Ha országokat hasonlítunk össze, akkor az USA vezeti az Ukrajnának folyósított támogatások listáját, összeadva azonban az európai államok költöttek többet. Az európai segítségnek ugyanakkor nagyobb része kölcsön, mint az amerikainak. Magyarország helye látványosan hátul van a Kiel Intézet támogatási rangsorain.

Az Oroszország agresszióját elszenvedő Ukrajnának nyújtott gazdasági és katonai segítség a háború 2022-es kitörése óta forró téma a nyilvánosságban. Miután az újra hivatalba lépő Donald Trump az elmúlt hetekben felborította a diplomáciai status quót, az amerikai és európai támogatások összegének kérdése újra felszínre került – a legmagasabb rangú politikusok között is.

Például a Fehér Házban Trump és Emmanuel Macron francia elnök találkozóján, ahol éppen emiatt került szóváltásba a két vezető. Szintén ebben a témában javította ki Keir Starmer, az Egyesült Királyság miniszterelnöke Trumpot az Ovális Irodában. Március 4-én Trump, Zelenszkij viharosra sikerült látogatása után, bejelentette az Ukrajnának adott amerikai katonai támogatás szüneteltetését – később a hírszerzési információk megosztását újraindították –, miközben az európai országok többsége továbbra is elkötelezett Ukrajna mellett.

Trump két hangzatos állítást is tett az Ukrajnának adott amerikai és európai támogatások összevetéséről. Egyrészt azt mondta, hogy az USA több mint háromszor annyit költött Ukrajnára, mint Európa, másrészt azt állította, hogy az európai támogatások kölcsön formájában érkeztek, amit Európa egyszer visszakap majd.

Az európai országok összességében többet költöttek Ukrajna támogatására, mint az USA, és bár az igaz, hogy az európai támogatásnak nagyobb része volt kölcsön, mint az amerikainak, az Egyesült Államokból is érkezett kölcsön és Európából is érkezett vissza nem térítendő támogatás.

Ebben a cikkben nyilvános információk alapján ellenőrizzük az összegeket, és összehasonlítjuk a különböző országokból érkező támogatásokat. A BBC-hez hasonlóan ehhez a német székhelyű non-profit világgazdasági kutatóintézet, a Kiel Institute for the World Economy (KI) összegzéseit használjuk. A KI közgazdászai egy saját, nyilvánosan elérhető adatbázis és részletes módszertan alapján követik és összegzik a támogatásokat és vállalásokat, legfrissebb adatsoraik a 2024. december 31-ig megvalósult kifizetéseket tartalmazzák.

Európa förszt?

Donald Trump legutóbb a március 4-i kongresszusi beszédében állította azt, hogy az Egyesült Államok összesítve 350 milliárd dollárt költött Ukrajnának adott támogatásra, míg Európa 100 milliárd dollárt. Az elnök hangsúlyozta a jelentős különbséget a két összeg között.

A BBC tényellenőrzése során nem tudta kideríteni, honnan jöhetnek ezek a számok, és a Fehér Ház sem adott erről tájékoztatást. Még az amerikai védelmi minisztérium saját számításának összege – 182,8 milliárd dollár – is távol van a Trump által bemondott költéstől, a KI adatbázisa pedig 122,8 milliárd dollárt (114,2 milliárd eurót) ad meg az USA Ukrajnának nyújtott összesített gazdasági, humanitárius és katonai támogatásának értékeként 2022. január 24. és 2024. december 31. között. A KI és az amerikai kormány adatai közötti eltérés oka, hogy a KI valamivel szigorúbban veszi, hogy mi számít támogatásnak, és néhány olyan katonai védelmi kiadást nem számol bele az összegbe, amit az amerikai minisztérium igen.

Trump 100 milliárd dolláros összege az összesített európai támogatásokra valamivel közelebb van a KI számához. Az intézet számítása szerint Európából 2022 januárja és 2024 decembere között 142,4 milliárd dollár (132,3 milliárd euró) érkezett Ukrajnába. Ebben benne van az Európai Unió intézményein keresztül és az európai országoktól ezen felül bilaterális alapon nyújtott támogatás is. A KI az EU 27 tagállama mellett az Egyesült Királyságot, Svájcot, Norvégiát és Izlandot számolja a földrajzi Európához.

A KI számításából következő arányokkal egyébként a NATO főtitkár Mark Rutte nyilatkozata is egybevág, noha nem bizonyító erejű. Rutte azt mondta, 2024-ben a NATO szövetségi rendszerén belülről érkező biztonsági támogatások közel 60 százaléka Európából és Kanadából érkezett – márpedig a KI számai szerint a teljes hároméves időszakban Kanada csak a hatodik legnagyobb támogató durván 8 milliárd euróval, ezért nem valószínű, hogy a teljes támogatásból 10 százaléknál többet tenne ki. Ennél többet azonban NATO-adatok alapján nem tudunk, mert a részletes adatokat a szervezet titkosított információnak tekinti.

A KI idősoros adatokat is közöl a támogatásokról: eszerint összesen két olyan negyedév volt a háború három évében, amikor az Egyesült Államokból érkező támogatás meghaladta az európait, és kilenc olyan, amikor az európai volt a nagyobb.

Amerika förszt?

Macron a már említett találkozón a vissza nem térítendő támogatás vs. kölcsön témában a kamerák előtt javította ki Trumpot Washingtonban: Trump azt mondta, Európa kölcsönök formájában támogatta eddig Ukrajnát, az Egyesült Államok pedig segély vagy adomány formájában. Macron itt közbeszólt, és kijavította azzal, hogy Európa kölcsönök és vissza nem térítendő támogatás formájában is segítette Ukrajnát.

