Új kommunikációs erőközpont épül az irodaházban, ahol korábban Habony Árpád médiacége működött
Februárban a Megafon új telephelyet hozott létre egy óbudai irodaházban, közvetlenül Dukász Magor, a Fidesz volt digitális igazgatójának cége alatt. Az Origo az irodakomplexum szomszédos épületébe költözött. Fotógalérián mutatjuk, hogy a három cég vezető arcai könnyen összefuthatnak a közös parkolóban.
Lázas munka zajlik az egykori óbudai textilgyár helyén kialakított modern loftirodákban. A Perc utca felőli második emeleten már kora reggel nyitva az ablak, és bár azt is mondhatnánk, hogy egymásnak adják a kilincset az ide érkezők, a valóságban a bejutást fotocellás ajtók, videós kaputelefonok és ujjlenyomatos beléptetőrendszerek szabályozzák.
Fotó: Kristóf Balázs/444
Az „Urban Studios” irodaházban 2022 óta működik a politikai kampányokkal foglalkozó Digitális Szuverenitás Központ (DISZK). A központ, bár nevében és megjelenésében is emlékeztet a tavaly decemberben felállított Szuverenitásvédelmi Hivatalra, valójában egy évek óta működő profitorientált cég, amely a 2022-es országgyűlési választások évében vette fel a kormány politikájára rímelő nevet. A DISZK saját bemutatkozása szerint versenytárselemzéssel, digitális kampányokkal és erős érzelmi hatást kiváltó videókkal segíti „helyi és nemzeti szereplők szuverenitását a digitális térben”. Szolgáltatásait a cég a legutóbbi, 2023-as pénzügyi beszámolója szerint közel kétmilliárd forintért értékesítette.
Korábbi cikkünkben részletesen bemutattuk, hogy a DISZK hasonló tevékenységet végez, mint a kormány digitális stratégiájában központi szerepet játszó Megafon influenszerképző. A két céget családi kapcsolatok is összekötik: a Digitális Szuverenitás Központot Dukász Magor alapította, testvére, Gyürk-Dukász Hanga pedig a Megafon működtetésében vesz részt. Dukász Magorra korábban a Fidesz digitális igazgatójaként hivatkoztak, míg Dukász Hanga Gyürk András fideszes politikus felesége.
Erre a változásra mindössze a cégnyilvántartás egy rövid bejegyzése utal. A Megafon videós tartalomgyártói azonban már ezt megelőzően is rendszeresen megfordultak az épületben – jóval azelőtt, hogy ittlétüknek hivatalos nyoma lett volna a cégiratokban. A Megafon megjelenésével párhuzamosan a kormányközeli online média egyik legnagyobb szereplője, az Origo is átköltöztette szerkesztőségét a Perc utcai irodaházhoz függőfolyosóval kapcsolódó Pacsirtamező utcai irodakomplexumba. A „Pacsirtamező complex” irodáit ugyanaz a cég adja bérbe, mint a DISZK és a Megafon által használt „Urban Studios”-éit, és információink szerint a két ingatlan tulajdonosa is közös.
Illusztráció: Kiss Bence/444
A DISZK, a Megafon és az Origo egymás mellé költözését megerősítették saját, különböző időpontokban a helyszínen készített felvételeink, az irodaház más cégeinél dolgozók, valamint az üzemeltetés munkatársai is. Egy a kormánypárti média működésére rálátó forrásunk pedig úgy fogalmazott: „Óbudán új erőközpont alakul.”
Régi-új „főhadiszállás”
A Perc utca nem most került fel a kormánypárti médiában dolgozó kommunikációs stratégák térképére. 2013 és 2015 között a DISZK jelenlegi irodájának helyén, a Perc utcai épület második emeletén működött a Napi Gazdaság szerkesztősége, azt követően, hogy a korábban független üzleti-pénzügyi napilapot megvásárolta a Fideszhez köthető Századvég Gazdaságkutató. 2015-ben, a lap megszűnése után, ugyanebben az irodában indult el a Magyar Idők nevű „konzervatív közéleti napilap” is, amelyet azok alapítottak, akik a G-nap után távoztak a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Magyar Nemzettől.
Egészen 2019-ig ebben az épületben működött továbbá Habony Árpád és Győri Tibor médiacége, a Modern Media Group Zrt., amelyhez akkoriban olyan lapok tartoztak, mint a Lokál, a 888.hu vagy a Figyelő. A cég 2019-ben beolvadt a Mediaworks Hungary Zrt.-be, amely a cégnyilvántartás szerint egészen tavaly novemberig megtartotta Perc utcai telephelyét.
