A Diákhitel Központ Magyar vezérigazgatósága alatt egy olyan vállalkozót bízott meg tanulmányírással, akiből később tiszás aktivista lett. A Lakmusznak kiadott Word-dokumentum szerzője rejtélyes módon az Alapjogokért Központ korábbi kutatási tanácsadója, az 50 oldalas anyag felét egy feleslegesnek tűnő nemzetközi kitekintés teszi ki.

Magyar Péter 2019 júniusától 2022 februárjáig volt az állami tulajdonú Diákhitel Központ Zrt. vezérigazgatója, vezetői tevékenysége és az általa kötött szerződések azonban csak azután kezdték foglalkoztatni a közvéleményt, hogy politikai pályára lépett.

Tavaly februárban maga Magyar beszélt arról a Partizánnak adott interjújában, hogy vezérigazgatóként túlárazott szerződéseket kellett aláírnia az állami kommunikációs feladatokat hosszú évek óta elnyerő Balásy Gyula cégeivel. Hadházy Ákos független képviselő aztán áprilisban betekintett a Diákhitel Központ szerződéseibe, és azt írta Facebook-bejegyzésében, hogy

„egyáltalán nem csak a propagandasajtót finanszírozó szerződések hasznossága és/vagy ára volt megkérdőjelezhető”.

Hadházy szeptemberben közölt újabb információkat a szerinte indokolatlan és túlárazott, Magyar által aláírt megbízásokról, amik jellemzően tanácsadói munkákról vagy különféle tanulmányok írásáról szóltak.

A kitüntetett figyelem oka, hogy a megbízott Troia Media egyik tulajdonosa és ügyvezetője, Trentin Balázs a Tisza Párt háttérembereként tevékenykedik. Több kormányközeli lap – például a Metropol, a Hír Tv és az Origo – Magyar Péter „haverjaként” hivatkozott a vállalkozóra.

Magyar Péter a Diákhitel Központ vezérigazgatójaként. Fotó: Soós Lajos/MTI

A Szabad Európa cikkében azt emelték ki, hogy a Troia Mediának gyakorlatilag a diákhiteles megbízás volt az egyetlen bevételi forrása 2022-ben. A cég abban az évben 2,95 millió forint adózott eredményt ért el, míg 2020-ban, ’21-ben és ’23-ban is veszteséges volt. A Szabad Európa azt is megjegyezte, hogy a leadott tanulmány tartalomjegyzéke alapján úgy tűnik, a Troia Media elemzésének jelentős része az általános módszertani bevezetésből áll.

A Hadházy Ákos által közzétett fotók nyomán eddig csak a Troia Media megbízási szerződésének szövege, illetve az elemzés tartalomjegyzéke volt ismert a nyilvánosság előtt, maga a tanulmány nem.

A megkapott dokumentumokból kiderül, hogy

Trentin Balázs és a szerződés

A Hadházy Ákos által közzétett fotókból kiderül, hogy a Diákhitel Központ és a Troia Media közötti szerződést 2021. december 1-jén írták alá, a megbízási díj 13 340 000 forint plusz áfa volt. A Troia Media egy szakértői elemzés elkészítését vállalta a diákhitel nemzetgazdaságra gyakorolt hatásáról, valamint egy előrejelzést a várható, öt évre előrevetített gazdasági hatásokról. A vezetői prezentációval 2021. december 23-ig, a tanulmánnyal december 30-ig kellett elkészülniük.

A Diákhitel Központ több másik, Magyar Péter vezérigazgatósága alatt kötött szerződéséhez hasonlóan ennek a szerződésnek az értéke is kevéssel 15 millió forint, az akkori közbeszerzési értékhatár alá esett. Így nem kellett nyílt közbeszerzést kiírni a munkára, a Diákhitel Központ a saját beszerzési szabályzata szerint lebonyolított versenyeztetés után megbízhatta a Troia Mediát.

A szerződést Magyar Péter és Trentin Balázs Lajos, a Troia Media ügyvezetője írta alá. Az Opten céginformációs adatai szerint Trentin két családtagjával együtt a cég tulajdonosa is.

Emellett Trentin Facebook-aktivitása is arra utal, hogy tiszás aktivistaként tevékenykedik. A Szabad Európa is bemutatta, hogy tavaly tavasszal és nyáron több alkalommal adott instrukciót a közösségi oldalon a Tisza Párt támogatóinak, de még most is aktív tagja a Talpra Magyarok! – TISZA | Közössége Facebook-csoportnak.

