A Grúziát 13 éve irányító kormány az ország szuverenitásának védelmére hivatkozva bélyegez hazaárulónak újságírókat és civileket, ráadásul az új külföldiügynök-törvény már börtönnel fenyeget – mondja Tamar Kintsurashvili grúz újságíró. A tüntetések úgy is folytatódnak, hogy a tiltakozásért járó pénzbírságot megtízszerezték.

Tavaly júniusban lépett életbe Grúziában az a külföldiügynök-törvény , ami orosz mintára bélyegzi meg azokat a médiumokat és civil szervezeteket, amelyek költségvetésük legalább 20 százalékát külföldi támogatóktól kapják. A civilek és újságírók azonban ellenálltak: többségük megtagadta vagy megkerülte a regisztrációt.

A Grúz Álom-Demokratikus Grúzia nevű kormánypártnak tavaly ősszel volt más dolga is, mint a külföldi támogatással is élő civilek ellehetetlenítése: a nyugati országok nagy része ugyanis nem ismerte el az októberi választási eredményt , amely szerint az országban 2012 óta hatalmon lévő párt ismét nyert. Mindeközben rendületlenül folytatódtak a kormányellenes tüntetések is.

A Grúz Álom az utóbbi időben még inkább bekeményített: sorra hozzák az intézkedéseket a civil szervezetek, a független média és az ellenzéki pártok ellen, egyre inkább ellehetetlenítve a kritikus hangokat. Idén áprilisban egy újabb külföldiügynök-törvényt is hoztak: ez már az egyéneket fenyegeti, és nem pénzbüntetéssel, hanem börtönnel.

Tamar Kintsurashvilivel , a grúz Media Development Foundation (MDF) igazgatójával, a Myth Detector tényellenőrző oldal főszerkesztőjével Grúzia jelenlegi állapotáról és a törvény civil társadalomra gyakorolt hatásáról beszélgettünk.

Tamar Kintsurashvili többek között beszélt arról, hogy:

Tavaly nem sokkal azután beszélgettünk, hogy életbe lépett Grúziában az első külföldiügynök-törvény. Akkor azt mondta, hogy Grúzia fordulóponthoz érkezett, és el kell döntenie, hogy az európai, nyugati értékeket választja, vagy Oroszországot. Mi az azóta eltelt 10 hónap tanulsága, mit választott Grúzia?

Az elmúlt egy évben a helyzet egyértelműen rosszabb lett. A grúz kormány már arra készíti fel az országot, hogy teljesen izolálja a nyugati világtól. A Grúz Álom azt ígérte a választóknak, hogy az országot az Európai Unió felé vezeti, és ha megnyerik a választást, Grúziában béke lesz és jólét. Aztán a választás után bejelentették , hogy az uniós csatlakozási kérelmet 2028-ig elhalasztják. Azóta inkább a kínai gazdasági kapcsolatok kiépítésén dolgoznak. Azt kommunikálják, hogy nagyobb gazdasági önállóságra törekszenek, ezért akarnak például alternatívát a Mastercard digitális fizetőrendszere helyett. De mindezzel valójában elszakítják az országot Európától és a nyugattól. Az első külföldiügynök-törvény mellé most egy másikat is elfogadtak. Ez már börtönbüntetéssel fenyegeti azokat a személyeket és szervezeteket, akik külföldről kapnak támogatást.

Tamar Kintsurashvili , a grúz Media Development Foundation (MDF) igazgatója, a Myth Detector tényellenőrző oldal főszerkesztője

Betiltották a televíziócsatornák külföldi finanszírozását is, ami különösen fájdalmasan érinti a kisebb helyi és regionális médiumokat, nekik ugyanis, ellentétben az országos csatornákkal, sokszor nincs más bevételi forrásuk, csak a nemzetközi források. A büntető törvénykönyvbe újra bekerült a hazaárulás fogalma, amivel a kormánykritikus hangokat célozzák, például a külföldi finanszírozású médiát. Nemrég megjelent egy cikk egy brit lapban arról, milyen szálak kötnek össze egy, a grúz kormányhoz közel álló üzletembert Roman Abramovic-csal. Ehhez engem és más grúz újságírókat, civil szervezeteket is megkérdeztek, majd miután megjelent a cikk, a kormánypárti média ránk sütötte a bélyeget, hogy elárultuk az országot.

Most azt tervezi a kormány, hogy betiltja az ellenzéki pártokat : egy parlamenti bizottság vizsgálódik utánuk, és azzal vádolja a jelenlegi ellenzéki szereplőket, hogy 2008-ban még kormányon lévő erőként ők indították el a grúz-orosz háborút. A Grúz Álom újraírja a történelmet: mindent az oroszok érdekében csinálnak,

Oroszországnak nincs tennivalója Grúziában, a jelenlegi kormány megtesz helyettük mindent.

És mit választottak az emberek, a nyugatot vagy Oroszországot?