Rényi Pál Dániel a Fidesz-média átalakulásáról írt cikkében említi, hogy 2016 nyarától kezdve G. Fodor Gábor, közeli munkatársai és a kormánypárti médiumok vezetői több alkalommal találkoztak a Modern Media Perc utcai szerkesztőségében, hogy egyeztessék a kommunikációs irányvonalat és az aktuális témákat. A megbeszéléseken részt vett többek között Lánczi Tamás, Ómolnár Miklós, és időnként Habony Árpád is. Egy alkalommal személyesen jelent meg a helyszínen Orbán Viktor, illetve a „negatív kampányok keresztapjaként” ismert Arthur Finkelstein, Orbán egykori amerikai főtanácsadója.
Perc csoport
A Digitális Szuverenitás Központ jelenleg a Perc utcai irodaház teljes második emeletét foglalja el. (Tavaly nyáron még csak az emelet egyik szárnyát használták – ez jól látható a helyszínen akkor készített videónkban is.)
Belépés: ujjlenyomatos azonosítással. Fotó: Lakmusz
A Megafon az épület portásának elmondása alapján közvetlenül a DISZK alatt, az első emeleten, egy egyelőre jelöletlen irodarészben rendezkedett be.
Fotó: Lakmusz
Január közepén a Perc utca 8. előtt fotóztuk le a DISZK vezetőségéhez tartozó Csorba Bélát, Stibrányi Esztert és Mósa Tamást, valamint a Megafon nyilvános rendezvényein gyakran felbukkanó Gyürk-Dukász Hangát és Albert-Nagy Ákost (utóbbi később azzal szerzett országos ismertséget, hogy rendőrök vitték el a Tisza Párt szentendrei rendezvényéről). A januári képen Albert-Nagy noteszében egy építészeti tervrajz volt látható „Perc csoport” felirattal.
Balról jobbra: Csorba Béla, operatív vezető (DISZK), ismeretlen, Stibrányi Eszter (DISZK, ügyvezető), Mósa Tamás (DISZK, vezető elemző), V.E. belsőépítész, Dukász Hanga és Albert-Nagy Ákos. Fotó: Kristóf Balázs/444
A fénykép készítésének idején a Megafon székhelye a közeli Polgár utcában, a Flórián udvarban található irodaházban volt, és székhelyüket a Perc utcai telephely létesítése utaán is megtartották. A Polgár utcai cím szerepel a honlapjukon, itt tartják a közösségimédia-képzéseket, ezt az irodát szentelte fel Bese atya, és innen telefonálták végig a választókat az országgyűlési választások előtti kampányidőszakban. A Megafon 2021-ben még nyilvános gyűjtést is indított azzal a céllal, hogy létrehozzák „Magyarország első jobboldali közösségi stúdióját” – egy olyan helyet, ahol minden technikai feltétel adott ahhoz, hogy változatosabb, izgalmasabb videókat, többszereplős beszélgetéseket és új műsorformátumokat készíthessenek.
Illusztráció: Kiss Bence/444
Januárban a Perc utcai iroda előtt fotóztuk le Gerhardt Mátét, a Megafon YouTube-csatornájának, a Patriótának a műsorvezetőjét, aki Tóth Gábor külpolitikai szerkesztővel érkezett az épületbe.
Gerhardt Máté és Tóth Gábor. Fotó: Kristóf Balázs/444
Nem sokkal utánuk megjelent Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője is. Egy Mrázzal készült közel 20 perces beszélgetés még aznap felkerült a csatornára.
Mráz Ágoston Sámuel. Fotó: Kristóf Balázs/444
Decemberben Orbán Viktor miniszterelnök is interjút adott a Patriótának. A Perc utcai irodaházban dolgozó forrásaink arról számoltak be, hogy a dolgozók között elterjedt: Orbán ekkor személyesen jelent meg az épületben.
A Patriótát Rákay Philip kormányközeli üzletember, a Megafon egyik fő támogatója – és rövid ideig véleményvezére – indította 2021 júniusában, azzal a céllal, hogy egyfajta „kormánypárti Partizánt” hozzon létre. A csatornát a Megafon más termékeitől az különbözteti meg, hogy főként longform műfajokban utazik. A tartalomgyártás 2023 elején robbant be látványosan, ma már több mint tíz különböző műsor érhető el a felületen. A Patriótát több mint 225 ezren követik, amivel Magyarország hetedik legtöbb feliratkozóval rendelkező közéleti-politikai YouTube-csatornája. (A Social Blade által összeállított lista első helyét valamiért egy fura, orosz nyelvű csatorna foglalja el, ha ezt nem számoljuk, akkor a Patrióta a hatodik). Bár a Patrióta a Megafon alatt egy önálló brandként fut, tartalomgyártói nem különülnek el a honlapon a többi támogatott partnertől.
