Trump beiktatása után megszaporodtak a föderális Európát és a közös uniós hadsereget hirdető csatornák a TikTokon. Kik terjesztik a páneurópai AI-propagandát, és mennyiben tükrözi mindez az EU valódi fegyverkezési szándékait?

Make Europe Great Again

Egy 180 ezres nézettségű TikTok-posztban katonák, rendőrök, ipari munkások és bürokraták masíroznak egy hatalmas uniós zászló alatt, a háttérben az európai fővárosok híres épületei a Colosseumtól a Big Ben-ig. Egy másik TikTok-csatorna albumában gépfegyveres katonák, a kísérőszöveg pedig: „AZ EURÓPAI HADSEREG”. Egy következőn vadászgépek, helikopterek, tankok, hadihajók és páncélozott járművek sorakoznak az európai országok és az unió lobogója alatt, a képen az „Egységes Európa harcol a szabadságért” szlogennel.

Egy másik, 80 ezres megtekintésű fotógaléria képein görög-római tógát viselő mitikus alak készül arra, hogy az unió zászlaja alatt vezesse a népet. Ezen a videón pedig EU-s karszalagot viselő katonák menetoszlopai váltják egymást egy dinamikus kavalkádban. Több bejegyzést is ugyanaz az aláfestő zene, a Make Europe Great Again című, magát „propaganda dalnak” nevező alkotás kísér.

Egy új, teljes harci készültségben lévő EU. Forrás: TikTok

Az ilyen és ehhez hasonló, mesterséges intelligencia által alkotott tartalmak február végén, március elején kezdtek tömegesen megjelenni a TikTokon – azon a platformon, ahol elsősorban a látványos képek és rövid videók tarolnak, nem pedig a szöveges posztok. Bár a figyelmet elsősorban a bombasztikus látvány ragadja meg, a bejegyzések szövege azt sugallja, hogy egy új, „Egyesült Európa” van születőben, ami már nemcsak gazdasági, hanem katonai nagyhatalom is.

A mikrotrendről először egy német kutató, Marcus Bösch írt az Understanding TikTok című hírlevelében március elején, aki „ pán-európai slopagandának” nevezte a jelenséget. (A „ slopaganda ” kifejezés az angol „ AI slop ” (AI spam vagy digitális szemét) és a propaganda szavak összevonásával jött létre. Olyan alacsony minőségű, generatív mesterséges intelligenciával készült tartalmakat jelöl, amelyek célja, hogy befolyásolják a közvéleményt.) A jelenséget elsősorban a TikTokon vette észre, de hasonló posztokkal az Instagramon , az X-en és a Redditen is lehet találkozni.

„ Megkértük az AI-t, hogy alkossa meg, milyen lesz az európai hadsereg 2025-ben, 2035-ben és 2055-ben”. Forrás: Vox Europae Hub, TikTok

A német kutató szerint az egy kaptafára készült képek és videók Európa megváltozott geopolitika helyzetére reagálnak, és jóval harciasabb hangulatot árasztanak, mint a korábbi, kontinenssel foglalkozó közösségimédia-trendek. Arra viszont nem volt válasza, hogy kik és milyen céllal gyártják ezeket.

A közös európai hadsereg ötlete már régóta szerepel ezeknek a szervezeteknek a programjában, de Donald Trump január végén kezdődött elnöksége óta szélesebb körben is megnőtt iránta az érdeklődés. A Trump-adminisztráció ugyanis egyértelművé tette: Európa nem élvez különösebb elsőbbséget az amerikai külpolitikában; azok a NATO-tagállamok pedig, amelyek nem költenek eleget a közös védelemre, nem számíthatnak Amerikától automatikus segítségre.

A „rendkívüli helyzet” az uniót is válaszlépésre késztette, a most körvonalazódó hivatalos tervek azonban egészen más irányba mutatnak, mint amit az alulról szerveződő TikTok-kampány sugall.