A közvélemény nem változott tavaly óta, de az elnyomó intézkedések miatt egyre kevesebben mernek tiltakozni. A kormány korlátozta a véleménynyilvánítás szabadságát is: nagyon magas pénzbüntetést szabnak ki azokra, akik részt vesznek egy-egy tüntetésen és például blokkolják az utakat. Korábban a büntetés maximuma körülbelül 500 lari (mintegy 66 ezer forint) volt, most felemelték 5 ezer larira (mintegy 660 000 forint). Válaszként indult egy remek kezdeményezés: arra kérték az embereket, hogy mindenki fizessen 20-30 grúz larit havonta a demokráciáért, és ebből az alapból majd kifizetik a büntetéseket.

Aztán a közösségi gyűjtéseket is befagyasztotta a kormány. Sokan, akik egyébként a kormány ellen és az Európai Unió mellett vannak, nem mernek tiltakozni, félnek a magas büntetésektől. Ha ki is mennek az utcára, egyre többen hordanak maszkot, hogy ne legyenek felismerhetőek.

Kormányellenes, EU-párti tüntetés Tbilisziben 2025. április 8-án, vagyis a folyamatos demonstráció 132. napján. Fotó: Sébastien Canaud / NurPhoto / AFP

Mindennek ellenére még mindig vannak, akik tüntetnek, ezért is próbál a hatalom félelmet kelteni az emberekben. Nemrég letartóztattak egy újságírót , akit korábban azért fogtak el, mert felragasztott egy plakátot egy rendőrőrs falára, most pedig azért került előzetes letartóztatásba, mert megütött egy rendőrt. Ehhez képest, amikor a rendőrök brutálisan bántalmaztak újságírókat, nem történt semmi. Ez az eset is jól illusztrálja azt, hogy a hatalom az ő példáján keresztül meg akarja mutatni mindenkinek, hogy tessék, ez történik veled is, ha a rendszer ellen mész.

Az első külföldiügynök-törvény szerint, ha egy grúz szervezet a finanszírozásának akár csak 20 százalékát külföldről kapja, regisztrálnia kell, és ha ezt nem teszi meg, büntetést kell fizetnie. Működött ez a szabály a gyakorlatban?

Kilátásba helyeztek ugyan pénzügyi szankciókat arra az esetre, ha valaki nem regisztrál, de ezt a törvényt végül nem alkalmazták a gyakorlatban, mert a civil szervezetek többsége megtagadta a regisztrációt, a Grúz Álomnak pedig a választás után az okozta a legnagyobb politikai problémát, hogy a nyugati országok nagy része nem ismerte el a választási eredményt.

Megjegyzem, Magyarország volt az első, aki gratulált a grúz kormánynak, hogy megnyerték a választást.

Önök sem regisztráltak?

Nem. Az első törvény után a legtöbb civil szervezet, ahogy mi is, névleg egy másik országba tette át a székhelyét, hogy védje magát és pénzügyileg biztonságban legyen. Mi Észtországot választottuk, az tűnt a legkézenfekvőbbnek a digitális kormányzás miatt. Így most az alkalmazottaink Észtországból kapják a fizetésüket, ami után saját maguk fizetnek adót. És itt okoz problémát az új törvény , aminek értelmében mindannyiunknak külföldi ügynökként kellene regisztrálni. Ez ugyanis már nem a szervezeteket, hanem elsősorban az egyéneket célozza, és nem határoz meg limitet sem a külföldi támogatásoknál.

A második külföldiügynök-törvény az amerikai FARA-törvény fordítása, mégis teljesen más a célja a grúz szabályozásnak, mint az amerikainak. Utóbbi ugyanis a külföldi lobbiszervezetekre vonatkozik, az Egyesült Államok „külső ellenségei” ellen hozták létre, nem olyan helyi szervezetek és egyének ellen, akik az országért és nem ellene dolgoznak, ahogy azt Grúziában kívánják alkalmazni. Ez csak újabb kormányzati propaganda, egy PR-lépés a részükről.

Ennél a törvénynél mik a szankciók?

Öt év börtönbüntetés. Nincs köztes lépés, nincs először pénzbüntetés, rögtön börtönnel fenyegetnek, ha nem történik meg a kötelező regisztráció.

Vagyis elképzelhető az, hogy egy újságíró elnyer egy külföldi ösztöndíjat, aminek a segítségével publikál egyetlen cikket, és ezért öt évre börtönbe kell mennie, amennyiben nem regisztrál külföldi ügynökként?

Igen. Vagy éppen azért, mert honoráriumot kap egy nemzetközi szervezettől, akinek a felkérésére tart egy tréninget. Ahogy én is szoktam, de ezentúl jobban járok, ha ezért nem adnak nekem pénzt. Ezeket a külföldi finanszírozású munkákat be kell jelenteni az arra kijelölt hatóságnak. Mi a Myth Detectornál napi négy cikket publikálunk, ha valamelyikhez külföldi pénzt használtunk fel, akkor azt le kell majd jelentenünk.