A Megafon Perc utcai telephelyének hivatalos bejegyzése után is többször jártunk az épületnél, és meggyőződhettünk arról, hogy az influenszerközpont vezető arcai gyakran ide járnak be dolgozni.
Februárban az épület előtt láttuk Szarvas Szilvesztert, a Megafon főszerkesztőjét.
Szarvas Szilveszter aka Sly Daddyfebruár 17-én a Központba tart. Fotó: Kristóf Balázs/444
És lefotóztuk Filep Dávidot, azaz A kopaszt is.
A kopasz február 17-án a Perc utcai iroda előtt. Fotó: Kristóf Balázs/444
Bohár Dániel májusban nem a főbejáraton, hanem a szomszédos Pennyvel közös parkolón át közelítette meg az épületet.
Bohár elsőzött. Fotó: Kristóf Balázs/444
Ugyancsak a parkolóban bizonyosodhattunk meg arról, hogy a megafonosok jól ismerik Dukász Magort, a DISZK alapítóját és tulajdonosát, aki szívélyes beszélgetést folytatott Filep Dáviddal és Gerhardt Mátéval.
Dukász Magor májusban, egy hétfői munkanapon A kopasz és Gerhardt Máté társaságában. Videó: Lakmusz
Megafon, DISZK és a közpénz
A Megafon és a DISZK együttműködésére eddig inkább csak informális jelek utaltak, illetve a fentebb említett családi kapcsolat Dukász Magor és Gyürk-Dukász Hanga között. Dukász Magor már a februári összebútorozás előtt is a legkülönbözőbb rendezvényeken tűnt fel a Megafon tartalomgyártó csapatával, például a 2023-as Tranzit fesztiválon vagy az ugyanazon év őszén rendezett Fidesz-kongresszuson. Amikor 2022-ben kérdéseket tettünk fel egy megafonos alkalmazottnak, levelünket egyszerre továbbította Dukász Magornak és Kovács Istvánnak, a Megafon alapítójának. A nyilvánosan elérhető képek alapján pedig a DISZK munkatársai a Megafon közösségimédiakurzusain is részt vettek, oktatóként.
Amikor tavaly személyesen kérdeztük Dukász Magort arról, hogy a Digitális Szuverenitás Központ dolgozik-e a Megafon megbízásából, kitért a kérdéseink elől.
A Megafont működtető kft. megalakulása óta minden évben több mint 2 milliárd forint támogatáshoz jutott – a cég pénzügyi beszámolóiban szereplő egysoros megfogalmazás szerint „a tevékenysége céljának megvalósítására”. A finanszírozás pontos forrása továbbra sem ismert. Egy 2022-es sajtóperben született bírósági ítélet kimondta: megalapozottan lehetett arra a következtetésre jutni, hogy a Megafon közpénzhez is hozzáfért. A cég honlapján mikroadományokat gyűjt (cégektől és magánszemélyektől egyaránt), állítása szerint a felajánlásokat közösségi médiás képzésekre, új videók készítésére és azok hirdetésére fordítja. A Megafonnak tavaly tavaszig 2 milliárd forint fölé rúgott a reklámköltése a Facebookon.
Ehhez képest a Megafon közvetlen közelében működő Digitális Szuverenitás Központ nagyon is a piacra dolgozik. Pénzügyi beszámolói szerint 2022-ben, az országgyűlési választások évében nettó 850 millió forintért, egy évvel később pedig már közel 2 milliárd forintért értékesítette szolgáltatásait. A DISZK a 2023-as évet több mint 800 milliós nyereséggel zárta, amelyből a tulajdonosoknak – Dukász Magornak és Stibrányi Eszternek – több mint 350 millió forintos osztalékot fizettek ki.
Aki ebből biztosan gazdagszik: Dukász Magor. A Fidesz volt kommunikációs igazgatója 2025. január 20-án Washingtonban járt az Alapjogokért Központ és a Századvég vezetőivel, ahol többek között Marco Rubióval, az Egyesült Államok új külügyminiszterével is találkozott. Fotó: Kristóf Balázs / 444. X-poszt forrása: The Center .
