2023-ban felbukkant a magyar sajtóban az a hír, hogy a kis péniszű férfiak nagyobb eséllyel vonzódnak a sportautókhoz. Az állítás tudományosnak látszott, de valójában nem volt kellően alátámasztva. A tudományos alapként hivatkozott kutatás igazából nem esett át szakmai, tudományos ellenőrzésen.

Cikkünkben azt mutatjuk be, hogy egy tudományos írás hogyan jut el a publikációig. Milyen ellenőrzéseken megy keresztül? Mi az a lektorálás? Mi kell ahhoz, hogy valamit tudományosan igazolt ténynek tekinthessünk? A cikk hosszabb, eredeti változata 2022-ben jelent meg és ezen a linken található.

Milyen folyamaton kell átesnie egy elkészült tanulmánynak?

Milyen folyóiratban publikálnak?

Egy kutatónak nem mindegy, hogy hol tudja publikálni a cikkeit. Az egyes tudományos folyóiratok presztízsét, befolyását az úgynevezett impaktfaktor mutatja. Ez egy mérőszám, ami a folyóirat tudományos presztízsét méri. Ezt például a SCImago Journal Rank oldalán, ezen a linken ellenőrizhetjük.

Mikor lehet megbízni egy kutatás eredményeiben?

A szakmai lektoráláson átesett, majd publikált cikkek legnagyobb részéről elmondható, hogy hűen tükrözik a valóságot. Megjegyzendő, hogy a publikációk mindig a “tudomány aktuális állását” mutatják, és a tudományos fejlődés része, hogy újabb kutatások a korábbiakat meghaladhatják.

De előfordul, hogy a sajtó akkor is beszámol ilyen tanulmányokról, amikor még nem mentek végig a tudományos ellenőrzési folyamaton, így még nem publikálták az eredményt szakfolyóiratban.

Ez történt a példánkban is azzal a cikkel, ami azt állította, hogy összefüggés van a péniszméret és a sportautók szeretete között. A forrás felkeresése után kiderült, hogy a tanulmány a PsyArXivPreprints oldalon tették közzé. Ez azonban nem tudományos folyóirat, hanem egy úgynevezett preprint kiadvány. Ez azt jelenti, hogy ezen a felületen olyan cikkek is megjelenhetnek, amelyek még nem estek a tudományos lektorálás folyamatán.

Ezért aki azt mondja, hogy a tanulmány állításai “tudományos igazolást nyertek”, hamis információkat terjeszt és félrevezeti az olvasót.

Ha olyan cikket olvasunk, amely egy kutatásra hivatkozik, nézzük meg a következőket:

Amennyiben még nem lektorált, nem publikált kutatási eredményekről van szó, érdemes megnézni, hogy a kutatás milyen intézményhez köthető, ők milyen tudományos háttérrel rendelkeznek, publikáltak-e már az adott tudományterületen.

Érdemes azt is megnézni, hogy mekkora mintán, milyen módszertannal készült a tanulmány. Példánkban összesen kétszáz, 18 és 74 éves kor közötti férfi részvételével folytattak kísérletet.

Szeretne többet tudni arról, hogyan lehet elkerülni az internetes megtévesztéseket? Az álhírek és átverések elleni felkészülést sosem késő elkezdeni! Ezen az oldalon olyan tartalmakat gyűjtöttünk össze, amelyek kifejezetten az idősebb korosztályt segítik a tudatos tájékozódásban: cikkeink ide kattintva olvashatók.

___

Címlapi kép forrása: Unsplash