Milliókért hirdetett videók, félrevezető üzenetek, átláthatatlan működés és egy fantompetíció – megnéztük, mire jutott a Nemzeti Ellenállás Mozgalom, mióta az alapítók harcba hívták a magyarokat. A szálak egy lejárató anyagok készítésében tapasztalt médiamunkáshoz is elvezetnek, aki nemrég még a Rogán-minisztériumban dolgozott.

Szerzők: Német Szilvi – Pálos Máté

„ Figyelem, mert helyzet van! A globalista elit nyíltan megtámadta a szuverenitásunk”

– ezekkel a kemény szavakkal köszönt be a megafonos Apáti Bence tavaly decemberben egy videóban, amelyben bejelenti: „ bajtársaival” együtt elindítja a NEM-et, azaz a Nemzeti Ellenállás Mozgalmat.

Forrás: Nemzeti Ellenállás Mozgalom, Facebook

A mozgalom bemutatkozó videójában összesen heten szerepelnek: jobboldali tartalomgyártók, médiaszemélyiségek és politikusok. Ők toborozzák a mozgalom leendő tagjait, hogy együtt mondjanak „ NEM”-et többek közt a „ a globalista beavatkozásra”, a „ ránk kényszerített háborúra, migrációra és genderőrületre” és „ a globalistákat kiszolgáló politikai bábokra”. Egy januári videóban azt is hozzáteszik: „ Itt az ideje, hogy még hangosabban álljunk ki magunkért az online térben.”

Bár a NEM-ben feltűnik néhány, eddig kevésbé ismert jobboldali tartalomgyártó, akik különböző offline akciókat is ígérnek, a mozgalom eddigi tevékenysége főként rövid, a közösségi médiában milliókért reklámozott videókban merült ki – amelyek szintén nagyon hasonlítanak a Megafon eddigi tartalmaira.

Arról egyelőre csak találgatni lehet, hogy mi állhat a NEM megjelenésének hátterében: a Megafon márkanév megfáradása, az, hogy a nagy techcégek politikai hirdetési szabályaik átalakítására készülnek, vagy egyszerűen az, hogy a kormányzati kommunikációban időről időre szükség van a legismertebb arcok és a mögöttük álló cégek újrakeverésére.

Ebben a cikkben azt térképezzük fel, miből állt a NEM első két hónapos tevékenysége és mit lehet tudni erről az új szervezetről a nyilvánosan elérhető információk alapján.

Brüsszelellenes petíció és cenzúratörténetek

A NEM tavaly december 1-jén indult, ekkor hozták létre weboldalukat és Facebook-oldalukat. Utóbbit jelenleg 11 ezren követik, és eddig 7 rövid videót tettek közzé rajta. (Emellett elindítottak egy YouTube-csatornát is, amelyen egylőre mindössze egyetlen videó és 124 feliratkozó található.)

A NEM az alapítása óta két akciószerű kezdeményezést jelentett be:

A bemutatkozó videójuk egyik legfontosabb állítása például az, hogy „ Manfred Weber és szövetségesei világossá tették, hogy be fognak avatkozni a választásokba”, és „ tételesen kimondták, hogy kikből akarnak bábkormányt létrehozni”. Bár a videó szereplői konkrétumokat nem mondanak, az érvelésükben a „ beavatakozás”, „ támadás” és „ bábkormány” szavakkal valószínűleg arra utalnak, hogy az Európai Néppárt vezetőjének, Manfred Webernek a politikai támogatását nem Orbán Viktor, Magyarország jelenlegi miniszterelnöke, hanem kihívója, Magyar Péter élvezi. Ez az érvelés jó példája annak, amikor a külföldi befolyásolás fogalmát félrevezetően tág értelemben, akár az ország saját szövetségi rendszeréhez tartozók ellen használják fel.

Az EU-s bírság ellenében indított petíció szövege szintén egy gyakran használt módszert alkalmaz, és összemossa a migrációt a terrorizmussal: egyenesen azt állítja, hogy a magdeburgi esettel „ újra kiderült”, hogy „ a migráció egyenlő a terrorizmussal”.

