra között dolgozik. Emellett a csoportvezetői feladatok ellátása miatt is kap illetménykiegészítést. Siroki 2022-ben Humanitas Ferencváros díjat kapott, ez alapján is kap kiegészítő pótlékot.

A ferencvárosi önkormányzat továbbá fizet kerületi pótlékot is, ami a garantált bérminimum 25 százalékát teszi ki.

„A kerültei pótlékkal a fenntartó önkormányzat a munkaerő-elvándorlást igyekszik megakadályozni, és díjazza, hogy a kerületben dolgozunk”

– magyarázta Siroki, azonban hangsúlyozta, hogy

ennek köszönhetően budapesti szociális szakemberként sokkal jobban keres, mint például a kistelepüléseken dolgozó kollégái.

Arra is rámutatott, hogy a szociális ágazatban viszonylag kevés a diplomás, a szférában legnagyobb arányban az alapfokú végzettséggel vagy érettségivel rendelkezők dolgoznak, akik alacsonyabb fizetési osztályba tartoznak.

Inkább elmennek

Az SzMDSz tavaly év végén az előző kormány belügyminisztériumának a szféra bérhelyzetével kapcsolatban küldött véleményében írt arról, hogy az alacsony fizetések az ágazatból való távozásra ösztönöznek, a fluktuáció kiemelkedően magas, a távozók megfelelő szakemberekkel történő pótlása pedig nagyrészt sikertelen. A szakszervezet szerint a szakmai munkakörökben nem ritka a 20-50 százalékos munkaerőhiány sem.

Migács Tibor arról beszélt a Lakmusznak, hogy az ágazatban óriási a kontraszelekció, és az intézményekben nincs elegendő utánpótlás. Az alacsony bérek miatt nehéz új dolgozókat találni, sokan inkább továbbképzik magukat, és más területen vállalnak munkát. Siroki István pedig hangsúlyozta, hogy az alacsony bérek mellett a munkaerőhiány is hozzájárul a területen dolgozók elvándorlásához, az ágazatban maradók ugyanis túlterheltek.

Mindketten kiemelték, hogy a túlterheltség az ágazati dolgozók mentális és fizikai egészségére is hatással van.

„Az utcai szociális munka egy rendkívül megterhelő feladat. A legkiszolgáltatottabb emberekkel találkozunk. Ebben a munkakörben az ember sokkal hamarabb kiég, a burnout jelei sokkal hamarabb megjelennek”

– fogalmazott Siroki.

„Ez egy borzasztó nagy probléma, a szakmaspecifikus ártalmak mind jelen vannak. Gerincproblémák, járási problémák, idegi problémák” – mondta Migács, és hozzátette:

„erről nyíltan kell beszélni, és nyilvánvaló, hogy a dolgozók egészségromlása az ellátás színvonalának a rovására megy.”

Migács Tibor a létszámhiány következményeit azzal szemléltette, hogy a bentlakásos otthonokban egy-két gondozónak akár mintegy 40 fő ellátását kellene biztosítani. Szerinte ilyen körülmények között gyakran az önállóan étkezni nem képes betegek étkeztetését sem lehet megfelelően megoldani.

„A 17,8 százalék nyilvánvalóan nem fogja megváltoztatni ezeket a folyamatokat, márpedig ennek beláthatatlan következményei lehetnek” – fogalmazott.

(Címlapi fotó: Jean-Michel Delage/Hans Lucas via AFP)