A közösségi médiában is zajlik a tiltakozás az iráni rezsim ellen, az egyik virálissá vált videó eredetét viszont sokan megkérdőjelezik. Előástuk, mit mondott róla a készítője.

2022 óta nem látott méretű tiltakozáshullám zajlik épp a vallási diktatúrának számító Iránban. Eredetileg a megélhetési költségek drasztikus megemelkedése miatt robbant ki, de mára az egész rendszer elleni lázadássá fajult. A tüntetéseket erőszakkal próbálja visszaszorítani a hatalom, a halálos áldozatok számát már hivatalos iráni források is kétezer fő körülire teszik.

Az eseményekről a közösségi oldalakon is sokan posztolnak világszerte. Különösen virálissá vált, így a magyar nyelvű közösségi médiában és a sajtóban is megjelent egy rövid videó, amin egy fehér kabátos, fekete hajú fiatal nő felgyújtja az Iránt vezető Ali Hámenei ajatollah papírra nyomtatott portréját, majd az égő papírdarabbal meggyújt egy cigarettát.

A videót megosztotta például Jámbor András baloldali parlamenti képviselő, és szerepelt a WMN január 12-i cikkében is, azzal a kommentárral, hogy „fiatal nők a nyílt utcán rágyújtanak egy cigarettára Ali Hámenei ajatollah égő portréjáról, gyakran fejkendő viselése nélkül – ezek közül egy is elég lenne ahhoz, hogy a világ legnőellenesebb rezsimjeként ismert országban elvigye őket az erkölcsrendészet, ahogy az már korábban többekkel is történt”.

A videóból származó képernyőképet kiposztolta a Jámborral egy parlamenti frakcióban ülő Szabó Rebeka parlamenti képviselő és Nyáry Krisztián irodalomtörténész Facebook-oldala is. Utóbbi poszt cikkünk megjelenésekor lassan hétezer lájknál jár.

„Napok óta nézem az Instagramon és a Redditen ezeket a nagyszerű iráni nőket, akik hidzsáb nélkül, az arcukat vállalva, cigarettára gyújtva elégetik Ali Hámenei vallási diktátor fotóját. Ha elbukik az éppen fellángoló forradalom, amire bőven van esély, akár halálra is ítélhetik őket e tettük miatt”

- írja Nyáry.

Valóban, az elmúlt nagyjából egy hétben egyfajta online trend lett a hasonló dohányzós-képégetős fotók posztolásából, határozott tiltakozásképp a nőket kifejezetten erősen elnyomó iráni rezsim ellen. A cikkünkben elemzett videó ezzel párhuzamosan szimbólummá vált, már poszter is készült belőle, amit J.K. Rowling is megosztott.

Ezzel párhuzamosan viszont megjelentek olyan hangok is, amelyek megkérdőjelezik a trendet berobbantó videó hitelességét. Elsősorban külföldi felhasználók kezdtek kételkedni, de Jámbor András posztjába is belekerült mostanra egy utólagos megjegyzés, miszerint ő is „benézte”, a videó nem mostani, és nem is Iránban, hanem Kanadában készült. A Szeretlek Magyarország cikkében pedig arról írnak, hogy „felmerült, hogy legalább egy változatot [a cigizős videókból] nem Iránban, hanem a diaszpórában vettek fel, de ezt semmi sem erősítette meg”.

A továbbiakban végigvesszük, hogyan lehet megtudni mindezeket az információkat.

Geolokáció és a szereplő megszólaltatása

Hogy a felvételt pontosan hol készítették, ahhoz a geolokáció módszerével kerülhetünk közelebb. A felvétellel részletesen foglalkozó Lusa Verifica portugál tényellenőrző portál péládul az Airbrush nevű, AI-alapú online képszerkesztő eszköz segítségével eltávolította a nőt a videóból kivágott képről, amelyet aztán a program mesterséges intelligencia segítségével automatikusan kiegészített.

Az így kapott képen fordított képkeresést végezve a találatok között feltűnt egy fotó, amelyen ránézésre a szóban forgó képen szereplő épület látható: a kanadai, Toronto-közeli Richmond Hill városban található Oak Ridges közkönyvtár épülete.

A Google Maps utcaképkereső funkciójának segítségével körbejárható a könyvtár környéke, és a képünkön látható szögből nézve a nő mögötti kerítés és a köztéri kuka is előkerülnek.

A fordított képkeresés abban is segítségünkre lehet, hogy megtaláljuk, ki és mikor tette közzé a felvételt. Egy ilyen virális videó esetében napokkal a feltűnése után már rengeteg találatot kapunk, de az elsők között szerepelt két X-poszt is (1., 2.), amelyben megjelölték a videó forrását, egy Morticia Addams (@melianouss) nevű torontói felhasználót. Az X-fiókra feltöltött médiatartalmak között pedig valóban megtalálható az elsőként január 8-án posztolt fotó és a hozzá tartozó videó, amit a felhasználó egy másik cigis-portréégetős képre reagálva posztolt ki.

@Melianouss felhasználó azóta interút adott a portugál Lusa hírügynökségnek (ebből az interjúból közölt részleteket a hírügynökség tényellenőrző projektje, a Lusa Verifica). Az interjúban, amelyet hosszabban szemlézett az Expresso nevű portugál hírportál, azt mondta, hogy Melika Barahiminek hívják, 23 éves, és 2025 márciusában menekült Kanadába Iránból, miután ott rendszerellenes megnyilvánulásai miatt börtönre ítélték.

A Lusa hírügynökségnek kiemelte, soha nem állította, hogy a videó Iránban készült volna, azért tette közzé, hogy honfitársai tudtára adja, továbbra is velük van. Meglepte, hogy ennyire gyorsan elterjedt. „Most attól tartok, hogy ez fenyegetést jelent majd a családom számára” - nyilatkozta az X-felhasználó.

Tényellenőrzésünk tehát nem igazolta, amit utólagos helyesbítésében például Jámbor András állított a videóról, vagyis hogy nem a jelenlegi tiltakozásokhoz kapcsolódóan, hanem korábban készült. A képviselőt írásban kérdeztük ennek az információnak a forrásáról, de cikkünk megjelenéséig nem válaszolt.

Számít-e egyáltalán, hogy hol készült?

A videót készítő nő nem hallgatta el, hogy nem Iránban, hanem Kanadában él, és videójával a távolból kíván csatlakozni az ellenálláshoz.

Kifejezetten persze a magyar megosztók sem állították, hogy a videó Iránban készült, de azok a megjegyzések, hogy az ajatollah portréjának felgyújtásáért „súlyos büntetés jár”, az így tiltakozó nőket „akár halálra is ítélhetik” vagy „elviheti őket az erkölcsrendészet”, ezt a benyomást keltették. Természetesen egy diaszpórában élő iráni nő is veszélynek teheti ki magát, és főleg otthon maradt családtagjait egy ilyen gesztussal, de a veszély közvetlensége mindenképpen más, mint akkor, ha Iránon belül tiltakozna így.

Mostanra Hámenei portréjának felgyújtását ábrázoló fotók tömegei keringenek az interneten, de a többi szereplőt és helyszínt egyelőre nem azonosították, így biztosan nem tudhatjuk, hogy ezek Iránban készültek-e. A szereplők azonosítása etikai kérdéseket is felvethet, mert ha Iránban tartózkodnak, személyazonosságuk közzététele veszélybe sodorhatja őket.