EU: nem akar elrémiszteni és a tagállamokat erősítené

Bár az Európai Bizottság március elején bejelentett egy jelentős védelmi beruházási tervet, a valóságban szó sincs arról, hogy az unió egy nemzetek felett álló hadsereg létrehozását tervezné. Sőt, az EU vezetése kifejezetten ügyel arra, hogy a védelmi tervekről szóló kommunikációja ne legyen túl harcias. Ezért cserélték le az eredetileg használt „újrafegyverkezés” (ReArm) kifejezést az európai közvélemény számára megnyugtatóbb a „Készültség 2030”-ra. (A céldátum azt jelöli, hogy meddig kell az uniós tagállamoknak katonailag felkészülniük egy esetleges orosz támadásra).

A békéhez erő kell szlogen EU-s verziója. Forrás: European Commission, Facebook

Az Európai Unió először március elején hozakodott elő az átfogó védelmi tervvel, amihez rekordösszeget, 800 milliárd eurót rendelt. (Összehasonlításképp: ez majdnem százszorosa annak, amit az EU a 2021 és 2027 közötti költségvetési ciklusban védelmi célokra elkülönített). Az összegből egyelőre 150 milliárd euróra lehet pályázni, amit a tagállamok a Covid-helyreállítási alap hitelrészéhez hasonlóan kedvezményes hitel formájában tudnak felvenni.

A források túlnyomó részét – mintegy 650 milliárd eurót – viszont a tagállamok finanszíroznák saját költségvetésükből. Ehhez az unió mindössze annyiban járul hozzá, hogy engedélyezi a költségvetési hiányplafon túllépését, amennyiben a többletkiadást a tagállamok védelemre fordítják.

„Senki sem beszél arról, hogy létrejöjjön egy egységes európai hadsereg” – mondta a Lakmusznak Sven Biscop kül- és védelempolitikai szakértő, a Genti Egyetem professzora az uniós tervekkel kapcsolatban. Szerinte a mostani elképzelések két dolgot céloznak: az egyik, hogy minden tagállam erősítse a saját haderejét, a másik, hogy közösen fejlesszék azokat a stratégiai képességeket – például a hírszerzést, parancsnoki rendszert, biztonságos kommunikációt, légvédelmet vagy a nagy hatótávolságú csapásmérést –, amelyeket eddig kizárólag az Egyesült Államok biztosított a NATO-n belül, és amelyek túl költségesek és túl nagy léptékűek ahhoz, hogy egy-egy európai ország önállóan megengedhesse magának.

„Már a hagyományos fegyvergyártásban sem lehet kizárólag nemzeti erőforrásokra támaszkodni” – tette hozzá Szenes Zoltán nyugállományú vezérezredes, a Magyar Honvédség korábbi vezérkari főnöke. A svéd Gripen vadászgépek esetében például csak a gyártás 30 százaléka történik a Saab-nál, a többi alkatrészt más országok szállítják. Hasonló a helyzet az amerikai F–35-ösöknél is: bár papíron amerikai gépről van szó, több mint egy tucat ország vesz részt a kutatás-fejlesztésben.

A ReArm / Readiness 2030 kifejezetten ösztönzi az EU országai közötti együttműködést, a közös hadiipari beszerzéseket (drónoktól a légvédelmen át a kiberhadviselésig) legalább két partnerország részvételével lehet leadni. Ennek a tavaly elfogadott, első európai védelmi ipari stratégia is nyomatékot adott, ami előírta, hogy a védelmi beszerzések közel felét közösen kell bonyolítani, és Európában gyártott termékekre kell fordítani.

„Az Európai Unió ezzel nem közös hadsereget és nem is egységes európai védelmet épít, hanem elsősorban ahhoz segíti hozzá a tagállamokat, hogy saját hadiipari kapacitásaikat bővítsék” – mondta Szenes.

