A kibertámadások célja, hogy növeljék a lakosság bizonytalanságát és gyengítsék a választási rendszert, de volt, hogy a külföldi hatalmak valamelyik konkrét jelölt ellen indítottak lejárató kampányt az online térben.

Az amerikai hatóságok már nyáron figyelmeztettek, hogy a november 5-én esedékes elnökválasztás a külföldről érkező dezinformáció és egyéb befolyásolási kísérletek fő célpontja lehet. A választás közeledtével valóban egyre több hír jelenik meg külföldi beavatkozási kísérletekről: Kínához köthető hackerek állítólag megpróbálták feltörni Donald Trump és alelnöke, JD Vance telefonját, és elterjedt egy iráni manipulált videó, melyen felgyújtott szavazólapokat mutattak be Pennsylvania államban. Az amerikai hírszerzés pedig arra is figyelmeztetett október végén, hogy Oroszország és Irán erőszakos tiltakozásokat szíthatnak a választások után.

Mindez nem újdonság: egy amerikai titkosszolgálati jelentés szerint Oroszország és Irán is titkosszolgálati akciókkal próbálta manipulálni az előző, 2020-as amerikai választást is. Korábban pedig a Lakmuszon is beszámoltunk az egyik legnagyobb orosz dezinformációs művelet leleplezéséről, aminek céljai között a 2024-es elnökválasztás befolyásolása is szerepelt.

Az AP cikke alapján összefoglaljuk, idén melyek a legfontosabb dezinformációs trendek és milyen külföldi beavatkozási kísérletek azonosítottak az amerikai hatóságok.

Oroszország

Oroszország a legaktívabb és legfejlettebb dezinformációs infrastruktúrával rendelkező nemzet, amely az orosz-ukrán háború miatt különösen érdekelt az amerikai választások befolyásolásában.

Joe Biden elnök korábban ígéretet tett Ukrajna teljes támogatására, amit a második elnökjelölti vitán Kamala Harris is megerősített. Ezzel szemben a Donald Trump a vitán kétszer is kitért a kérdés megválaszolása elől, javasolta az Ukrajnának szánt források csökkentését, és a NATO intézkedéseit is bírálta. Putyin egy szeptemberi beszédében ironikusan úgy fogalmazott: “a mi kedvencünk, hogy úgy mondjam, Biden úr volt. De visszalépett a versenytől, és Harris asszonyt ajánlotta támogatásra. És mi ezt fogjuk tenni, támogatni fogjuk őt.” Az amerikai hírszerzők szerint Oroszország Donald Trumpot támogatja, és több olyan Oroszországhoz köthető dezinformációs kampányt azonosítottak idén, amelyek a demokrata kampányt próbálták aláásni.

Donald Trump akkori amerikai elnök (j) részt vesz a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel (b) folytatott megbeszélésen a G20-ak csúcstalálkozóján Oszakában 2019. június 28-án. Mikhail KLIMENTYEV / SPUTNIK / AFP

Oroszország elmúlt időszakban több hamis weboldalt, államilag irányított médiát és amerikai influenszereket is felhasznált annak érdekében, hogy megtévessze a választókat és kételyt ébresszen a szavazás tisztaságával kapcsolatban. A Kreml dezinformációs kampánya az érzékeny politikai témákra, például a bevándorlásra és a bűnözésre fókuszál, célja pedig az amerikai társadalom megosztása és a szövetségi támogatás csökkentése volt Ukrajna irányába.

Egy hamis videó például fiktív vádakat fogalmazott meg Harris alelnökjelöltje, Tim Walz minnesotai kormányzóval szemben, szeptemberben pedig egy olyan videó vált virálissá, amiben egy kerekesszékben ülő nő azt állítja, hogy 13 évvel ezelőtt Kamala Harris elgázolta egy cserbenhagyásos balesetben. A megosztó híroldal azonban pár nappal a videó elterjedése előtt jött létre, és plagizált cikkeket tartalmazott. Az amerikai esetről később az is kiderült, hogy a videón látható nő röntgenfelvételei online orvosi folyóiratokból származnak.

Thread: A viral story claims Kamala Harris was involved in a 2011 hit-and-run that left a 13-year-old named Alicia Brown paralyzed.

But the story is fake, and is most likely part of a pro-Kremlin disinformation operation run by an ex-Florida cop we’ve previously reported on. https://t.co/FnmsG5B3np pic.twitter.com/0gjGZzQXWq

— Shayan Sardarizadeh (@Shayan86) September 3, 2024

Az FBI megerősítette Moszkva szerepét az októberi videó elkészítésében is, amelyben állítólag Donald Trump szavazatait semmisítik meg Pennsylvaniában. A rendfenntartók három órán belül leleplezték és hamisnak minősítették a felvételt, amiben orosz színészek és hamisított levélszavazatok szerepelnek.

