A Turisztikai Ügynökség úgy becsült tömeget, hogy a három nagy mobilcég közül az egyiktől biztosan nem kapta meg a cellainformációkat. De nem ez az egyetlen probléma azzal, hogy a kormánymédia hivatalos, egzakt adatokként tálalta az MTÜ számait.

A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) március 15-én úgy kommunikált a két fővárosi poltikai tömegrendezvényről, a Békemenetről és a Tisza Nemzeti Menetéről, mintha hivatalos és objektív számszerű tájékoztatást adott volna mobilos cellaadatok alapján a résztvevők számáról.

„MTÜ: a Kossuth Lajos téri rendezvényen 180 ezren, a Hősök terén tartott ünnepségen 150 ezren vettek részt”

– ez jelent meg a Magyar Távirati Iroda (MTI) felületén. A közlemény szerint a rendezvények „mobilcellaadatokon alapuló előzetes elemzése alapján megállapítható, hogy a Kossuth téren, az Alkotmány utcában és a környező utcák területén mintegy 180 ezer mobiltelefon jelenléte volt azonosítható, a Hősök terén és az Andrássy úton hozzávetőlegesen 150 ezer készüléket számolt az ügynökség.”

Ezek után a kormánymédia és kormányközeli médiaszereplők már így vették ezt át:

Az MTÜ számai valójában egy olyan adatforrás és módszertan alapján készült számítások eredményei, aminek egyetlen részletét sem ismerjük, így nem tudjuk, hogyan jelölték ki a figyelembe vett területet, vagy hogyan szűrték ki a nagyvárosi környezetből adódó, nem releváns adatokat.

„A mobilcellaadatos lokációs módszer csak korlátozottan alkalmas nagyvárosi térre vonatkozó abszolút számok gyors becslésére, mert sok a zaj, például a helyi lakosok, turisták, dolgozók, a területen átutazók telefonjainak bejelentkezései”

– mondta a Lakmusznak Kondor Attila Csaba, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont projektvezetője, aki 2017-2019 között munkatársaival ezzel a módszerrel becsülte meg, hány olyan turista volt Szentendrén, aki csak egy napra érkezett a városba.

„Amíg nem ismerjük az adatkört, a referenciaterületeket és időket, addig nem lehet megállapítani, hogy egy becslés milyen színvonalú. Például mindenképp össze kell hasonlítani a tömegrendezvény által érintett időszakot lehetőleg több, a rendezvény által nem érintett, de azonos nap azonos és hasonló időjárással jellemezhető napszakával, és a napon belüli mobilitási adatokkal”

– tette hozzá a kutató.

A módszertan részleteiről megkérdeztük a MTÜ-t, de cikkünk megjelenéséignem válaszoltak.

Azt viszont tudjuk, hogy

Kinek a cellája?

A mobiltelefonok lényegében folyamatosan, minden adatforgalom alkalmával kommunikálnak a közelben lévő szolgáltató állomásokkal. Ilyenkor a szolgáltatónál keletkezik egy adat, amiben ott van a készülék azonosítója, a használt legközelebbi állomás, vagyis jeladó torony azonosítója, és a kommunikáció időpontja. A tornyok által lefedett területet hívjuk cellának – így a cellák nagysága függ a tornyok sűrűségétől és kiosztásától.

Ezek az adatsorok rengeteg adatelemzés után lefordíthatók – egyéb adatokat felhasználva – lokációra, vagyis bizonyos pontossággal kirajzolják, melyik térszeletben volt a telefon egy adott időpillanatban.

Városi környezetben, ahol sok a torony, a cellák relatíve kicsik, máshol nagyobbak, viszont városban a cellahatár-átfedések okozhatnak problémát a lokáció meghatározásánál, ugyanis a telefon egyszerre több cellához is csatlakozhat. További térbeli pontatlanságot okoz az átkapcsolás: ha egy torony kezd leterheltté válni (a tervezettnél több telefon kapcsolódott rá), automatikusan egy másik toronyra kapcsolja tovább a telefont.

A szolgáltatók a cellaadatokat, amelyek nagyon érzékeny személyes adatok, jogszabályoknak megfelelően gyűjtik és tárolják, például saját szolgáltatásuk fejlesztésére.

Ezek a személyes adatok büntetőeljárásokhoz kérhetők csak ki.

A szolgáltatók ugyanakkor anonimizálva, 24 óránként újrakódolva (ez biztosítja hogy maximum egy napig legyen követhető egy személy mozgása), bárkinek értékesíthetik a cellaadatokat. Az, hogy ilyen módon a jogszabályokat betartva értékesítik-e ezeket az adatcsomagokat, akár valamely állami, akár magáncégnek, a szolgáltatók egyedi döntése.

Miből számolta ki?

Az ilyen adatokból leginkább nagy számú ember egy nap alatt történő mozgására, útvonalára, társadalmi csoportok mozgási szokásaira, vásárlási és látogatói útvonalakra lehet következtetni, leginkább városfejlesztési és turisztikai értékük van. Az ilyen irányú kutatások és elemzések évtizedek óta léteznek, de 2023-ban a Szegedi Tudományegyetem szociológusa, Rácz Attila a legtöbb helyen még kísérleti fázisban lévőnek nevezte a módszert tanulmányában, és felhívta a figyelmet a módszer korlátaira.

Szerinte a mobilcella helymeghatározáson alapuló elemzése egyelőre inkább kiegészítő, mint helyettesítő adatforrás lehet.

Ahogy már említettük, Magyarországon az egyik korai kutatást a témában 2020-ban a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont szakemberei, a fentebb megszólaltatott Kondor Attila Csaba és társai végezték el: mobilcellaadatok alapján számolták ki azt, hogy egy évben összesen hány egynapos látogatója volt Szentendrének: mintegy félmillió. Ezek a turisták korábban láthatatlanok voltak a statisztikákban.