A nevét megemlítő posztok alapján főleg a Tisza Szigetek működéséről tart előadásokat. Az egyik, tavaly decemberben közzétett bejegyzésben a Tisza Párt tagjaként hivatkoznak rá.

Trentin Balázs (balról a harmadik, fekete felsőben és szemüvegben) egy fővárosi Tisza Sziget-találkozón. Forrás: Facebook.

Megkérdeztük Trentin Balázst, hogy pontosan milyen pozíciót tölt be a pártnál, illetve milyen kapcsolat fűzi Magyar Péterhez. Magyarnak szintén feltettük ezeket a kérdéseket. Választ egyikőjüktől sem kaptunk.

A közgazdasági elemzés, amiről a 13 milliós megbízás szólt, látszólag kívül esik a Troia Media szakterületén. A cég főtevékenysége a szerződés idején „saját tulajdonú ingatlan adásvétele” volt, korábban kiemelten foglalkoztak reklámügynöki tevékenységgel, de számos egyéb tevékenységi kört is felvettek, például takarítást vagy villanyszerelést. A diákhiteles munkához a legközelebb talán az „üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás” áll.

A Diákhitel Központ szerződéseivel foglalkozó cikkek a Troia Medián kívül megemlítenek két másik, Trentin Balázshoz csak közvetetten kapcsolódó céget: a Think&Tank Management Kft.-t és a First Voice Kft.-t. A két cég és a Diákhitel Központ közötti szerződésekkel a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) is foglalkozott egy vizsgálatban, aminek az eredményét egy 2021. augusztusi jelentésben foglalták össze.

A Think&Tank a KEHI-jelentés szerint 14,7 millió forintért bonyolította le a Diákhitel Központnak a „Középiskolai fenntartható fejlődés, e-mobilitás” kampányt, aminek a „reális ellenértéke ennek mindössze a töredéke” volt. A First Voice Kft.-t 14,5 millióért bízta meg a Központ egy olyan kutatással, ami – szintén a KEHI szerint – 2 millióból megvalósítható lett volna.

Az Átlátszó által nyilvánosságra hozott jelentés a két cég megbízásain túl is túlárazottnak értékelt több, a Diákhitel Központ megrendelésére összeállított elemzést és tanulmányt, de azt is megállapította, hogy több esetben nem volt valós verseny. (Magyar Péter szerint a KEHI-vizsgálat célja az volt, hogy nyomást gyakoroljanak rá, miután akkori feleségével, Varga Judit igazságügyi miniszterrel megromlott a kapcsolatuk. Facebook-posztjában arról írt, hogy az eljárással arra próbálták rávenni, válásuk során mondjon le gyermekei felügyeleti jogáról.)

Trentin Balázs és a KEHI-jelentésben említett cégek között a következő kapcsolatokat mutatták ki a tavaly ősszel megjelent cikkek:

Kapcsolatok Trentin Balázs, illetve a Think&Tank és a First Voice között

A rejtélyes szerző

Közérdekű adatigénylésünket teljesítve a Diákhitel Központ elküldte nekünk azt a 49 oldalas tanulmányt és 29 diából álló prezentációt, amit Trentin cége, a Troia Media a 2021. decemberi, nettó 13 milliós megbízás eredményeként adott le. (A tanulmányt innen, a prezentációt innen lehet letölteni.)

Forrás: a Diákhitel Központtól kapott Word-dokumentum metaadatai

Bozsonyi jelenleg a Neumann János Egyetem stratégiai rektorhelyettese, korábban többször a kormányközeli Alapjogokért Központ kutatási igazgatójaként jelent meg a sajtóban. Azt kérdésünkre sem árulta el, hogy mettől meddig töltötte be ezt a pozíciót, de 2021 októberében és 2022 szeptemberében is kutatási tanácsadóként hivatkoztak rá, így feltételezhetjük, hogy 2021 decemberében, a Troia Media megbízásának idején is az Alapjogokért Központnál dolgozott.

Bozsonyi saját cége, a MESTINT Kft. szintén kapott megbízást a Diákhitel Központtól. 2020 végén 12,4 millió forintért csináltak egy közvélemény-kutatást, ami a KEHI jelentése szerint 2 millió forintból kihozható lett volna.

Bozsonyi Károly az Alapjogokért Központ színeiben a Századvég 2022. márciusi konferenciáján. Forrás: Facebook/Alapjogokér Központ.