De félrevezetően beszélnek a közösségi média állítólagos cenzúrájáról szóló videóban is, amikor azt állítják, Mark Zuckerberg elismerte, „ hogy évek óta politikai alapon korlátozzák a jobboldali, szuverenista hangok terjedését”. Bár a Meta-vezér januárban valóban beszélt a Facebook tényellenőrző programjának állítólagos hibáiról és cenzúrát is emlegetett, Zuckerberg számos ponton hamis színben – és a Meta korábbi kijelentéseivel és adatival is szembemenve – tüntette fel a program eddigi működését. A NEM által idézett formában azonban egyáltalán nem beszélt a „ jobboldali, szuverenista” hangok cenzúrázásáról.

A Facebook és a közmédia is segít a reklámozásban

Mindeközben maga a mozgalom aktívan kihasználja a Facebook adta lehetőségeket saját tartalmainak terjesztésére. Bemutatkozó videójukat és a Brüsszelellenes petícióról szóló tartalmaikat legalább 1-1 millió forintból hirdették a Meta hirdetéstárának adatai szerint. A két videó összesen 1,5 milliós megjelenést ért el. A NEM hirdetéssel akarta megtolni a Facebook-cenzúráról szóló videóját is, de ezt a reklámot a „ hirdetési feltételek megsértése miatt” eltávolította a Meta. Maga a tartalom – extra hirdetés nélkül – továbbra is elérhető a felületen.

Januárban a NEM felkerült a hónap top 10 hirdetője közé is: többet költött, mint a Ripost vagy a Bors, valamivel kevesebbet, mint a Tisza párt.

A közösségi médiás reklámok mellett a mozgalomról és a petícióról lelkesen számolt be a kormányközeli média is. A Magyar Nemzet december végén egyenesen „ a magyar patrióták egyik legfontosabb mozgalmának” nevezte az akkor négyhetes kezdeményezést. Ugyanazon a napon nagyon hasonló címmel hozott le cikket az Origo, a Mandiner, a Pesti Srácok, a HírTV és a Hirado.hu is.

Az állami média érdeklődése is intenzív volt, az online hír mellett az M1 híradóban egy 4 perces riportot kapott a kezdeményezés, egy reggeli Híradó-kiadásban pedig egy 6 és fél perces interjút.

Régi és új szereplők: Megafon újrakeverve

A NEM weboldalán és a bemutatkozó videóban hét ember „ hívja harcba” a cselekvésre kész jobboldaliakat – a Megafon influenszerképzője helyett most egy kevésbé definiált, „ aktivizmusszerű” mozgalomba.

Forrás: nem.hu

Abban, hogy a NEM mennyire választható szét a Megafontól vagy videós lábától, a Patrióta YouTube-csatornától, a nemrég igazolt György-Horváth Zsuzsa decemberi posztja lehet irányadó. Bejegyzésében a műsorvezető szinte csereszabatosan használja a három platformot.

Forrás: György-Horváth Zsuzsa műsorvezető, Facebook

A személyi összefonódások és tartalmi hasonlóságok mellett a NEM is „ alulról jövő kezdeményezésként” mutatja magát, akárcsak a Megafon – ez utóbbi 2022-től „ politikai akcióközösségként” hivatkozik magára, hogy ennek még erősebb nyomatékot szerezzen. A két szervezet azonban eltérő stratégiával vonja be működésébe szimpatizánsait:

A mozgalom tagjairól kevés konkrét információ érhető el. Nem ismert, hányan csatlakoztak eddig, bár az sem teljesen világos, hogyan is lehet a mozgalom tagjává válni. Úgy tűnik, ehhez már az is elég, ha feliratkozunk a NEM hírlevelére - a megerősítő e-mailben rögtön gratulálnak is ahhoz, hogy csatlakoztunk a mozgalomhoz.

A feliratkozással automatikusan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom részévé lehet válni.