Már az is ijesztő volt, hogy az előző külföldiügynök-törvény értelmében szervezetként kellett (volna) regisztrálni, de az, hogy most az egyes munkavállalókat célozzák, sokkal rosszabb. Ez is beleillik a kormány azon törekvésébe, hogy elszeparálja Grúziát a nyugati világtól. Ennek a törvénynek egyértelműen az a lényege, hogy megvágják a külföldi támogatásokat és ellehetetlenítsék azoknak a szervezeteknek a munkáját, akik kritikusak a kormánnyal, nem fogadják el a választás eredményét, és részt vesznek a tüntetések szervezésében.

Azok munkáját akarják ellehetetleníteni, akik a kormány számára problémások és kényelmetlenek.

Az új törvényt április 2-án írta alá az elnök, két hónap múlva lépne életbe, de a szövege szerint két hónapra visszamenőleg is érvényes. Ráadásul a korábbi külföldiügynök-törvényt sem törölték el, úgyhogy az még nem világos számunkra, hogyan fog a gyakorlatban működni a szabályozás.

El tudja képzelni, hogy a kormány börtönbe zárja az újságírókat, akár egy-egy cikkért is?

Igen. Azt gondolom, nem kell sok újságírót bezárniuk, inkább kipécéznek és börtönbe zárnak néhányat, azokat, akik a legkellemetlenebbek számukra, ez kellőképpen elrettentő példa lesz a többieknek is. Emellett valószínűleg befagyasztják majd a bankszámláikat, ahogy Oroszországban is tették, aztán a kormányközeli szervezeteknek támogatást biztosítanak és azt mondják, ezek a jó szervezetek, mert ezek nem külföldi pénzből dolgoznak, ezzel is védve Grúzia szuverenitását.

Tudják már, hogy mit fognak csinálni? Regisztrálnak majd külföldi ügynökként vagy sem?

Ezt most még nem tudom megmondani, ebben a kérdésben nem egyedül én döntök. Elindult erről már a párbeszéd a civilek között, a legtöbben azt mondják, nem fognak regisztrálni. Én csak magamért tudok felelősséget vállalni, mint alapító és vezető, de a munkavállalókat semmiképp sem szeretném veszélybe sodorni. Én lehetek bátor, de másokra is gondolnom kell. Ezért az tűnik valószínűnek, hogy a szervezetünket visszahelyezzük Észtországból Grúziába, és próbálunk lehetőséget keresni arra, hogy folytatni tudjuk a munkánkat.

A kormánynak most a választási megfigyelő szervezetek és a tüntetéseket szervező civil szervezetek és aktivisták okozzák a legnagyobb gondot. Nehéz megmondani, hogy mi fog történni az elkövetkezendő időszakban. Azt mondogatom a kollégáknak, hogy most kicsit engedjék el magukat, de legyünk éberek, mert fogalmunk sincs, mi lesz a következő lépés.

Ad okot bármi az optimizmusra?

Az mindenképpen, hogy a tüntetések és az ellenállás mindennek ellenére még mindig folytatódik. Szankciókat is alkalmaznak Grúziával szemben, nemrégen például az Egyesült Királyság szankcionált több grúz bírót is . Ennél azonban hatásosabb lenne, ha Ivanishvilit ( Bidzina Ivanishvili, a Grúz Álom alapítója és vezetője –a szerk. ), a családját és a bizalmi körét szankcionálnák.

A Myth Detector a Meta tényellenőrzési programjában dolgozik. A cég január elején jelentette be, hogy az Egyesült Államokban felfüggeszti a programját, az még bizonytalan, mi lesz az Egyesült Államokon kívüli partnerekkel. Mire készülnek?

Mivel egyelőre azt sem tudjuk, hogy képesek leszünk-e külföldről érkező támogatást elfogadni, és fogunk-e tudni dolgozni Grúziában, ezzel a kérdéssel most nem foglalkozunk. Jelenleg azt sem tudom megmondani, mi lesz a szervezetünkkel, úgyhogy az együttműködésünk a Metával most másodlagos kérdés.

Azt rendkívül fontosnak tartom, hogy megvédjük a tényellenőrzést Európában és azon kívül is,

de jelenleg nem ez az elsődleges problémánk.

Azt viszont észrevettük, hogy sokan azt gondolták, a Meta lépésének köszönhetően nekünk is végünk van és hamarosan arra kényszerülünk, hogy abbahagyjuk a munkát. Ezért kevesebb támadás irányult felénk. A választás előtt rengeteg emailt kaptam a Grúz Álom támogatóitól, amiben nemi erőszakkal fenyegettek engem és a kollégáimat. Erről panaszt tettünk, de sosem vizsgálták ki a fenyegetéseket.

A támadások az év elején elcsendesedtek, aztán amikor a minket támadók rájöttek, hogy nem megyünk sehová és folytatjuk a munkát, ismét belendültek. Van egy Anti-Maidan nevű Facebook-csoport, ahol a kormány szimpatizánsai mozgósítanak. Ők indítottak nemrég ellenem egy petíciót, amiben azt kérik Mark Zuckerbergtől, hogy távolítson el engem a pozíciómból. Ezek az emberek azt hiszik, én vagyok Zuckerberg képviselője Grúziában. De csak néhány ezer aláírást sikerült összeszedniük.

Címlapi kép: Political Capital