Bozsonyi Károly azt válaszolta a Lakmusz megkeresésére, hogy a Troia Media tanulmányának elkészítése során néhány részfeladat elvégzésében vett részt. Ezek a feladatok elmondása szerint a „modellezéssel kapcsolatos tanácsadásra”, és az „anyagok átnézésére” irányultak. Arra nem adott magyarázatot, hogy miért az ő neve szerepel a fájl szerzőjeként, és hogy milyen formában dolgozott a Troia Mediának. Az ezzel kapcsolatos kérdéseinkre Trentin Balázs sem válaszolt.

A Troia Media prezentációjának diáin egy „Stilldesign” feliratú vízjel látható. A Stilldesign a First Voice Kft. weboldalkészítéssel foglalkozó szolgáltatása. Ugyanez a Stilldesign-logó – ahogy az a Hadházy Ákos által közzétett dokumentumokból kiderül – egy olyan prezentáción is szerepel, amit a First Voice adott le a Diákhitel Központnak.

Forrás: 1. kép – a Troia Media által készített prezentáció, 2. kép – a Hadházy Ákos által közzétett fotó a First Voice elemzéséből.

A vízjel feltűnése a Troia Media prezentációjában egy újabb jel, ami arra utal, hogy kapcsolat van Trentin Balázs és a KEHI-jelentésben is említett First Voice között. Az általunk feltárt kapcsolatokkal együtt így néz ki a Diákhitel Központnak dolgozó cégek és személyek kapcsolati hálója:

24 „nem használható” oldal

„A diákhitel 20 éves működésének valószínűsíthető nemzetgazdasági hatásainak elemzése” című Troia Media-tanulmány szövege megerősíti a Szabad Európa tartalomjegyzék alapján tett állítását arról, hogy „a terjedelem jelentős részét az általános módszertani bevezetés teszi ki”.

A 49 oldalból egész pontosan 19-et foglal el „A felsőoktatás nemzetgazdasági hatásainak mérési módszerei a nemzetközi gyakorlatban – rövid áttekintés” című rész, ami három külföldi kutatást mutat be: egy amerikai egyetemi szövetség számítását a szövetség tagjainak gazdasági hatásairól, a BiGGAR Economics kutatását a finn egyetemekről és a London Economics vizsgálatát egy egyetem-csoport gazdasági hozzájárulásáról.

A tanulmány végén 5 oldalt tölt ki egy függelék az egyetemek gazdasági hatásaival foglalkozó kutatóknak szóló irányelvekről. Ezt még csak le sem fordították magyarra, angolul illesztették be a szövegbe.

A tulajdonképpeni témára, a magyar diákhitel-rendszer gazdasági hatásainak elemzésére csupán a tanulmány 26. oldalán fordul rá a Troia Media, és rögtön a fejezet nyitómondatában le is szögezik, hogy:

Annak ellenére, hogy a nemzetközi szakirodalom a tanulmány szerint sem használható támpont, 19 oldalon keresztül ismertetik a három nemzetközi kutatás részletes módszertanát és eredményeit.

A finn egyetemek gazdasági hatásait vizsgáló kutatás módszertanáról például a következőket is fontosnak tartotta megjegyezni a Troia Media tanulmánya:

“A gazdasági szorzók kiszámításához használt adatforrások az országra vonatkozó input-output mátrixok voltak. Az input-output mátrix felhasználásával becsült szorzók a Leontief T1 GVA és a foglalkoztatási multiplikátor, valamint a Leontief T2 GVA és a foglalkoztatási multiplikátor voltak. A 2. típusú szorzók figyelembe veszik az ellátási lánc és a személyzeti kiadások hatását, az 1. típusú szorzók pedig csak az ellátási lánc kiadásait veszik figyelembe.”

Ehhez hasonló számítások, ellátási láncok vagy személyzeti kiadások sehol nem köszönnek vissza a későbbi, magyar diákhitelről szóló elemzésben, ráadásul az idézett rész majdnem szó szerinti átvétel a BiGGAR Economics finn egyetemekről készült tanulmányából.

Forrás: BiGGAR Economics: Economic Contribution of the Finnish Universities

Jóllehet a külföldi tanulmányok az egyetemek általános gazdasági hatásait vizsgálják, a Troia Mediának pedig kifejezetten a diákhitel gazdasági hatását kellett megbecsülnie, a Diákhitel Központnak leadott tanulmány látszólag teljesen indokolatlan részletességgel megy bele módszertani kérdésekbe, és írja le a külföldi vizsgálatok eredményeit.

Utóbbit az angol nyelvű tanulmányok egy az egyben kivágott ábráival mutatják be, például a BiGGAR Economics finnországi ábrájával.

Forrás: A Troia Media tanulmánya. Eredeti ábra: BiGGAR Economics: Economic Contribution of the Finnish Universities.

