A Neokohn szerint a szervezet önmagát cáfolja az új felmérésével. Pedig az, hogy javult a gázai gyerekek táplálkozási helyzete, nem mond ellent annak, hogy tavaly augusztusban éhínség tombolt Gázában.

„Egy új UNICEF-tanulmány cáfolja azt a széles körben elterjedt állítást, miszerint a Gázai övezetben éhínség uralkodna”

– így kezdődik a Neokohn augusztus 7-i cikke, amiben a német Apollo News cikkére hivatkozva arról írnak, hogy az UNICEF friss jelentése szerint a gázai gyerekek táplálkozási helyzete „nem csupán kielégítő, hanem regionális és nemzetközi összehasonlításban is átlag feletti.” A cikk a gázai gyerekek akut alultápláltságára vonatkozó adatokat idézve arra a következtetésre jut, hogy

„a tanulmány ellentmond az UNICEF saját besorolásának, miszerint a Gázai övezetben éhínség uralkodik.”

A Neokohn azt is állítja, hogy az új adatok megkérdőjelezik az UNICEF 2025-ös besorolásának alapját. A szervezet 2025 nyarán állapította meg, hogy Gázában éhezés van. A cikk egyik közcíme szerint az UNICEF önmagát cáfolja az új adatokkal.

A Neokohn augusztus eleji cikkében idézett akut alultápláltságról szóló adatok valóban egy idén nyáron készült UNICEF tanulmányból származnak, de a kontextus és további, például a krónikus alultápláltságra vonatkozó adatok, amik a cikkben leírtaknál rosszabb helyzetet mutatnak, már nem kerültek bele az írásba. Kimaradt a cikkből az is, hogy az UNICEF nem tudta felmérni Gáza lakosságának 17 százalékát, mert ők olyan területeken élnek, amik nem hozzáférhetőek; és az is, hogy a nemzetközi szervezet hangsúlyozta: a táplálkozási helyzet javulása tavalyhoz képest nagyrészt a Gázába érkező segélyszállítmányoknak köszönhető.

Az az állítás, hogy az UNICEF ellentmondana magának, félrevezető. A szervezet friss felmérésének adatai nem cáfolják az egy évvel ezelőtti felmérésük adatait, ami alapján azt állították, hogy akkor éhezés tombolt Gázában. Ezt maga az UNICEF is megerősítette a Lakmusznak.

Ráadásul az UNICEF azt nem is állította, hogy jelenleg is éhezés van Gázában. A szervezet 2025-ről szóló helyzetjelentésében 2025. június és szeptember közé teszi azt az időszakot, amikor az alultápláltság elérte az éhezés szintjét. 2026-ra ugyan javult a helyzet, de egyes területeken kritikus maradt a táplálkozási helyzet.

Ki készítette a felmérést?

A szóban forgó felmérés eredményeit először idén július 22-én osztották meg, egy Google Drive-ra feltöltött diasorral. A Gaza SMART nevű felmérést a Palesztin Állam Táplálkozási Munkacsoportja készítette, amit az UNICEF vezet. Ezt megerősítette a Lakmusznak Toby Fricker, az UNICEF palesztin részlegének kommunikációs vezetője is; és a Snopes amerikai tényellenőrző portál is beszámolt róla. (A Neokohn cikkeiben nem linkelte a diasort, azt a hivatkozott külföldi cikkekben találtuk meg.)

A Snopes megbizonyosodott arról, hogy a diasort valóban az UNICEF készítette: a lap megtalálta a diákat a ReliefWeb nevű oldalon – ami az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatalának digitális szolgáltatása –, ahol a „Nemzeti klaszter-koordinációs ülés jegyzőkönyve” linkre kattintva eljutunk a Google Drive-hoz és az ott július 22-én megosztott diasorhoz.