Orbán Viktor a Rheinmetall gyár átadásán a zalaegerszegi Zalazone ipari parkban, 2022. március 26-án.Fotó: Fischer Zoltán / MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda

Régóta kísért, de nem reális

A közös európai hadsereg gondolata legalább hetven éve – a hidegháború kezdete óta – visszatérő témája az európai védelmi politikáról szóló vitáknak. Az elképzelés a 2010-es évek közepe óta szinte minden évben előkerült, és olyan vezető politikusok szájából is elhangzott már mint Jean-Claude Juncker, (az akkor még az Európai Néppártban politizáló) Orbán Viktor, Emmanuel Macron vagy Angela Merkel. Legutóbb Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vetette fel a müncheni biztonságpolitikai konferencián.

A politikusok az éppen aktuális eseményekre – a Krím orosz annektálására, a migrációs válságra, az első Trump-kormány által felmondott nukleáris rakétaegyezményre vagy az orosz agresszióra –, válaszul vették elő „az igazi európai hadsereg” ötletét, ez azonban rendre megragadt a politikai deklaráció szintjén.

Jelenleg az egységes uniós hadsereg létrehozásáért legaktívabban a Volt Europa kampányol – ez egy kisebb páneurópai párt, amely a 2024-es EP-választáson 5 mandátumot szerzett. A Volt politikai szervezetként minden uniós tagállamban jelen van, de pártként nem mindenhol jegyezték be – például Magyarországon sem, itt mozgalomként működik. A Volt március 5-én petíciót indított, amelyben többek között egy közös védelmi minisztérium, a 27 nemzeti hadsereg helyett egy teljesen integrált európai fegyveres erő, valamint uniós katonai akadémia felállítását követelik. A petíciót, amely az Action Network oldalán érhető el, eddig közel 16 ezren írták alá.

https://www.instagram.com/reel/DGV-r7Uiyyc/?utm_source=ig_embed&utm_campaign=loading

Horváth-Dähnis Kristóf, a Volt Hungary kommunikációs munkatársa lapunknak elmondta: „A közös európai haderő célja kezdettől fogva része a Volt politikai programjának és üzeneteinek. A mostani petíciónk célja egyrészt az, hogy Európa-szerte nagyobb figyelmet kapjon a közös európai haderő ügye és annak fontossága, másrészt pedig az, hogy az EU és a tagállamok vezetői mielőbb lépéseket tegyenek a közös védelmi erő létrehozása érdekében. A Volt ugyanis valós kockázatnak tartja az USA kilépését a NATO-ból, vagy annak lehetőségét, hogy Oroszország akár 2030 előtt ismét támadást indít egy európai ország ellen”.

A nagyobb parlamenti frakcióval rendelkező pártcsaládok jellemzően ennél kevésbé ambiciózus tervekkel állnak elő, az EPP 2024-es választási manifesztumában például az szerepelt, hogy az Európai Védelmi Unió keretében létrehozandó európai szárazföldi, tengeri, légi és kibervédelmi erők csak kiegészítenék a nemzeti hadseregeket.

Az európai hadsereg kérdése egyébként minden alkalommal előkerül, amikor az EU védelmi fejlesztésekről dönt. Ez történt 2021-ben, az Európai Védelmi Alap megszavazásakor is, ekkor egy lengyel EP képviselő sietett tisztázni: ez még mindig nem jelent közös EU-hadsereget, az elképzelést pedig „városi legendának” nevezte.

– írta az Euronews tavalyi tényellenőrzésében.

A közös uniós hadsereg felvetését meglovagoló Brexit-párti kampányelem. Forrás: Vote Leave, Take Control

Ez történt 2016-ban a Brexit-kampány idején is, amikor a Leave-pártiak azt terjesztették, hogy az EU kötelezően besorozná a brit állampolgárokat egy közös európai hadseregbe. Hasonló taktikát alkalmazott tavaly nyáron az EP-kampány finisében a Fidesz is, amikor azt a hamis állítást tette, hogy Manfred Weber kötelező sorkatonaság bevezetésére készül minden tagállamban. Az európai föderalisták kezdeményezéseit is gyakran használják az EU lejáratására, akik valóban a szorosabb unió és egy teljesen integrált hadsereg mellett kampányolnak – tette hozzá az Euronews.

