A techmilliárdos Grokipédia néven indított ellen-Wikipédiáján az összeesküvés-elméleteket terjesztő Infowars is simán hivatkozási pont lehet. Ami annyiban nem csoda, hogy a Grokipédia még a „fehér népirtás” konteónak is az „empirikus alapjait” emeli ki.

Elon Musk október végén jelentette be, hogy elindul a Grokipédia nevű online enciklopédia 0.1-es verziója, ami szerinte máris sokkal jobb, mint a jól ismert Wikipédia. Azzal indokolta a lépést, hogy az új enciklopédia fel fogja számolni a propagandát. Decembertől már a több mint egymillió AI-generált szócikket tartalmazó 0.2-es verziót használhatja a közönség.

„A Grokipédia terjedelmében, mélységében és pontosságában több nagyságrenddel meg fogja haladni a Wikipédiát”

– írta Musk az X-en az enciklopédia elindulása után.

Musk támogatói a Wikipédiát csak „Wokepediának” nevezik, mert úgy gondolják, hogy a legismertebb online enciklopédia gyakran a baloldali nézőpontokat tükrözi. Muskot többek között Donald Trump tech tanácsadója, David Sacks ösztönözte a Grokipédia elindítására, aki azt panaszolta, hogy a Wikipédia „reménytelenül elfogult”, és „baloldali aktivisták hadserege” tartja karban.

Carolina Flores, a Santa Cruz-i Egyetem professzora szerint a hamis információk online terjedését vizsgáló legújabb kutatások tükrében a Grokipédia nem azáltal lesz káros, hogy félrevezeti a nagyközönséget, hiszen azok a felhasználók, akik még nem állnak Musk oldalán, vagy akik aktívan ellenzik Musk politikai álláspontját, valószínűleg nem bíznak a Grokipédiában, és nem támaszkodnak majd rá. Az már aggasztóbb lehet, hogy a szélsőjobboldali támogatók növekvő, de kis csoportja a Grokipédián új racionalizálási lehetőségeket talál a nézeteihez, ami még merészebbé és szélsőségesebbé teheti őket.

Grokipédia vs. Wikipédia

2001-ben indult el a közösségi szerkesztéssel működő internetes enciklopédia, a Wikipédia, ami maga is sok kritikát kapott az évek során, hiszen azáltal, hogy szabadon lehet szerkeszteni, hibás információk is felkerülhetnek az oldalra.

Az Wikipédiát bárki szerkesztheti, viszont a felhasználók által hozzáadott tartalomnak meg kell felelnie az oldal szabályzatának, többek között ellenőrizhetőnek kell lennie megbízható, publikált források alapján. Személyes vélemények, meggyőződések vagy személyes tapasztalatok, nem ellenőrzött kutatások, rágalmazó anyagok és szerzői jogokat sértő tartalmak nem megengedettek. A Wikipédián könnyen lehet változtatni a szócikkekben, így a tapasztalt szerkesztők könnyen tudják ellenőrizni és javítani a hibákat.

Musk egészen 2021-ig támogatta a Wikipédiát, az oldal 20. születésnapján azt tweetelte, hogy „Annyira örülök, hogy létezel.” 2023-ra ez már olyan szinten megváltozott, hogy egymilliárd dollárt ajánlott fel azért, „ha Dickipédiára változtatják a nevüket”.

„A Wokipédia valószínűleg végzetesen megfertőződött a woke elmevírussal” – írta aztán Musk egy 2024 októberi tweetjében.

Az évek során több kutatás vizsgálta azt, hogy az angol nyelvű Wikipédia szócikkei mennyire semlegesek. Az eredmények az amerikai politika kontextusában azt mutatják, hogy az enciklopédia szócikkei középen állnak, esetleg enyhén balra vagy jobbra tolódnak.

A Harvard Egyetem egy 2017-es tanulmányában a weboldalak politikai irányultságát vizsgálta a 2016-os amerikai elnökválasztás kampányidőszakában az alapján, hogy egyes politikai irányokat valló Twitter-felhasználók milyen oldalakat osztottak meg. A Wikipédiát ebben a felmérésben jobbközépre helyezték el. Egy 2023-as tanulmány pedig közösségi szerkesztésű online enciklopédiák megosztó témákról szóló szócikkeit vizsgálta azzal a hipotézissel, hogy az ideológiai alapon működő enciklopédiák kevésbé kiegyensúlyozottak, mint a függetlenként meghatározott oldalak. A Wikipédia és az Encyclopedia Britannica szócikkei valóban kiegyensúlyozottabbak voltak, mint a a Conservapedia és a RationalWiki cikkei.