A NEM egyelőre abban az esetben sem tette láthatóvá társadalmi bázisát, amikor ez műfajilag kifejezetten indokolt lenne. Apáti mozgalma ugyanis az Európai Bíróság által Magyarországra kiszabott büntetés elleni petícióval indult, amiről szintén nem ismert, hányan írták alá. (Az aláírók számára e-mailen is kérdeztük a NEM-et, de nem kaptunk választ.) A petíciót ráadásul személyazonosítás nélkül, egy e-mail címről különböző nevekkel is alá lehet írni.

A NEM alapítóinak nyilatkozataiból kiderül, hogy ezt a kétes eredetű „ népi” felhatalmazást használnák Brüsszel ellen. Szűcs Gábor a közmédiának például azt mondta: amennyiben a petíciót „ számos magyar” aláírja, az a nép hangját testesíti meg, és ha ezt majd leteszik „ Brüsszel asztalára”, akkor azzal „ Brüsszel kénytelen foglalkozni”. Ha mégsem, akkor bebizonyosodik, hogy Brüsszel valójában nem törődik a jogállamisággal.

A NEM Facebook-oldalán látható, hogy a kommentelők között több kormánypárti politikus is aktív: Robozné Schőnfeld Zsuzsa tatai képviselő, Pete Tamás fővárosi fideszes politikus és Farkas Domonkos kerepesi képviselő is hozzászólásban jelezte, hogy csatlakozott a mozgalomhoz. (Arról korábban írtunk, hogy a Megafon ingyenes közösségi média tréningjein is megfordult több fideszes politikus is a választások előtt.)

Nagy egyetértés a petíció bejelentése alatt. Forrás: Facebook

Egyszemélyes cég védi „Magyarország alkotmányos identitását”

Bár a Megafon többmilliárdos költségvetéséhez képest a NEM Facebook-hirdetéseire elkötött közel négymillió forint egyelőre nem számít jelentős összegnek, a Megafonhoz hasonlóan a NEM esetében sem tudható, pontosan milyen pénzből működik.

A petíciózó és tagokat toborzó mozgalom mögött egy novemberben létrehozott egyszemélyes cég, az Ellenállás Mozgalom Non-Profit Kft. áll. Egyetlen tagja és ügyvezetője Apáti Bence, akinek ez az első céges érdekeltsége. Az alapító okirat szerint a cégnek „ nem célja a jövedelemszerzés, hanem Magyarország szuverenitásának és alkotmányos identitásának védelme a társadalom tudatosságának növelése és cselekvésre ösztönzése által”. A társaság gazdasági tevékenységet „ kiegészítő jelleggel" folytathat. A cég főtevékenysége közösségi társadalmi tevékenység, de indíthat humán kutatásokat, tarthat kulturális képzéseket, konferenciát és kereskedelmi bemutató képzést is.

Mivel a frissen bejegyzett cégnek egyelőre nem kellett pénzügyi beszámolót leadni, nem tudható, eddig honnan és mennyi bevétele származott, milyen forrásokból fedezte a facebookos költéseket. (Erről megkérdeztük a NEM-et, választ nem kaptunk.) A honlapon feltüntetnek egy bankszámlaszámot, amelyen keresztül támogatni lehet a mozgalmat, de egyelőre nem közölték, hogy kiktől kaptak adományokat.

Apáti új cége azonban nemcsak Apáti (és Abkarovits Joca) személyén keresztül kapcsolódik a kormányközeli influenszerképzőhöz és közvetetten a kormányhoz. Az Ellenállás Mozgalom Non-Profit Kft. székhelye a Palotanegyedben, egy Rákóczi úti épületben van, ugyanabban az ingatlanban, ahol a Biczi és Turi Ügyvédi Iroda is működik. Az irodát az a Biczi Tamás vezeti, akit Kötter Tamás írói álnéven ismer az irodalmi közeg, illetve a közéletet kommentáló Megafon-oldalának közönsége. A cégnyilvántartás szerint Apáti mozgalma szívességi használati jogcímen, vagyis ingyenesen használja székhelyként az ügyvédi iroda címét.