Ehhez

„Tulajdonképpen abból becsültünk mobilitást, hogy a telefon egy adott napon belüli első és utolsó leadott jelétől különbözően Szentendre város belterüléről kommunikált-e toronnyal – abszolút számok becslésére ez a módszer viszonylag korlátozottan alkalmas, de relatív változások mérésére megfelelő, például hogy hol vannak adott időben többen olyanok, akik nem odavalósiak, vagyis aznap korábban más városból indultak el ” – mondta a módszerükről Kondor.

A kutatók a módszertanban azt is leírták, hogy esetükben a cellaadatok elvileg 127x127 méteres pontossággal adták meg a telefon helyét, de a szolgáltató az azonsíthatatlanság megőrzése miatt ennél nagyobb térszeleteket használt, ami a pontosság rovására ment.

Magyar turizmus és Nemzeti Menet

Az ilyen kutatásokat, elemzéseket valóban figyelembe szokták venni turisztikai fejlesztések során (európai pozitív példákról írt Rácz is). Ezért vásárol mobilcellaadatokat a terület legfontosabb kormányzati háttérintézménye, a 2016-ban létrejött, évente sok száz millió forint közpénzből gazdálkodó Magyar Turisztikai Ügynökség.

Az MTÜ honlapján közzétett közérdekű adatok (illetve a KiMitTud-on közölt szerződési adatok) között talált tételek alapján állíthatjuk, hogy az MTÜ évek óta vásárol ilyen adatokat.

Ezt az MTÜ nem tagadta korábban, a Telexnek azt nyilatkozták tavaly, amikor az augusztus 20-i tűzijáték látogatóinak számát becsülték meg, hogy 2019 óta látnak rá mobilcella- és bankkártyaköltési adatokra, a GDPR-nak és a magyar jogszabályoknak megfelelően, vagyis „anonim, feldolgozott, aggregált módon” a „turizmus még hatékonyabb és eredményesebb működése érdekében”.

Akkor a lapnak a Magyar Telekom nem tagadta, a jelenleg One név alatt működő korábbi Vodafone tulajdonosa, a 4iG pedig megerősítette, hogy értékesített ilyen adatokat az MTÜ-nek. „Az ilyen jellegű adatszolgáltatást használják például kiskereskedelmi helyszínválasztásnál, tömegközlekedés és útvonal-kapacitás tervezésekor, turisztikai célpontok forgalmának és szezonalitásának felmérésére, nagy rendezvények hatásának értékelésére” – indokolt akkor a One.

A harmadik nagy mobilszolgáltató, a Yettel viszont azt mondta tavaly augusztusban a Telexnek, hogy nem értékesítettek cellaadatokat a Yettelnek.

Most mi is rákérdeztünk erre, és ugyanazt a választ kaptuk:

„A Yettel sem a Magyar Turisztikai Ügynökségnek, sem más szervnek nem szolgáltatott cellaadatokat.”

Hozzátették, „a jogszabályok előfizetői személyes adatok nélkül, statisztikai adatok átadását bizonyos esetekben lehetővé teszik, ugyanakkor az érintett intézmény és a Yettel között nincs érvényben olyan együttműködés, ami ehhez szükséges lenne. Megjegyzendő, az elektronikus hírközlési ágazat szigorú jogszabályi előírásait maximálisan betartjuk, az ügyfeleinkre vonatkozó adatokat (amelyek nem statisztikai adatok, hanem konkrét előfizetőre vonatkozó személyes adatok) bizalmasan kezeljük, és – az előírt kötelezettségeinknek megfelelően – kizárólag az arra feljogosított szervek jogszerű adatkéréseit teljesítjük, ez azonban nem foglal magában turisztikai célokat.”

A Magyar Telekomtól és a One-tól is megkérdeztük ugyanezt konkrétan március 15-ére vonatkozóan, ha válaszolnak, frissítjük a cikket.

A Yettel piaci részesedését szűk egyharmadra szokták becsülni.

Az MTÜ vélhetően vagy kihagyta a Yettel-előfizetőket a számításból, vagy a piaci részesedés alapján becsülte meg a hiányzó adatokat. (Egyébként a szentendrei látogatók számának meghatározásakor csak a Magyar Telekom adataival dolgoztak a kutatók, így az eredményeket mindig megszorozták kettővel, mert a Telekom piaci részesedését 50 százalék körülire tették.)

Előző részek: hány külföldi volt a tűzijátékon?

Az MTÜ egyébként tavaly augusztus 20-án tett közzé először cellainformációkon alapuló statisztikákat: állításuk szerint „az ünnepre mobiltelefonnal érkező látogatók száma meghaladta a 798 ezer főt a rakpartokon és azok környékén”. Azt is közölték, ezeknek hány százaléka külföldi, és hogy mely járásokból érkeztek a legtöbben. Akkor még valamivel pontosabb magyarázatot fűztek a közléshez: a „vizsgált terület lefedi a budai és a pesti rakpartot, valamint a környező bekötő utcákat a Margit-sziget déli harmadától a Petőfi hídig.”

Két hónappal később aztán a Kormányzati Tájékoztatási Központ osztott meg az MTI-vel cellainformációkra hivatkozva létszámadatokat arról, hogy október 23-án a Kossuth téri megemlékezésen több mint 80 ezren, a Hősök terén tartott rendezvényen pedig 45 ezren vettek részt. Ez utóbbi a Tisza Párt rendezvénye volt. Akkor nem hivatkoztak kimondottan az MTÜ-re.

Címlapi kép: Németh Dániel/444