Egy 2019-es, az angol nyelvű Wikipédia amerikai felhasználói körében végzett vizsgálat azt a tendenciát állapította meg, hogy

A Wikipédia szerkesztői közössége egyes jobboldali médiumokat valóban megbízhatatlannak tart, de számos, szigorú tényellenőrzési szabályokat követő jobboldali lapra rendszeresen hivatkoznak forrásként, és ugyanolyan elvek alapján értékelik a baloldali újságokat is.

Musk egy új webes enciklopédiával, a Grokipédiával cserélné le a szerinte "baloldali elfogultsággal működő" Wikipédiát. A legnagyobb különbség a két online enciklopédia között a szócikkek létrehozásánál és szerkesztésénél van: míg a Wikipédia szócikkeit a felhasználók szerkeszthetik, javíthatják és egészíthetik ki az új fejleményekkel, a Grokipédia szócikkeit Musk generatív mesterséges intelligencia modellje, a Grok írja. A felhasználók nem szerkeszthetik a szócikkeket, de a regisztrációval rendelkezők tehetnek szerkesztési javaslatokat, amiket a Grok bírál el.

A két oldal szócikkei hasonlóan vannak felépítve, letisztult dizájn és alfejezetek jellemzik őket, a bejegyzések végén pedig mindkét esetben szerepel egy forráslista.

Musk október 31-én az „All-In” tech podcastban elmondta, hogy arra utasította cége, az xAI Grok nevű chatbotját, hogy nézze át a Wikipédia legnépszerűbb egymillió cikkét, majd egészítse ki, módosítsa őket, és törölje a hibás részeket.

„Ez azt jelenti, hogy nézze át az internet többi részét, bármit, ami nyilvánosan elérhető, és javítsa ki a Wikipédia-cikkeket, javítsa ki a hibákat és adjon hozzá sokkal több kontextust is”

- mondta Musk a podcastban.

Éppen ezért a Grokipédia szócikkek tartalmazzák azt a feliratot, hogy „Tényellenőrizve a Grok által”, és azt is megadják, hogy hány hete történt meg az „ellenőrzés” .

Megbízhatatlan források, tévedések és szélsőséges vélemények

Január elejére, két hónapos működés alatt már közel kétmillió szócikk található a Grokipédia oldalán.

A PolitiFact megállapította, hogy a Grokipédia cikkei gyakran szinte teljes egészében a Wikipédiából származnak, ha pedig a bejegyzések eltérnek attól, a Grokipédia információinak minősége és forrásai problematikusak, ami kevésbé megbízható adatforrássá teszi.

„Még a Grokipédia is a Wikipédiára támaszkodik”

– nyilatkozta Selena Decklemann, a Wikimedia Alapítvány termék- és technológiai igazgatója a PolitiFactnek.

„A Wikipédia tartalma nyílt forráskódú, és elvárjuk, hogy azt jóhiszeműen, a közönség informálására használják. Ez a kérdés különösen sürgető, mivel a Grokipédiához hasonló platformok egyre inkább támaszkodnak a cikkeinkre, szelektíven válogatva a tartalmak között, átláthatatlan algoritmusok segítségével szűrve.”

Az AI gyakran frissíti a Grokipédia szócikkeit, és míg az elején valóban rengeteg bejegyzés hasonlított a Wikipédia anyagaihoz, két hónap működés után egyre szembetűnőbbek a különbségek is. Ahogy azt az NBC is megjegyezte, az Adolf Hitlerről szóló szócikkben a Wikipédián már az első bekezdésben megemlítik a holokausztot, a Grokipédián viszont csak több mint 13 ezer karakter után említik meg szó szerint.

A Cornell Egyetem novemberben elvégezte az első áttekintő vizsgálatot a Grokipédiáról. Megállapították, hogy a választott tisztségviselőkről és a vitatott témákról szóló cikkek esetében kevesebb a hasonlóság a Wikipédia és a Grokipédia verziói között, mint a véletlenszerűen kiválasztott, tehát jellemzően nem politikai témáknál.

A két oldal hivatkozási gyakorlata is nagyban eltér: a Grokipédia sok olyan forrást idéz, ami a Wikipédián „feketelistásnak” számít, ilyen például a Stormfront neonáci oldal, amit 42 alkalommal, az Infowars összeesküvés-elméleteket terjesztő oldal, amit 34 alkalommal, a VDARE fehér felsőbbrendűséget hirdető weboldal, amit 107 alkalommal, és a jihadwatch nevű iszlamofób oldal, amit 73 alkalommal használt forrásként Elon Musk enciklopédiája.