A DISZK-hez a Megafonnal ellentétben kimutathatóan érkezett közpénz. Az mfor gazdasági portál szúrta ki, hogy Balásy Gyula cégeinek alvállalkozójajént egy kormányzati kommunikációs megrendelésen tavaly több mint 100 millió forintos megbízás jutott a Digitális Szuverenitás Központ Kft-hez. A DISZK kormányzati kapcsolataira utaltak azok a dokumentumok is, amiket a Lakmusz tavaly nyáron nézhetett meg a Miniszterelnöki Kabinetiroda épületében. A dokumentumok a Kabinetiroda és a Balásy-cégek közötti szerződések teljesítéséről szóltak, azonban az is kiderült belőlük, hogy egy kormányzati megrendelésre készült videós hirdetés tesztverzióját a DISZK akkori produkciós vezetője, André Palóc neve alatt töltötték fel a YouTube-ra. (Palóc azóta már a Nemzetgazdasági Minisztériumban dolgozik szóvivőként).
Bár a cég honlapján nem szerepel a neve, a DISZK-nél helyezkedett el nemzetközi igazgatóként Benkő Levente korábbi izraeli magyar nagykövet. Benkőt januárban mi is lefotóztuk a DISZK Perc utcai irodája előtt. Érdekesség, hogy Benkő több alkalommal is az Origo felületén nyilvánult meg külpolitikai kérdésekben.
Benkő Levente 2018-tól öt évig szolgált Tel Avivban Magyarország izraeli nagykövetként, ez után került a fideszes céghez. A kép 2025. január 12. hétfő reggel készült. Fotó: Kristóf Balázs/444
Origo in da house
Néhány hónappal ezelőtt az ország egyik legnagyobb hírportálja, a 2015-ös tulajdonosváltás óta kormányzati irányítás alatt álló Origo is az egykori textilgyár területére költözött.
A portások elmondása szerint a lap munkatársai két részleget is elfoglalnak a Perc utca 8. közvetlen szomszédságában található épületegyüttesben: a Pacsirtamező utca felől megközelíthető borszaküzlet, a Winehub fölötti szintet, valamint a ma is „varroda- és kosztümrészlegként” emlegetett épület második emeletét.
Textilbirodalomból médiabirodalom. A bal oldali képen lévő épület homlokzatán lévő felirat a korábbi bérlőtől, a Gyár utómunka stúdiótól maradt ott. Forrás: Facebook
Ennek a szomszédos irodaháznak ugyanaz a DC Properties az üzemeltetője, mint a DISZK és a Megafon által használt ingatlannak. A cég telefonos tájékoztatása szerint a két ingatlan tulajdonosa is közös: az INVESTCORP-Ingatlan Kft. Az Origo költözésének egyelőre nincs nyoma a cégnyilvántartásban, a lapot kiadó Mediaworks-nél nem találtunk bejegyzett telephelyet a Pacsirtamező utcában.
A kormánymédia belső viszonyait ismerő forrásunk szerint a költözés februárban zajlott, még Leitner Attila főszerkesztősége idején. Azóta váltás történt az Origo élén: áprilisban a lap – fél éven belül immár másodszor – új főszerkesztőt kapott Pósa Árpád személyében. Pósa korábban a Délmagyarország és a Magyar Nemzet szerkesztőségeiben dolgozott, majd a Fideszhez köthető, azóta megszűnt City című lap tartalmáért felelt. Kevésbé ismert, hogy a 2000-es évek elején a Playboy magyar kiadását egyengette főszerkesztőként, az erotikus férfimagazinnál töltött élményeiről pedig A vetkőztető címen könyvet is írt. A Media1 szerint az Origo kiadója most abban bízik, hogy az ő vezetésével sikerül javítani a lap látogatottságán – különösen a 2026-os országgyűlési választások közeledtével. (Eddig a lap legnagyobb dobásaként azt tálalták, hogy leszerződtették Jeszenszky Zsoltot – így a PestiTV-n indult Politikai Hobbista videós műsor az Origón folytatódhat).
Pósa Árpádot május közepén videóztuk le a Pacsirtamező utcai parkolóban. A tavaszi reggelen legalább tíz embert láttunk lifttel felmenni az első emeleti szerkesztőségbe, nagyjából egyenlő arányban férfiakat és nőket. Ám mivel az Origo cikkeinek túlnyomó többségét a szerzők névtelenül jegyzik, a portál munkatársait nem tudtuk beazonosítani.
Január végén jelent meg a sajtóban az az információ, hogy az Origo szerkesztősége a Megafon alá kerülhet. A tervekről a Vsquare angol nyelvű hírlevelében Panyi Szabolcs írt. A kormányzati kommunikációs gépezethez közel álló forrásaitól úgy értesült, a lap munkatársainak felajánlották, hogy ha nem kívánnak a Megafon irányítása alatt dolgozni, más szerkesztőségek átveszik őket. Kovács Istvánt, a Megafon igazgatóját írásban kerestük, hogy kommentálja a fenti állítást, azonban cikkünk megjelenéséig nem élt ezzel a lehetőséggel.
