Magyar Péter azt ígéri, kormánya fel fogja függeszteni a közmédia hírszolgáltatását, és visszaállítja a független és pártatlan működés feltételeit. Médiajogászokat kérdeztünk arról, hogy kell ezt elképzelni.

Az április 12-i országgyűlési választáson a Tisza Párt kétharmados győzelmével nemcsak a Fidesz-KDNP 16 éves regnálásának vetett véget, hanem lehetőséget kapott arra is, hogy átalakítsa a NER-t szolgáló intézményrendszert, így a közmédiát is.

A Tisza választási programjában külön fejezetet kapott a közmédia átformálása, a párt vállalta például a közmédia függetlenségének és pártpolitikai semlegességének visszaállítását. Ehhez új médiatörvényt ígérnek, de bővítenék a Közszolgálati Testület szerepkörét is, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Médiatanács vezetését pedig átalakítanák.

Magyar Péter jelezte többször, mind a választások előtt, mind az április 12-i Tisza-győzelem után, hogy a Tisza-kormány felfüggesztené a közmédia hírszolgáltatását egészen addig, amíg a pártatlan működés feltételeit vissza nem állítják.

„Kormányalakítás után az egyik első lépés az lesz, hogy felfüggesztjük ennek a propagandamédiának a hírszolgáltatását”

– mondta például a Kossuth Rádió Jó reggelt Magyarország! című műsorában április 16-án. A választás éjszakáján tartott győzelmi beszédében pedig más tisztségviselők mellett a Médiatanács elnökét, Koltay Andrást is arra szólította fel, hogy távozzon pozíciójából.

De pontosan milyen jogi eszközök állnak a Tisza rendelkezésére céljai eléréséhez?

A jelenlegi közszolgálati intézményrendszer

2010-es hatalomra kerülésével a Fidesz-KDNP kétharmados országgyűlési többségét kihasználva azonnal megkezdte a közszolgálati média átalakítását. A közszolgálati média működését is szabályozó médiatörvényt 2010 decemberében fogadták el, a közszolgálati média intézményrendszere a törvény 2014 decemberi módosításával nyerte el jelenlegi formáját.

A 2014-es törvénymódosítással a parlament létrehozta a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.-t, mint minden közszolgálati televíziós, rádiós és online tartalom, illetve a közszolgálati hírügynökségi tevékenység szolgáltatóját. A Duna Zrt. létrehozásával négy különálló céget olvasztottak egybe, a Magyar Televízió Zrt.-t, a Duna Televízió Zrt.-t, a Magyar Rádió Zrt.-t, és a Magyar Távirati Iroda Zrt.-t.

A Duna Zrt. tulajdonosa a Közszolgálati Közalapítvány. A Közalapítvány kuratóriumába az országgyűlés hat tagot választ, a médiatörvény szövege szerint a tagok felét a kormánypárti, másik felét az ellenzéki képviselőcsoportok jelölik. A kuratórium választja a Duna Zrt. vezérigazgatóját és védelmezi a közszolgálati médiaszolgáltató függetlenségét, ellenőrzi céljainak megvalósulását. A Duna Zrt. felett álló további felügyelő szerv a Közszolgálati Testület, amely a törvény szerint a társadalmi felügyeletet biztosítja.

A Duna Zrt. mindössze a közmédia kiadójaként funkcionál, gyártási kapacitása nincs, tehát a műsorok készítéséhez szükséges személyzettel vagy költségvetéssel nem rendelkezik. Bár a törvény azt mondja, a Duna Zrt. a „közszolgálati médiaszolgáltató”, a cég feladata a gyakorlatban kimerül a műsorok megrendelésében és sugárzásában.

A Duna Zrt. a médiatörvénnyel 2010-ben létrehozott Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alaptól (MTVA) rendeli meg a műsorokat, így az MTVA gyártja az M1, az M2, az M4 Sport, az M5, a Duna és Duna World televíziós csatornák, illetve a Kossuth és Petőfi Rádió műsorait.

Polyák Gábor médiajogász 2014-ben megjelent cikkében úgy fogalmazott, hogy az MTVA „a közmédia lelke és esze”, az MTVA a közszolgálati vagyon kezelője, a közszolgálati médiában dolgozók többségének munkáltatója.

A közmédia költségvetéséből látszik, hogy az MTVA jóval több pénzből gazdálkodik, mint a Duna Médiaszolgáltató. Az Alap 2026-os költségvetésének kiadási előirányzata szerint azt MTVA idén összesen 154,7 milliárd forintból gazdálkodhat. Ezen belül a Duna működésére mindössze kb. 2 és fél milliárd forintot irányoztak elő.