A felmérést 2026. május 31. és június 15. között végezték, és a gázai lakosság 83 százalékát mérték fel, nagyjából 1,72 millió embert – a további 17 százalékot, közel 360 ezer embert nem tudták megkérdezni, mert olyan területeken élnek, amik veszélyesek és hozzáférhetetlenek. A tanulmány megállapítása szerint ezért az adatok a hozzáférhető területeken élő lakosságra nézve reprezentatívak.

Az UNICEF augusztus 24-i közleménye szerint azért készítették most a kutatást, mert a 2025. októberében kötött tűzszünet után megnőtt a humanitárius segítségnyújtás lehetősége, jelentősen több élelmiszerszállítmány jutott el a gázai területekre. Ennek hatását akarták felmérni idén nyáron, miután tavaly augusztusban azt állapították meg, hogy „Gázában éhínség uralkodik”.

Miről szól?

Az UNICEF a július végén publikált diasor adataiból a teljes kutatást augusztus végén adta ki (teljes terjedelmében angol nyelven itt olvasható). Ugyan a felmérés ilyen formában már a Neokohn cikkei után jelent meg, de a benne leírt adatok és eredmények egy az egyben megegyeznek a diasoron található számokkal és következtetésekkel, és már a diákon is olvashatóak voltak.

A tanulmány szerint abból is látszik, hogy javult a helyzet Gázában, hogy míg 2025 augusztusában közel 17 ezer gyereket kezeltek akut alultápláltság miatt, addig 2026 márciusára ez a szám 3 ezer alá csökkent.

A felmérés megerősítette, hogy idén június elején az öt év alatti gyerekek körében az akut alultápláltság aránya tehát valóban alacsony volt a korábbi méréshez képest.

A Neokohn arról ír, hogy az akut alultápláltság aránya (az övezet különböző területeitől függően) 0,2-0,8 százalék között mozog. Ez megegyezik az UNICEF-felmérésben szereplő egyik, az úgynevezett WHZ-módszerrel számolt adattal (a felmérésben az átlag 0,5 százalék). Ennél a módszernél a gyerekek testsúlyát és magasságát mérik meg, és ebből számolják ki az alultápláltságot.

A felmérésben azonban szerepel egy másik módszertannal (MUAC) számolt adat is – ennél a metódusnál a gyerekek felkarját mérik meg, és abból következtetnek az alultápláltság mértékére. Ezzel a módszerrel magasabb, 1,3 százalékos átlagot kaptak az öt év alatti gyerekek körében az akut alultápláltságra. (2025-ben csak ezzel a módszerrel számolták az akut alultápláltságot, akkor bizonyos területeken 15 százalékot mértek.)

A Neokohn csak a 0,2-0,8 százalékos arányt közölte a cikkében, más adatot Gázára vonatkozóan nem. Pedig az UNICEF-felmérésből az is látszik, hogy

a krónikus alultápláltság, vagyis a fejlődésben való visszamaradottság (ami a hosszabb ideig fennálló alultápláltság miatt alakul ki) az öt év alatti gyerekek 12,2 százalékát, vagyis minden nyolcadik gyereket érinti.

(A gyerekek krónikus alultápláltságáról a 2025-ös UNICEF-felmérésben nem volt adat.)

Ezek a gyerekek akár maradandó károsodást is szenvedhetnek: visszamaradnak a fejlődésben, ami hatással lehet a tanulási képességeikre és jövőbeli egészségügyi állapotukra. Edouard Beigbeder, az UNICEF közel-keleti és észak-afrikai regionális igazgatója azt nyilatkozta: „az akut alultápláltság akár hetek alatt javulhat. A szélesebb körű károsodás viszont nem.”

A Neokohn cikkében arról sem olvashatunk, hogy az UNICEF-felmérés szerint

2025-ben volt éhínség

Idén július 23-án (a diasor publikálása után egy nappal) az UNICEF kiadott egy közleményt arról, hogy „az új elemzés szerint javult az élelmezésbiztonság és a gyermekek táplálkozási helyzete a Gázai övezetben.” Azt is megjegyzik, hogy ez az előrelépés „nagyrészt a humanitárius élelmiszer-, táplálkozási, mezőgazdasági és egészségügyi segítséghez való hozzáférés bővülésének köszönhető”, a helyzet pedig továbbra is „törékeny”.