A KI a három támogatási terület (gazdasági, humanitárius, katonai) közül a gazdasági támogatásoknál részletezi, hogy az összeg mekkora része érkezett vissza nem térítendő támogatás formájában, és mekkora része volt kölcsön vagy hitelgarancia. A KI adatsora szerint az Egyesült Államok és az Európai Unió is élt mindkét támogatási formával. Azonban az arányok eltérőek.

(Az egyszerűség kedvéért itt a teljes európai gazdasági támogatás többségét kitevő EU-s intézményeken keresztül érkező gazdasági támogatásra koncentráltunk, és nem számoltuk az EU-tagországok vagy a földrajzi Európához tartozó országok bilaterális gazdasági támogatásait. Az alábbi ábrán azonba több európai ország bilaterális támogatásainál is látszik a vissza nem térítendő támogatás/kölcsön/garancia bontás.)

A pontos arányok a KI számítása szerint így néznek ki:

Az, hogy bizonyos Ukrajnának nyújtott gazdasági támogatások kölcsönként valósulnak meg, nem EU-s jellegzetesség. Például a KI adatai szerint a bilaterális gazdasági támogatások közül a francia és a kanadai szinte teljes egészében kölcsön volt, míg a német túlnyomó többsége vissza nem térítendőnek számított.

Árnyalja a képet az is, hogy ezek az EU-s kölcsönök kifejezetten kedvezőek a fogadó országra nézve, Ukrajnának a szokásosnál alacsonyabb kamattal kell visszafizetnie őket. Egyes esetekben Ukrajnának semmit sem kell önerőből visszafizetnie, helyette a befagyasztott orosz pénzeszközökből származó pénzeket használhatják fel a kölcsön rendezésére. Más esetben eleve azok hozamából kapnak pénz.

Magyarország az utolsó helyek egyikén

Humanitárius támogatás és katonai támogatás nélkül, csak a gazdasági támogatásokat számolva 2024. január 24. és 2025. december 31. között az Egyesült Államok és az Európai Unió intézményei nagyon hasonló összeget költöttek, 46,6 és 46,4 milliárd eurót.

Az Európai Unió támogatásán felül a tagországok nagy része bilaterális alapon is támogatja Ukrajnát, így jön ki az, hogy a földrajzi Európa gazdasági támogatása meghaladja az Egyesült Államokét.

Jelentős még a japán (9,2 milliárd euró) és a kanadai költés (5,2 milliárd euró), valamint az Egyesült Királyság (3,8 milliárd euró) és Németország (1,4 milliárd euró) gazdasági támogatásai.

A humanitárius támogatást nézve az Egyesült Államok vezet 3,4 milliárd euróval, azonban Németország 3,2 milliárd euróval rögtön követi. Csak az EU-s intézmények összesen 2,6 milliárd euróval szerepelnek a listán. Csak az EU-s intézményeken keresztül érkező és a német bilaterális alapú humanitárius segítség meghaladja az amerikai humanitárius támogatásokat. (A menekülteket segítő rendszerre költött összegek ebben és a többi általunk használt KI-adatsorban sincsenek benne.)

A katonai támogatások értékét nézve messze az Egyesült Államok vezet 64,1 milliárd euróval, ugyanakkor a földrajzi Európa országai összesen majdnem elérik ezt, 61,2 milliárd euróval. A további legnagyobb katonai támogatók Németország és az Egyesült Királyság, őket követi Dánia és Hollandia.

Érdemes ránézni az abszolút számokon túl a gazdasági teljesítményhez arányosított bilaterális támogatásokra is, ez megmutatja, hogy az adott országnak a saját lehetőségeihez mérten mennyire fontos Ukrajna támogatása. Persze azt is mutatják az arányok, hogy milyen skálán mozognak ezek a támogatások: összesen négy olyan ország van, amelyik a saját GDP-jének 1 százalékát meghaladó összegben nyújtott támogatást a megtámadott Ukrajnának. Saját GDP-jéből Észtország, Dánia, Litvánia, Lettország és Finnország költötte a legtöbbet Ukrajna támogatására. Magyarország a listán Ciprus mögött és Málta előtt, az utolsó helyek egyikét foglalja el, 0,03 százalékkal.

Tank, rakéta, légvédelem

Az átadott nehézfegyverzet becsült értékét nézve a KI számítása szerint országok szintjén az Egyesült Államok az első, Németország előtt. Viszont a földrajzi európai összesítés bőven meghaladja az Egyesült Államokét.

Az átadott harci járművekről, fegyverekről, légvédelmi rendszerekről külön listát vezet a KI. Az allokált tankok listáját mind darabszámot, mind átszámított értéket nézve, Lengyelország vezeti, míg a könnyű harci járműveknél az Egyesült Államok a legnagyobb donor, ugyanakkor csak a második és harmadik helyen lévő Svédország és Dánia összesen nagyobb értékben adott át harckocsikat.

Howitzer ágyúkból az Egyesült Államok 201-et adott át közel 1 milliárd dollár értékben, ugyanakkor a Németország által átadott 92 más típusú ágyú nagyobb értéket képvisel 1,2 milliárd dollárral.

A rakétarendszereknél egyértelmű az Egyesült Államok erős dominanciája.

Légvédelmi rendszerekkel viszont bőven Németország segített a legtöbbet az átadott eszközök értéke alapján.

Címlapi fotó: Jim Watson / AFP