Az NMHH elnöke egyben a Médiatanács elnöke is, mandátuma kilenc évre szól. Az elnököt az országgyűlés választja a képviselők kétharmadának szavazatával, ahogy a Médiatanács többi tagját is kétharmaddal választja a parlament.

Az NMHH és a Médiatanács elnöke jelenleg Koltay András, megbízatása 2030 végéig szól.

Tehát míg az érdemi hatalommal rendelkező Duna Zrt. felett van valamilyen többpárti és társadalmi ellenőrzés, a lényegi feladatokat ellátó MTVA-t az a Koltay András ellenőrzi, akit kétharmaddal a Fidesz egyedül is meg tudott választani.

Az MTVA vezérigazgatója 2018 óta Papp Dániel. Papp Dánielt 2014-ben nevezte hírhamisítónak az Index egyik cikke, miután egy riportját úgy vágták meg, hogy úgy tűnjön, mintha Daniel Cohn-Bendit EP-képviselő elmenekült volna Papp kérdése miatt. Papp a megnevezés miatt perelt, de veszített a bíróságon. A sajtóban azóta ráragadt a hírhamisító jelző.

Jogi bástyák

Magyar Péter arról beszélt, hogy a függetlenség helyreállításáig és az új médiatörvény elfogadásáig függesztené fel a közmédia hírszolgáltatását. Először azt néztük meg, milyen lehetőségei lennének erre a jelenlegi szabályok szerint.

A médiatörvény alapján az NMHH és a Médiatanács ismételt jogsértés esetén legfeljebb egy hétre felfüggesztheti egy adott tv-csatorna vagy rádió működését. Ez alapján például az M1 vagy a Kossuth Rádió lekapcsolása elképzelhető lenne, az MTI-é viszont nem.

Bayer Judit médiajogász, a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem Kommunikáció Tanszékének egyetemi docense szerint lenne jogi alap a felfüggesztésre, mert a közszolgálati média működése jelenleg több szempontból jogsértő.

Bayer arról is beszélt a Lakmusznak, hogy a jelen helyzetben a felfüggesztés biztosan nem sértené az állampolgárok tájékozódáshoz való jogát.

„A közmédia törvénysértő módon, nem hitelesen és pártatlanul mutatja be az információkat, hanem elfogultan, egyoldalúan, esetenként dezinformációt, propagandát és gyűlöletbeszédet terjesztve. Ennél társadalmilag hasznosabb volna, ha nem működne ez a médiaszolgáltatás, mivel az egyéb televíziócsatornák és az online média valamelyest pótolni tudja az információkat. A közmédiának akkor van helye a tájékoztatási színtéren, ha a hitelesség bástyájaként tud működni és megbízható információkat nyújtani, ahogyan azt a magyar médiatörvény is megköveteli”

– fejtette ki Bayer.

Koltay András egyébként utasíthatná is az MTVA vezérigazgatóját, mint beosztottját, hogy állítsa helyre a jogszerű működést, és kezdjen hiteles, pontos, pártatlan, tárgyilagos szolgáltatást nyújtani.

„Ezzel legalább részben orvosolni lehetne a jogsértő állapotot, de ez sem orvosolná azt a problémát, hogy nincs a közmédiának társadalmi felügyelete” – magyarázta Bayer.

Mivel a törvény mind a közmédia egyes csatornáinak felfüggesztését, mind az utasítási jogot az NHMM elnökéhez rendeli, a jelenlegi rendszerben a Hatóság elnökének elmozdítása jelenthetne megoldást. Bár Magyar Péter felszólította Koltay Andrást, hogy távozzon pozíciójából, erre az NMHH úgy reagált, hogy Koltay kinevezése a jogszabályok értelmében 2030 decemberéig szól.

A Médiatörvény szerint a Médiatanács elnökét a köztársasági elnök mentheti fel abban az esetben, ha neki felróható okból több mint hat hónapon át nem tett eleget megbízatásából eredő feladatainak.

Bayer úgy véli, ez az említett jogsértések miatt akár megalapozott is lehetne, de ennek a szabálynak többféle értelmezése is elképzelhető. A felmentésre a miniszterelnök tehet javaslatot a köztársasági elnöknek, amit Bayer Judit szerint a köztársasági elnöknek kötelessége lenne követni, mivel a törvény nem ad neki mérlegelési jogkört. Az persze más kérdés, hogy ha Magyar Péter miniszterelnökként javasolná Sulyok Tamásnak Koltay elmozdítását, hogyan reagálna a köztársasági elnök a gyakorlatban (feltéve, hogy még ő lesz akkor a köztársasági elnök).