Megerősítette ezt lapunknak az UNICEF is: Toby Fricker azt írta kérdésünkre, hogy

azért csökkent az alultáplált gyerekek aránya, mert a segélyszállítmányok elérték őket. A helyzet azonban ugyanolyan gyorsan a visszájára fordulhat, ha az élelmiszerszállítmányokat nem kapják meg.

A felméréssel kapcsolatban az UNICEF minden fórumon hangsúlyozza: a friss kutatás egy nagyjából kéthetes időintervallumot vizsgál, a 2026 május-júniusi állapotot tükrözi. Nem ad képet a felmérésen kívüli, korábbi időszakokról, ezt a fajta felmérést nem arra tervezték, hogy „reprezentatív statisztikaként szolgáljon nemzetközi összehasonlításhoz”. Vagyis nem írja felül az UNICEF tavaly augusztusi megállapítását, miszerint akkor Gázában éhínség volt. A szervezet szerint a gázai gyerekek táplálkozási helyzete 2025-ben végig kritikus volt, de az éhínség szintjét elérő állapotot csak 2025 júniusa és szeptembere között állapították meg.

Toby Fricker ezzel kapcsolatban azt írta a Lakmusznak küldött válaszában, hogy

„mindkét állítás igaz és érvényes: 2025 augusztusában megállapították, hogy Gázában éhezés van, 2026 augusztusára pedig csökkent az akut alultápláltság az öt év alatti gyerekek körében. A mostani eredmény a 2026 nyarán érvényes állapotot mutatja, ami nem cáfolja vagy írja felül a 2025 nyarán tett megállapításokat.”

Pontatlan térkép

Az UNICEF új adataival és azzal, hogy Gázában nincs is éhezés nem csak Magyarországon foglalkoztak: erről több külföldi cikk született és több bejegyzés is terjedt a közösségi médiában. Ezekhez rendszerint egy százalékos adatokat tartalmazó térképet is csatoltak, ami a felirat szerint az akut alultápláltságot mutatja az öt év alatti gyerekek körében.

A térképet a Neokohn is megosztotta: ott volt augusztus 7-i cikkük borítóképén, majd a Facebook-oldalukon is.

A térkép azonban Gázára vonatkozóan nem a Neokohn által is idézett számokat (0,2-0,8 százalék), hanem a jelentésben szereplő másik, a MUAC-módszerrel számolt alultápláltsági mutatót (1,3 százalék) tünteti fel.

A Snopes cikke szerint a többi ország nagy részénél az adatok az Éhínség Globális Indexéből (Global Hunger Index) származnak, ami számon tart akut alultápláltsági mutatókat, de Gázáról nem közöl adatot. Ráadásul az Index más időtávon mutatja az adatokat, mint az UNICEF felmérése, azt pedig nem tudjuk, hogy az adatfelvétel módszertani részletei megegyeznek-e az UNICEF felmérésében használtakkal.

Nem ez az egyetlen furcsaság a térképpel kapcsolatban: földrajzilag sem stimmel a kép.

A képen Gáza és Egyiptom nem határos egymással, holott a valóságban azok, Ciszjordániát (West Bank) északabbra tették a térképen, így határos lett Libanonnal, ami valójában nincs így. Kuwait, ami Szaúd-Arábia és Irak között helyezkedik el, teljesen lemaradt a térképről, és Irán alakja sem felel meg a valóságnak. A Snopes arra jutott, hogy ilyen hibákat a mesterséges intelligencia szokott elkövetni a térképeknél, így nagy valószínűséggel AI-generált képpel van dolgunk.

Címlapi kép: Abdalhkem Abu Riash/Anadolu via Reuters Connect