Oroszország amerikai állampolgárokat is megpróbált fizetni a Kreml által kedvelt narratívák terjesztéséért. Az igazságügyi minisztérium által nyilvánosságra hozott egyik büntetőügyben például az RT orosz állami médiavállalat két alkalmazottját vádolják azzal, hogy közel 10 millió dollárral finanszíroztak egy céget, hogy angol nyelvű videókat tegyenek közzé az orosz kormány narratíváit támogató üzenetekkel. A cég ezután több népszerű jobboldali influenszert is felbérelt ennek érdekében, akik később azt nyilatkozták, fogalmuk sem volt arról, hogy Oroszország támogatja a munkájukat. Az orosz fizetési listán lévő influenszerek egyébként rendszeres vendégek Budapesten is, különböző kormányközeli rendezvényeken.

Az orosz állami irányítású Russia Today (RT) televíziós műsorszóró kisteherautói a Kreml előtt 2018. március 16-án. Mladen ANTONOV / AFP

Az amerikai titkosszolgálat arra figyelmeztet, hogy Moszkva kampánya nem ér véget a választás napján. Szerintük a Kreml kihasználhatja a választási szabálytalanságokról szóló híreszteléseket, és azt sugallhatja, hogy az eredményekben nem lehet megbízni, vagy akár erőszakos tiltakozásra is ösztönözhet.

Irán

Szeptemberben az FBI közölte, hogy iráni hackerek törték fel Donald Trump kampánycsapatának levelezését, és az ellopott adatokat felajánlották különböző médiaszervezeteknek és a demokratáknak is.

Amerikai tisztviselők a hackertámadást egy szélesebb körű, az Irán által különösen fontos választásokba való beavatkozásra irányuló erőfeszítés részeként jellemezték, amit a legutóbbi Trump-adminisztráció is súlyosbított. A republikánus kormányzat 2018 májusában véget vetett az Iránnal kötött nukleáris megállapodásnak, újra bevezette az ország elleni szankciókat, majd 2020-ban elrendelte Kassem Szulejmáni iráni tábornok meggyilkolását.

Az amerikai tisztviselők többször is aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy Irán erőszakot követhet el az Egyesült Államok területén Trump vagy kormányának más tagjai ellen. Két évvel az iráni tábornok halála után a hatóságok vádat is emeltek egy iráni ügynök ellen, aki John Bolton volt amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó meggyilkolását tervezte, 300 ezer dollárt ajánlva fel a Trump-kormányzat tisztviselőjének „likvidálásáért”. Idén pedig egy pakisztáni férfit vádoltak meg, aki politikai merényleteket tervezett az Egyesült Államokban, többek között Donald Trump ellen is.

Az FBI által 2022. augusztus 10-én Washingtonban közzétett képen a Shahram Poursafi körözési plakátja látható. Forrás: FBI

A támadások azonban nem csak merényletekben merültek ki – egy titkosszolgálati feljegyzés szerint Irán a választások után erőszakos tiltakozásokat is szíthat az országban. A hatóságok szerint Iránhoz köthető csoportok a közösségi médián keresztül finanszírozták és támogatták az Egyesült Államokban zajló tüntetéseket Izrael gázai háborúja miatt.

Az iráni hatóságok visszautasították a vádakat, az iráni ENSZ-képviselet októberi közleménye szerint „Iránnak nincs sem indítéka, sem szándéka arra, hogy beavatkozzon az amerikai választásokba”.

Kína

Amerikai titkosszolgálati források szerint Kína dezinformációs műveletei nem kifejezetten valamelyik jelölt vagy párt ellen irányulnak, inkább általánosan a szavazatok visszaszorítására összpontosítanak. Dezinformációs üzeneteikkel mindkét párt jelöltjeit célozzák elsősorban attól függően, milyen álláspontot képviselnek a Peking számára kulcsfontosságú kérdésekben (például Tajvannal kapcsolatban).

Október 26-án terjedt el a hír, miszerint kínai hackerek célba vették Trump és Harris kampányával kapcsolatban álló emberek mobiltelefonjait. Az még nem világos, hogy pontosan milyen adatokhoz férhettek hozzá. Az FBI közleménye nem erősítette meg a potenciális célpontok személyazonosságát, de arról beszámolt, hogy vizsgálják „a Kínai Népköztársasághoz kötődő szereplők illetéktelen hozzáférését a kereskedelmi távközlési infrastruktúrához”. Ez a művelet azonban a túlmutat az idei választásokon, és szakértők szerint Kínai évek óta zajló hackerműveleteinek sorába illik, amelyekkel a nyugatot célozzák.

Hszi Csin-ping kínai elnök találkozik Joe Biden amerikai elnökkel az amerikai Kalifornia államban lévő Filoli birtokon, 2023. november 15-én. Rao Aimin / XINHUA / Xinhua via AFP

“A városi tanácstól az elnökig hozzáférést akarnak” – mondta az AP-nek Adam Darrah, a CIA korábbi politikai elemzője, aki jelenleg a külföldi online fenyegetéseket nyomon követő ZeroFox kiberbiztonsági cég hírszerzési alelnöke.

A washingtoni Kínai Nagykövetség szóvivője azt mondta, hogy nem ismerik a támadás részleteit, de állította, hogy Kína rendszeresen kibertámadások áldozata, és ellenzi a tevékenységet.

(Címlapi fotó: Tasos Katopodis / Getty Images via AFP)