Felszívó hatás
Az biztos, hogy a Megafon és a DISZK munkavállalói gárdája is dinamikusan bővül.
Az OPTEN cégadatbázisa szerint a Megafon 2025 márciusára már 50 alkalmazottat foglalkoztatott, míg a Digitális Szuverenitás Központ, amely 2022 novemberében még csupán négy fővel indult, mára közel 70 fősre hízott.
Az óbudai „központ” jelentős felszívó erővel bír: az elmúlt időszakban több kormánypárti sajtótermék – elsősorban a HírTV és a PestiTV – egykori munkatársai jelentek meg a környékén.
Utóbbiak jelenlétét az is indokolja, hogy a videós felület a PestiSrácokkal együtt tavaly nyáron beolvadt a Origót is kiadó Mediaworks Zrt-be, ami ezzel nemcsak a tartalomgyártást, hanem a szerkesztőségi csapatot is átvette.
A Perc utcai komplexumba jár be dolgozni például a Hír TV-ből ismert Gartner Barnabás, aki ma már Vukics Ferenc állandó beszélgetőpartnere a Patrióta A specialista című műsorában.
Gantner Barnabás májusban a Penny parkolóban. Fotó: Kristóf Balázs/444
Itt fotóztuk le Nehéz Attilát, a HírTV korábbi szerkesztőjét és az M5 egykori műsorvezetőjét, aki tavaly nyár óta sorozatosan szerepel a Megafon eseményfotóin.
Nehéz Attila májusban a Penny parkolóban. Fotó: Kristóf Balázs/444
Tóth Gábor szintén a HírTV-nél húzott le több évet külpolitikai szerkesztőként. A Megafonos igazolásért pedig LinkedIn-profilja szerint az MTVA szenior nemzetközi hírszerkesztői posztját hagyta ott.
Tóth Gábor januárban az épület előtt. Fotó: Kristóf Balázs/444
Varga Ádámot, a Pesti Srácok szerzőjét szintén láttuk a Perc utcai épületben, és a közelmúltban megafonos fotókon is feltűnt.
Balra: Varga Ádám a Perc utcai irodaház liftje előtt márciusban. Jobbra fent: képernyőkép a The Fair Right műsorából, YouTube. Jobbra lent: részlet a Patrióta műsorából, YouTube.
Az igazolásokat nehéz követni, mert kevés kivétellel nem jelentik be őket nyilvánosan. A kormánypárti médiatermékek közötti valódi piaci verseny hiányában pedig gyakran előfordul, hogy ugyanaz a személy egyszerre több szerkesztőség anyagaiban is feltűnik.
Például a Pesti Srácok videós műsoraiból – mint a Fair Right vagy a Gerilla Bár – ismert Varga Ádám és Vincze Emília április végén több videóval is jelentkezett a Patrióta felületén. Az „Ádám és Emília” című közös műsoruk első adásának felvezetőjében Vincze azt mondta: „hogy ezentúl velünk itt a Patriótán, vagy egy új csatornán találkozhattok – hamarosan kiderül”. Bár az adás jövőjével kapcsolatban azóta se történt bejelentés, ugyanez a formáció a TheFairRight YouTube-csatornán is folytatja a munkát, a felvételek alapján a két műsort ugyanabban a stúdióban rögzítik. A duó női tagja ráadásul nemrég egy Origo -videó narrátoraként is feltűnt.
Az érintetteket írásban kerestük meg, hogy megtudjuk, jelenleg melyik médiacégnél dolgoznak. Varga Ádám gondolkodási időt kért, de végül nem válaszolt, Vincze Emília pedig egyáltalán nem reagált megkeresésünkre.
Címlapi kép: Kiss Bence/444
A szerzőről

Német Szilvi
Újságíró, médiakutató. Az álhírek és a dezinformáció terjedését vizsgálja a közösségimédia-kutatás eszközeivel, valamint a technológiai platformok és a rejtőzködő médiaorgánumok szerepével foglalkozik.
Kövess minket
Ne maradj le egy anyagunkról sem, kövess minket máshol is!
Ajánlott cikkeink

Nagyot zuhant és nemzetközi összevetésben sereghajtó a magyarok közmédiába vetett bizalma

Változtatott a Google a legújabb Magyar Péter-ellenes kampány besorolásán, így már látszik, mennyiért tolják az arcunkba
