A vasarnap.hu az Amnesty egyik álláshirdetését hozza fel az állítás bizonyítékaként, ebben azonban nincs szó tüntetők toborzásáról.

„ Itt a bizonyíték! Soros óránként 20-30 dollárt fizet a palesztinpárti tüntető diákoknak!” – ezzel a címmel tett közzé egy cikket a vasarnap.hu oldal július elsején. (A jobboldali, keresztény beállítottságú portálról a Telex írta meg korábban, hogy a Miniszterelnökség és a KDNP pártalapítványa is támogatta pénzzel.)

A szerző nélküli cikk szerint egy álláshirdetés bizonyítja, hogy „ kívülről finanszírozzák” az amerikai egyetemeken zajló „ Izrael-ellenes és Hamász-párti tüntetéseket”.

Forrásként egy tévesen az Amnesty Internationalnek tulajdonított Instagram-bejegyzésre és Marina Medvin amerikai ügyvéd X-posztjára hivatkoznak. Mindkettőben a kormánypárti nyilvánosságban hosszú ideje Soros-ügynökként nyilvántartott szervezet álláshirdetése szerepel, ami elvileg igazolja a vádakat és leleplezi az Amnesty (és rajtuk keresztül Soros György) tüntetéseken betöltött szerepét.

The masked “Palestinian” goons are paid.

Audacious. pic.twitter.com/cg7YLxFr9g

— Marina Medvin 🇺🇸 (@MarinaMedvin) June 27, 2024

„ A maszkos »palesztin« verőlegények fizetést kapnak. Merész”

– egészíti ki Medvin az álláshirdetést tartalmazó képernyőképet saját szavaival.

A posztban hivatkozott angol nyelvű hirdetés valóban elérhető több munkakereső oldalon is, azonban

sem ebben, sem a másik bizonyítékként hozott Instagram-posztban nincs arról szó, hogy az Amnesty International fizetett tüntetőket toborozna. A Lakmusznak a szervezet is egyértelművé tette, hogy általános adománygyűjtő feladatokra keresnek embereket.

Az állítás persze nemcsak Magyarországon terjedt: a Campus Reform nevű, egyetemi polgároknak szóló amerikai jobboldali lap is Amnesty által fizetett tüntetőkről számolt be, a New York Post szerint pedig „ Soros György fizeti a radikális diákokat, akik az Izrael-gyűlölő tüntetések országos elterjedését szítják”.

A lap állításait cáfolta a Washington Post , Magyarországon azonban szemlézte a hirado.hu ,és cikkükben ők is Soros György aktivistáiként hivatkoztak az amerikai tüntetőkre.

Mi szerepel valójában az álláshirdetésben?

A vasarnap.hu cikke elsőként tehát Marina Medvin amerikai ügyvéd X-posztjára hivatkozva állítja, hogy az Amnesty International órabérért toboroz palesztinpárti tüntetőket. A posztban megjelenik egy álláshirdetés, amelyben valóban órabéréért (óránként akár 30 dolláros fizetésért) keresnek embereket az Amnesty International munkájának támogatására.

Az álláshirdetésben azonban nem tüntetők felbérléséről van szó, hanem házról házra járó adománygyűjtők toborzásáról, ahogy ez a hirdetés cikkbe ágyazott részéből is kiderül.

Forrás: a megosztott hirdetésről készített képernyőkép, a pozíció kiemelésével

Az itt szereplő „ canvassing” kifejezés a Cambridge értelmezési kéziszótár szerint olyan munkát takar, melynek célja a politikai támogatás-, vagy szavazatszerzés, leginkább egy adott terület összes házának felkeresésével. Az Amnesty International is arról tájékoztatta a Lakmuszt, hogy a canvasserek elsősorban a szervezet munkájára gyűjtenek pénzt, valamint missziójukat népszerűsítik. Különböző ügyek mentén, világszerte működnek ilyen csapataik.

Az Amnesty a gázai háború kitörése óta foglalkozik az Izrael és a Hamász közötti konfliktussal, többek között petíciót írtak a civilek védelme és a további emberáldozatok megelőzése érdekében.

„ Minden egyes nappal több ember hal meg, és a gázai humanitárius katasztrófa egyre súlyosabb. Írja alá petíciónkat, amely minden felet azonnali tűzszünetre szólít fel a civil vérontás megszüntetése és a humanitárius segélyek Gázába jutásának biztosítása érdekében!”

– olvasható oldalukon .

Bár az álláshirdetés az Amnesty munkájának segítéséről szól, közvetlenül a DVCanvass nevű szervezet adta fel.

Megkeresésünkre az Amnesty elmondta, hogy a DVCanvass egy olyan vállalat, amely számos helyi, országos és globális nonprofit szervezet, köztük az Amnesty International USA nevében is alkalmaz házról házra járó aláírás- illetve adománygyűjtőket. Ezeknek a munkavállalóknak világszerte ajtóról ajtóra kell kopogtatniuk, hogy az emberekkel közvetlenül beszélgessenek a szervezet munkájáról és egyben adományokat gyűjtsenek. A szóban forgó hirdetés is ilyen munkára vonatkozik.