A Diákhitel Központ és a Troia Media közötti szerződés 40-50 oldal terjedelmet írt elő. Ezt a 19 oldalas módszertani kitekintés és az ötoldalas függelék nélkül nem érte volna el a leadott tanulmány.

Mire jutottak?

A terjedelmes kitekintés után a magyar diákhitel-rendszer gazdasági hatásait elemezve a Troia Media arra az eredményre jutott, hogy

Mindezt úgy számolták ki, hogy egy kérdőíves kutatás alapján felmérték, hogy a 2001 és 2021 között diákhitelt felvett egyetemi hallgatók közül a diákhitel anyagi segítsége nélkül hányan nem jutottak volna el a diplomáig. Azokat sorolták ebbe a „kockázati csoportba”, akik a felmérésben azt mondták, hogy diákhitel nélkül

Ezután a KSH adatait felhasználva meghatározták a kockázati csoportba sorolt hallgatók évenkénti diplomaprémiumát (a nem diplomásokhoz viszonyított többletkeresetét), amit aztán felszoroztak az inflációval 2021-es árakra. Az állami többletbevételt a megnövekedett bérjövedelem adóterhelése alapján adták meg.

A szerződésből és a tanulmány szövegéből nem derül ki egyértelműen, hogy az elemzés alapjául szolgáló, 1023 volt vagy jelenlegi diákhiteles bevonásával készült online adatfelvételt a Diákhitel Központ vagy a Troia Media végezte el.

A szerződésben azt írják, hogy a felmérések adatait a Diákhitel Központ biztosítja, és a prezentációban is „a DHK által megrendelt survey(ek)” szerepelnek adatforrásként. A tanulmányban ugyanakkor néhány helyen többes szám első személyben beszél a kutatásról a Troia Media, például azt írják, hogy „az adatfelvételben vizsgáltuk, hogy a válaszadó képes lett volna-e diplomát szerezni diákhitel nélkül.”

A Hadházy Ákos által feltöltött anyagok között ugyanakkor találtunk egy másik szerződést, ami alapján úgy tűnik, hogy a felmérést a First Voice Kft. intézte. A Diákhitel Központ 2021. december 3-án szerződött a First Voice-szal nettó 13 990 000 forintért online adatfelvételre és kvalitatív kutatásra.

Az online adatfelvétel eredményeit ismertető egyik diából kiderül, hogy a First Voice pont azokat a kérdéseket tette fel a diákhiteleseknek, amik alapján a Troia Media meghatározta, hogy hányan nem jutottak volna diplomához a diákhitel nélkül.

Forrás: A First Voice prezentációja megtalálható a Hadházy Ákos által közzétett dokumentumok között

Bár a Troia Media tanulmánya 1023 megkérdezettről ír, a First Voice prezentációja pedig 1022 fős kutatásról,

Az adatok értelmezésénél bevetettek egy apró trükköt is, ami a végső számításnál megnövelte a diákhitel gazdasági hatásait.

A diákhitel jelentőségére vonatkozó három kérdés nyers adatai alapján a megkérdezett diákhitelesek 32 százaléka mondta azt, hogy a kedvezményes hitel nélkül el sem kezdte volna az egyetemet vagy nem tudott volna diplomát szerezni. Ezt azonban – egy általuk konzervatívnak nevezett becsléssel – felkerekítették 40 százalékra, azon az alapon, hogy az egyetemet már régebben elvégzett diákhitelesek a végzéshez közelebbi időpontban még nagyobb arányban nyilatkoztak úgy, hogy a hitel nélkül nem végezték volna el az egyetemet. A további számításokhoz ezt a 40 százalékos becslést használták.

A számítás egyéb leegyszerűsítéseket is tartalmaz. A Troia nem tett különbséget a diákhitelesek között aszerint, hogy

Feltételezték továbbá, hogy minden lediplomázott hallgató rögtön belépett a munkaerőpiacra abban az évben, amikor megszerezte a diplomáját, de a lehetséges külföldi munkavállalást és a diploma utáni továbbtanulás alternatíváját sem vették figyelembe.

Annak nem találtuk nyomát, hogy a Troia tanulmányának eredményei a 4100 milliárdos többletjövedelemről vagy a 2000 milliárdos költségvetési bevételről a Diákhitel Központ nyilvános kommunikációjában megjelentek volna. Megkérdeztük az állami vállalattól és Magyar Pétertől is, hogy az elemzés megállapításait felhasználták-e bármilyen formában, választ azonban nem kaptunk.

A cikk elkészítésében közreműködött: Teczár Szilárd

Címlapi illusztráció: Barczikai Fanni