„A közös hadsereg mindaddig álom marad, amíg nem valósul meg az EU politikai integrációja”

– mondta Szenes Zoltán a Lakmusznak. „Egy uniós hadsereg elsősorban arra szolgálna, hogy az EU hitelesen képviselhesse saját külpolitikai céljait. Csakhogy amíg a tagállamok külpolitikai kérdésekben nem egységesek, és a döntésekhez továbbra is egyhangúság kell, addig a védelempolitikában sincs mozgástér”. Szenes szerint a minősített többségi szavazás bevezetése külpolitikai ügyekben jelentős változást hozna az EU döntéshozatali mechanizmusában, a szélsőséges pártok előretörésével viszont erre egyre kevesebb az esély.

Ráadásul az uniós alapszerződések szerint a védelempolitika, a hadsereg és a hadiipar tagállami hatáskörbe tartozik. Az EU csak a tagállamok közötti koordinációt tudja erősíteni. Eddig azonban még azok a kísérletek is rendre kudarcba fulladtak, amelyek a tagállamok hadseregeinek együttműködésére (interoperability), és ezáltal közös katonai fellépésre irányultak:

A legutóbbi hasonló elképzelés a 2023-ban meghirdetett, 2025 végéig felállítandó, legalább ötezer fős uniós gyorstelepítésű erő (Rapid Deployment Capacity, RDC), amelybe a tagállamok önkéntes alapon ajánlhatnak fel egységeket, képességeket és logisztikai támogatást.

Az EU november 25. és december 10. között 1700 katonával, 15 tagállam részvételével tart harcászati gyakorlatot a bergeni katonai gyakorlótéren. Fotó: Philipp Schulze / dpa

A volt vezérkari főnök szerint az Európai Unió Tanácsa eddig egyik esetben sem vállalta a bevetési döntés felelősségét – még akkor sem, amikor a harccsoport készen állt, és a pénzügyi feltételek is adottak voltak egy gyors békefenntartó vagy válságkezelő beavatkozáshoz. Szenes Zoltán a tapasztalatok alapján úgy látja, közös európai hadsereget már csak azért sem lehet létrehozni, mert először azt kellene eldönteni, ki adhat majd parancsot neki.

Ahogy a G7 korábban egy részletes cikkben bemutatta, a nemzetek feletti hadseregre vonatkozó ambíciókra az unió inkább bizottságok és intézmények egyre bonyolultabb hálózatával válaszolt. A tagállamok védelmi politikája viszont továbbra is erősen megosztott maradt.

Kik propagálják mégis az EU hadsereget?

„Az európai identitást és egységet szeretném erősíteni. Erre különösen nagy szükség van a jelenlegi kaotikus időkben, amikor az egyik oldalon Oroszország, a másikon pedig egy kiszámíthatatlan Egyesült Államok áll” – írta lapunk megkeresésére a Europe Federalist Swe TikTok-csatornát működtető felhasználó Svédországból. A férfi legnépszerűbb videója, amiben Taylor Swift …Ready for it? című slágerére váltják egymást EU-s emblémát viselő egyenruhás férfiak, nők és harckocsik, most 20 ezer megtekintésnél jár. Az AI-videókat magánszemélyként készíti és osztja meg, de elmondása szerint már keresték szervezetek is, hogy csatlakozzon hozzájuk. Egy nagyobb politikai mozgalomban viszont már nem akart részt venni – tette hozzá.