Közös használatú iroda a Rákóczi úti bérházban. Fotó: Lakmusz

Ezt az ügyvédi irodát Biczi (vagyis Kötter) Tamás még 2003-ban alapította Tuzson Bencével, a későbbi igazságügyi miniszterrel. Az iroda korábban többek között Orbán Viktort is képviselte, de több fideszes önkormányzatnak is látott el jogi feladatokat 2010 óta százmillió forintot is meghaladó értékben. Tuzson a 2014-es országgyűlési képviselővé választása után felfüggesztette tagságát a cégben. Tuzson másik vállalkozásában, a szomszéd lakásból működő Tuzson Mérnöki Iroda Kft.-ben azonban Biczivel (Kötterrel) jelenleg is társtulajdonosok.

Az Ellenállási Mozgalom Non-Profit Kft.-ből mindemellett egy másik ügyvédi irodához is vezet egy szál: az alapító okiratukat az a Bajcsay Gergely ellenjegyezte a Bajcsay Ügyvédi Irodától, aki a Digitális Szuverenitásvédelmi Központ Kft., valamint a Megafon Digitális Inkubátor Központ Nonprofit Kft. vezetői tisztségviselőinek is végez jogképviseletet.

Kormányzati szál, belső körök

A NEM-ből további szál vezet egy sokat látott, korábban Orbán közvetlen közelében dolgozó médiamunkás új cégéhez is. Ahogy a Partizán podcast műsorában rámutatott:

Kobza-Kunfalvi Nóra a Telex szerint már 2021-ben belépőkártyával járt be a Karmelitába. Egy kormányzati dokumentum szerint 2023-ban ő vezette a miniszterelnök online kommunikációjáért felelős főosztályt. Kérdésünkre a Miniszterelnöki Kabinetiroda azt közölte, hogy Kobza-Kunfalvi 2024. április 30. óta nem áll a minisztérium alkalmazásában.

Kobza-Kunfalvi Nóra régi munkatársával Bohár Dániellel együtt mondja: „ Orbán nem geci” . Forrás: YouTube

Kobza Kunfalvi 2015-ben, a G-nap után Bohár Dániellel együtt távozott a Simicska-féle Hír TV-től, majd dolgozott az Echo TV-nél, a TV2-nél, de a Habony-féle V4NA „ nemzetközi” hírügynökségnél is. Kunfalvi készítette a TV2 Spéder Zoltánt, Pukli Istvánt, Juhász Pétert lejárató anyagait. Riportjai után elbocsátotta a Corvinus Egyetem, ahol korábban újságírást oktatott. 2023 szeptemberében Kötcsén a miniszterelnöki csapat tagjaként fotózta le a 444.

2024 augusztásában, tehát már nem a Kabinetiroda alkalmazottjaként vezette a tihanyi Tranzit fesztiválon a Lánczi-Ligeti vitát. Kobza-Kunfalvi a minisztériumi alkalmazotti munkaviszonyának megszűnése után pár hónappal, tavaly szeptemberben alapította többedmagával a weboldalak készítésével foglalkozó DoMMM.io nevű céget, jelenleg ez kezeli a mozgalomba jelentkezők és a petíció aláíróinak adatait.

Kobza Miklós (jobbra) Lánczi Tamással a Tranzit tihanyi szabadegyetemén 2019-ben. Forrás: Facebook

A DoMMM.io fő részvényese, Kobza-Kunfalvi férje, Kobza Miklós is régről ismert szereplő a kormánymédia belső köreiben. Kobzát a sajtóban emlegették már Habony bizalmi embereként, kezelte Orbán Viktor Facebook-oldalát, dolgozott az MTVA sajtófőnökeként, 2024 óta pedig az Alapjogokért Központ kreatív vezetőjeként hivatkoznak rá. Kobza korábban egy másik cégen keresztül állt konkrét megrendeléses viszonyban a kormánnyal: a Fictor Fandi Kft. arra kapott megbízást, hogy havi 472 ezer forintért elemezze és véleményezze írásban vagy szóban Fazekas Sándor mezőgazdasági miniszter jelentősebb közéleti, politikai megnyilvánulásait.

Címlapi kép: Kiss Bence/444