Teljes lebontás és újjáépítés

A Tisza Párt új médiatörvényt ígért, kétharmaddal ez lehetséges is. Polyák Gábor médiakutató, az ELTE Média és Kommunikáció Tanszékének vezetője arról beszélt a Lakmusznak, hogy kétharmados parlamenti többséggel kormányalakítás után végtelen jogi eszköz áll a Tisza rendelkezésére.

Polyák szerint az új kormány megteheti, és meg is kell tennie, hogy alapjaiban szervezi át a közmédia rendszerét, a Médiatanács és az MTVA lebontásával és új intézmények létrehozásával.

Polyák szerint jelenlegi formájában a közszolgálati média nem felel meg a Fidesz által megalkotott médiatörvénynek vagy az abban meghatározott Közszolgálati Kódexnek. Ennek számonkérése a Médiatanács feladata lett volna, ezt azonban nem teljesítette.

„A Médiatanács működése teljesen egyértelműen a Fidesz érdekeit szolgálta a médiapiac lebontásában és politikai szereplőkkel való feltöltésében. Teljesen nyilvánvaló, hogy ők soha egyetlen pillanatig nem a társadalom érdekében, hanem a Fidesz érdekében tevékenykedtek”

– magyarázta Polyák. Szerinte az lenne az ideális, ha olyan felügyelő intézmény jönne létre az NMHH helyett, amelynek feladatköre eltér az eddigitől, sokkal szűkebb és világosabb hatáskörökkel. Ez azzal az előnnyel is járna, hogy ha az új szerv élére új vezetőt neveznek ki, az megfelelne a 2010 előtti alkotmánybírósági gyakorlatnak, ami azt mondta ki, hogy „akkor lehet lecserélni egy állami intézmény vezetőit mandátumának lejárta előtt, ha az állami intézmény funkciója jelentős mértékben változik”.

Polyák az NMHH helyébe lépő új szervtől a következőket várja:

„Ne legyen ilyen széles mérlegelési lehetősége az egyes ügyekben. Sokkal kevésbé múljon a döntéshozó önkényén, hogy az egyes ügyekben milyen döntést hoz, legyen az egy frekvenciapályázat, vagy annak a megítélése, hogy melyik csatorna felel meg a gyermekvédelmi követelményeknek és melyik nem. Sokkal világosabban megfogalmazott szabályokra van szükség, amik ahol lehet, eldöntendő igen-nem kérdések elé állítják a hatóságot. Ha ez így van, akkor eleve sokkal kisebb a kockázata bármilyen hatalmi visszaélésnek.”

Polyák szerint jelenlegi formájában az MTVA egyetlen funkciója az, „hogy el lehessen tüntetni a pénz útját és el lehessen fedni a felelősségi köröket”. A jövőben arra van szükség, hogy a közszolgálati média felett hatékony társadalmi felügyelet és számonkérés valósuljon meg.

„Kell egy szakmailag, pénzügyileg, és etikailag kompetens menedzsment, ami felelős módon irányítja közszolgálati médiát. A kiválasztását meg kell hogy előzze egy olyan nyilvános pályázat, amiben a szakmai szervezetek saját szempontjaikat keresztül tudják vinni” – magyarázta.

Úgy véli, a közmédia működése és a sajtószabadság hiányára vonatkozó nemzetközi kritikák hivatkozási alapként szolgálhatnak ahhoz, hogy a Tisza egy új médiatörvénnyel, vagy akár az Alaptörvény módosításával formálja át a közszolgálati médiarendszert, és ehhez ideiglenesen felfüggessze a közszolgálati média hírszolgáltatását.

„Magyarországon nincs közszolgálati média, ebből érdemes kiindulni, meg abból, hogy nem volt demokrácia. Minden, ami történik, akkor legitim, ha egy valódi közszolgálatiság, egy valódi demokrácia irányába tett lépés. Itt nem ér senkit kár, feltéve, hogy aztán az újrainduló hírszolgáltatás valódi, elfogulatlan és az információk széles körét nyújtó tevékenység lesz.”

Közreműködött: Fülöp Zsófia

Címlapi illusztráció: Balogh Boglárka