@eufederalistswe Federalize The EU now. Build the EU army #Europe #EU #Federation #Eurotok #Fyp #statueofliberty #CapCut ♬ original sound – Eu Federalist Swe🇪🇺🇸🇪

Ez a szervezet a Pán-Európai Alapítvány (Pan-European Foundation vagy röviden PEF), ami szintén látványos, AI-generált tartalmakkal erősíti jelenlétét a TikTokon. A 2023-ban alakult, alulról szerveződő mozgalom egy „egységes, kulturálisan gazdag, politikailag önálló és nemzetközi szinten is meghatározó” Európa elképzelését promotálja. Európa-szerte mintegy 1500 tagjuk van, akiket rendezvényekkel, helyi találkozókkal, vitákkal, előadásokkal és workshopokkal ösztönöznek arra, hogy aktívan részt vegyenek a közéletben. „Hosszú távon az a célunk, hogy belépjünk az intézményes politikába, és belülről formáljuk az uniós döntéshozatalt” – mondta a Lakmusznak Rumen Aleksiev, a PEF képviseletében.

Balra: egy 1942-es eredeti plakát, amelyet az Egyesült Államok Háborús Tájékoztatási Hivatala adott ki – a tengelyhatalmak ellen szövetségre lépő nemzeteket ábrázolja a második világháború idején. Forrás: Wikimedia Commons . Középen és jobbra: a plakát AI remixe az Egyesült Európa hadba indulásáról, illetve ennek Midjourney-vel animált változata. Forrás: Pan-European Foundation, TikTok

„A TikTokhoz hasonló platformokon az a célunk, hogy látványos, figyelemfelkeltő tartalmakkal minél több fiatal európait érjünk el. Először a láthatóság a fontos – hogy minél többen találkozzanak velünk, és felkeltsük az érdeklődésüket. Ez a lendület aztán segít abban, hogy valóban elkötelezett, jól képzett emberek is csatlakozzanak hozzánk, akik magukénak érzik az üzenetünket” – írta Aleksiev. Az általuk használt képi világ gyakran utal Európa fegyveres védelmére – sokszor 20. századi plakátok újrafogalmazásával –, emellett támogatják az unió fegyverkezési terveit is.

A Forum Europaeum egy „páneurópai médium”, amely a TikTokon több nemzetiségi oldalt működtet – köztük magyart , lengyelt, olaszt és franciát is. A fő csatornájukon – amit több mint 15 ezren követnek -, külön „propaganda” menüpont alatt gyűjtik az AI által generált tartalmakat – ezek között mostanában egyre több a harcias hangvételű, közös katonai fellépésre felhívó poszt.

Forrás: Forum Europaeum , TikTok

Kovács Dániel, a Forum Europaeum alapítója a Lakmusznak elmondta, hogy a „propagandaposztok” nem tükrözik a platform fő irányvonalát. „A fő tevékenységünk nem is a TikTokon zajlik, hanem elsősorban a YouTube-csatornánkon, ahol európai összefüggésben készítünk interjúkat politikusokkal szerte Európából, emellett riportokat is publikálunk.”

Generatív AI-t azért használnak, mert – Kovács saját szavaival élve – „nincsenek művészi képességeik”, viszont ezzel az eszközzel jóval gyakrabban tudnak ilyen típusú tartalmakat előállítani.

A FEU-nak nincs politikai célja, semmilyen párttal, mozgalommal vagy szervezettel nem működik együtt – tette hozzá –, ugyanakkor a TikTokra feltöltött képek hatékony eszköznek bizonyultak a közösségépítésben.

„Pontosan január 1-jén kezdtük el ezeket a posztokat közzétenni, és már az elején nagy nézettséget hoztak. Úgy gondolom, mi indítottuk el ezt a TikTok-trendet. A videók népszerűsége később Trump beiktatása és az adminisztrációja intézkedései miatt ismét megugrott” – mondta Kovács. „Az algoritmus viselkedése minket is meglepett.”

Címlapi kép: Kiss Bence/444