Általában azt feltételezzük, hogy a közösségi médiában látható személyek valódiak, a Facebookon azonban gyakran álprofilokkal vezetik félre a felhasználókat. Az is előfordul, hogy hamis lájkokkal egy bejegyzést népszerűbbnek mutatnak annál, mint amilyen valójában. Ezt politikai célra is fel lehet használni.

Varga Judit volt igazságügyi miniszter egy családon belüli erőszakról szóló figyelemfelhívó videót osztott meg tavaly márciusban a Facebook-oldalán. Ezt azok után tette, hogy volt férje, Magyar Péter egy köztük lezajlott veszekedésről szóló rendőrségi jelentésről beszélt nyilvánosan. Varga Judit bejegyzését erre a linkre kattintva nézhetik meg.

Varga bejegyzésén sok olyan kedvelést találtunk, amelyek ázsiai, főleg vietnámi Facebook-profilokról érkeztek. Varga Judit bejegyzésére kevés idő alatt több mint 11 ezer reakció érkezett. Mi ebből 4500 kedvelést néztünk át, és 137 vietnámit találtunk köztük.

Pontosan nem tudjuk, hogy ebben a konkrét esetben miért jelentek meg a vietnámi lájkok, ezért cikkünkkel általánosságban mutatjuk be, hogyan működik a közösségi médiában, amikor álprofilok – vagy gyanúsnak tűnő profilok – hirtelen megrohamoznak reakcióikkal egy-egy bejegyzést. Írunk arról, mi lehet a célja az ilyen akcióknak. Hosszabb tényellenőrző cikkünket, amely alapján ez az összefoglaló született, ide kattintva olvashatja el.

Miből gondoljuk, hogy nem valós személyekről van szó?

A Varga Judit bejegyzését kedvelő vietnámi profilok első blikkre is gyanúsak, hiszen egy magyar nyelvű, a magyar közéleti Facebook-bejegyzés alatt jelentek meg tömegesen. Ilyen esetekben tegyük fel a kérdést:

Ha rákattintanunk néhány vietnámi profilra, kiderül, hogy ezeknek a profiloknak alig vannak ismerősei, követői. Ráadásul vannak olyan egymástól látszólag teljesen független profilok, amelyek nagyon hasonló időpontokban nagyon hasonló bejegyzéseket tesznek közzé a Facebookon. Ez tovább erősíti a gyanút, hogy nem valódi személyekről, tehát hamis profilokról van szó.

Száz százalékos bizonyossággal nem tudjuk ellenőrizni, hogy mi vagy ki áll ezeknek a profiloknak a hátterében. Lehet, hogy a képeken szereplő emberek nem léteznek, de az is előfordulhat, hogy maguk a személyek léteznek ugyan, de valaki a tudtukon kívül felhasználja a képüket, adataikat. Az viszont biztos, hogy valaki Varga Judit bejegyzése alá küldte ezeket az álprofilokat. A következőkben elmagyarázzuk, mit is jelent ez.

Hogyan lehet az álprofilokat politikai célra használni?

A Facebookon és más közösségi oldalakon a felhasználási szabályzatok szerint tilos álprofilokat létrehozni. Ettől még léteznek, ugyanis a

Erről bővebben is írtunk egy cikkben, ami ide kattintva olvasható. A felhasználásnak két fő módja van.

Egyrészt, amikor egy Facebook-oldalon tömegével jelennek meg gyanúsnak tűnő, például nagyon távoli országokból nagy számban érkező reakciók. Ez arra utal, hogy a

Egy amerikai oknyomozó oldal újságírói néhány éve kipróbálták ezt, és arra jutottak, hogy nagyon könnyű megosztásokat vásárolni a közösségi médiában, csupán néhány száz dollárt kellett érte fizetniük. A vásárlás célja általában a megtévesztés: azt akarják mutatni, hogy az adott oldalt és tartalmait rengetegen követik, kedvelik és osztják meg. Mivel a hétköznapi felhasználók azt feltételezik a lájkokról és megosztásokról, hogy valósak, ezzel népszerűbbnek és fontosabbnak mutatják az oldalt. Ebből pedig politikai vagy gazdasági hasznot lehet húzni.

Másrészt az is előfordulhat, hogy

Ez Magyarországon sem ismeretlen jelenség. 2023 márciusában például a Telex Facebook-oldalát lepték el vietnámi kamu kedvelések, és halálesetekről szóló bejegyzéseik alatt tömegével adtak „haha” nevetős reakciókat. Az ilyen kedveléseket a Facebookon nem lehet törölni. A Telex megoldása az volt, hogy korlátozta az oldal elérését ott, ahonnan a tömeges kamureakciók érkeztek – ebben az esetben Vietnámban.

Bár azt nem tudjuk kideríteni, hogy Varga Judit bejegyzésénél pontosan miért tűntek fel a vietnámi kedvelések, az mindenképpen jó, ha tudatában vagyunk:

a Facebookon nem mindig minden reakció valódi, és néhány egyszerű lépéssel mi magunk is ellenőrizhetjük a gyanús lájkokat és profilokat.

Az álprofilok lebubuktatásának lépéseit egy másik cikkünkben részletesen leírtuk, a cikket ide kattintva olvashatja el.

Szeretne többet tudni arról, hogyan lehet elkerülni az internetes megtévesztéseket? Az álhírek és átverések elleni felkészülést sosem késő elkezdeni! Ezen az oldalon olyan tartalmakat gyűjtöttünk össze, amelyek kifejezetten az idősebb korosztályt segítik a tudatos tájékozódásban: cikkeink ide kattintva olvashatók.

___

Címlapi illusztráció: Barczikai Fanni