Ezek a források persze csak kis szeletét teszik ki a Grokipédián használt forrásoknak, a Wikipédiához hasonlóan a Musk-féle enciklopédia is rendszeresen használja az angol nyelvű legolvasotabb, mainstream lapokat, mint például a The New York Times-t és a BBC-t. Viszont nagy különbséget jelent, hogy a Wikipédia kategóriákba osztja a forrásokat - megbízhatótól a feketelistásig - és az említett szélsőséges weboldalak közül az Infowars, a VDARE és a jihadwatch megbízhatatlanként és/vagy a feketelistán van feltüntetve. A megbízhatatlan weboldalak használatánál egy figyelmeztető üzenetet küld a Wikipédia a szerkesztőnek, a feketelista esetében pedig nem is engedélyezett forrásként linkelni az oldalt, technikailag is le van tiltva a használata.

A Guardian felkérte Richard Evans Harmadik Birodalom-kutatót, hogy tesztelje a Grokipédiát. Evans szerint a Musk-féle enciklopédia egy igazán kézzelfogható problémával küzd: „A csevegőszobákban megosztott hozzászólások ugyanolyan státuszt kapnak, mint a komoly tudományos munkák. A mesterséges intelligencia egyszerűen mindent felszív” – mondta a történész. Megjegyezte, hogy az oldal Albert Speerről, Hitler építészéről és háborús hadügyminiszteréről szóló bejegyzésében megismételte a Speer által terjesztett hazugságokat és torzításokat, annak ellenére, hogy azokat egy 2017-ben díjnyertes életrajzban már helyesbítették.

Musk saját önéletrajza is érdekes példa. Ahogy a The Atlantic kiszúrta, az oldal tulajdonosának 9 kilós fogyásáról és az erőnléti edzéseiről is írnak a Grokipédián, viszont a családfája részletes ismertetése ellenére nem említik anyai nagyapját, aki nyíltan hirdette rasszista és antidemokratikus nézeteit – saját szócikke sincs a Grokipédián. A Wikipédia Elon Muskról szóló cikke említi a nagyapját, de a nézeteit nem. A külön Musk nagyapjáról, Joshua N. Haldemanról szóló szócikkben viszont már ezekről is szó esik.

Több szócikkben megalapozatlan állítások és a szélsőjobboldali gondolkodásra jellemző keretezések is szerepelnek. A „fehér népirtás” egy összeesküvés-elmélet, amely úgy tartja, hogy direkt ki akarják irtani a fehér embereket a migrációval és az erőltetett asszimilációval. A The Atlantic rámutatott, hogy a Grokipédia nem összeesküvés-elméletként, hanem szimplán elméletként tálalja ezt (archív). Pár mondat után az „empirikus alapjait” ismerteti a szócikk annak az állításnak, hogy világszerte kiirtják a fehér lakosságot. Később pedig arról ír Musk enciklopédiája, hogy a médiában és tudományos körökben hajlamosak a multikulturalizmust előnyben részesítő ideológiai elfogultság miatt, a népesség alakulására vonatkozó adatok ellenére szélsőséges összeesküvés-elméletnek nevezni a teóriát.

Ezen kívül a Grokipédia például a Pizzagate politikai összeesküvés-elméletnél sem ismeri el (archív), hogy egy minden alapot nélkülöző teóriáról van szó. A szócikk említi a Snopes és a Politifact cikkeit a témában „tényellenőrzési erőfeszítésekként”, de a Grokipédia szerint ezek nem tartalmaztak megerősítő bizonyítékot.

Ahogy a Lakmuszon is írtuk korábban, a Pizzagate elmélet 2016-ban terjedt el, amikor meghekkelték Hillary Clinton kampánymenedzserének privát e-mail fiókját, és a Wikileaks közzétette a levelezését. A konteóhívők elkezdtek titkos kódokat keresni az üzenetekben. Ilyen volt a „sajtos pizza” szó is, főként alt-right körökben: úgy gondolták, hogy a washingtoni Comet Ping Pong pizzéria pincéjébe vezetnek a szálak, ahol a demokrata párti vezető politikusok emberkereskedelemmel foglalkoznak és pedofilhálózatot működtetnek. A pizzéria tulajdonosa és alkalmazottai halálos fenyegetéseket kaptak, egy alkalommal pedig egy férfi lövöldözni kezdett az étteremben. A konteó azok után is aktívan terjedt, hogy a pizzéria tulajdonosa elmondta, az étteremnek egyáltalán nincs is pincéje.

(Címlapi illusztráció: Dezső Annamari)