Forrás: a megosztott hirdetésről készített képernyőkép, a cikkben említett bónusz kiemelésével

A vasárnap.hu azt is külön kiemeli, hogy az Amnesty International által megbízott DVCanvass olyan tüntetésszervezőket is keres, akiknek 100-200 dollár heti, illetve 600-1000 dollár havi bónuszt fizet.

A tüntetésszervező kifejezést azonban nem tartalmazza a hirdetés. A „ field organizer” (tükörfordításban terepi szervező) feladatkör ugyan elvileg kiterjedhet a képviselt üggyel kapcsolatos nyilvános események szervezésére, koordinálására, az Amnesty Internationaltől kapott válaszlevélben szereplő munkaköri leírás a meghirdetett állásokról azonban nem említett ilyen szerepkört.

Az Amnesty egyébként azt közölte a Lakmusszal, hogy bár valóban szerződésben állnak a DVCanvass-szal, a hirdetés szövegét nem egyeztették előre a céggel.

Bevett civil szervezeti gyakorlat

„ Az ilyen jellegű munkák gyakoriak az Egyesült Államokban, és hosszú múltra tekintenek vissza. Az Amnesty International egyike a sok nonprofit vagy érdekvédelmi szervezetnek, amelyek utcai gyűjtőket alkalmaznak”

– írta még az Amnesty.

Önkéntes házról házra járó kampánycsapatot toboroz például a Greenpeace , általános gyakorlat a World Wide Fund for Nature (WWF) természetvédelmi szervezetnél is, de az Alliance San Diego nevű amerikai civil szervezet is az Amnesty álláshirdetéséhez hasonló felhívást tett közzé. Több angol nyelvű oldal külön listázza a aláírásgyűjtő munkalehetőségeket.

Forrás: az Amnesty International felhívásához hasonló projektek más civil szervezetek oldalain

Ezeknek a többnyire nonprofit szervezeteknek fő céljuk, hogy a számukra fontos ügyeknek minél szélesebb nyilvánosságot szerezzenek, és ezzel kikényszerítsék a politikai cselekvést. Az egyik bevett módszerük a petíciók indítása, amiket aztán különböző kampányokkal népszerűsítenek. A reklámozás gyakran online felületeken történik, azonban jellemző a kilincsezős technika is, amit önkéntesekkel vagy fizetett alkalmazottakkal végeznek.

A civil szervezeteknek sokszor nincsen megfelelő pénzügyi hátterük a segítőik és munkatársaik díjazására, az Amnesty International munkafelhívása annyiban különbözik más szervezetek hirdetéseitől, hogy a kampánysegítőiknek versenyképes fizetést kínálnak.

A tévesen azonosított bejegyzés

A vasarnap.hu cikke szintén bizonyítékként jelöl meg egy Instagram-posztot , ahol leírásuk alapján maga az Amnesty International keres 30 dolláros óradíjért tüntetőket a gázai tűzszünet kikényszerítése érdekében. Cikkük szerint palesztin diákok helyett ezek a tiltakozók lephették el sátraikkal Amerika-szerte az egyetemeket, és ők csaphattak össze a rendőrökkel.

Nem az Amnesty hivatalos fiókja, hanem egy Ari Hoffman nevű konzervatív podcaster tette közzé a bejegyzést, aki korábban több hasonló „ leleplezést” és Izraelt támogató posztot is írt már. (Az Amnesty International hivatalos nemzetközi Instagram-fiókja egyébként itt , magyar oldala pedig itt érhető el.)

Posztjában a műsorvezető a Stop Antisemitism nevű szervezet vádját osztotta meg, miszerint a tüntetőket felbérelték erre a feladatkörre. Az alátámasztásul szolgáló álláshirdetésben azonban – mint azt fentebb bemutattuk – nem szerepel hasonló állítás, a tüntetéseket és a tüntetőket egy szóval sem említi.

Miről szólnak az egyetemi tüntetések?

A egyetemi tüntetések 2023 októberében kezdődtek, miután a Hamász terrorszervezet megtámadta Izraelt, Izrael pedig válaszlépésként katonai offenzívát indított a Gázai övezet ellen. A tüntető diákok szerint Izrael népirtást követ el a térségben, és a háború azonnali befejezését követelik a résztvevőktől. Arra is felszólították egyetemeiket, hogy határolódjanak el az Izrael katonai tevékenységét támogató vállalatoktól, és szakítsák meg velük a pénzügyi és tudományos kapcsolatokat.

Palesztinbarát tüntetők sátraznak a Cambridge Egyetem kertjében, április 25-én.

Forrás: Anibal Martel / AFP

A tiltakozások idén is folytatódtak , az egyetemisták tavasszal a kampuszok területére felállított sátrakkal demonstráltak. A táborok jelenléte kiélezte az az egyetemek és diákok közötti ellentétet, és miután a Columbia Egyetemet csak rohamrendőrök tudták visszafoglalni , általánossá váltak az összecsapások a rendőrök és a demonstrálók között.

A beszámolók alapján az Egyesült Államokban május elejéig 49 amerikai kampuszon legalább 2300 hallgatót és palesztinpárti tüntetőt tartóztattak le.

(Címlapi kép: Barczikai Fanni)