A miniszterelnök tusnádfürdői beszédében említett szám már csak azért is rejtélyes, mert Magyarországon összesen sincs 15 ezer középvállalat. Akkor mégis mire gondolhatott Orbán?

„Szeretném Önöket tájékoztatni, hogy Magyarországnak ma 15 ezer nemzetközi térben dolgozó, tehát versenyképes középvállalata van. Amikor a kormányzást megkezdtük 2010-ben, ez 3 ezer volt. Ma 15 ezer van!”

Ezt még júliusban, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban tartott előadásán mondta Orbán Viktor.

Amikor a miniszterelnök a magyar „nagystratégia” gazdasági alapjairól beszélt, így fogalmazott:

„Az elmúlt években mi egy piramist építettünk föl. Ennek a hegyében vannak a nemzeti bajnokok, alatta helyezkednek el a nemzetközileg versenyképes középvállalatok, alatta a hazai piacra termelő cégek, és legalul a kisvállalatok és egyéni vállalkozók. Ez az a magyar gazdaság, amely képes megadni a szuverenitás alapját.”

De valóban az ötszörösére nőtt volna 2010 óta a versenyképes középvállalatok száma, ahogy Orbán állította, és ahogy a Fidesz Facebook-oldalán később grafikonon is ábrázolták?

Ebben a cikkben ennek járunk utána.

Első megállapításunk, hogy ha középvállalat alatt a jogilag középvállalkozásnak számító cégeket értjük, akkor a miniszterelnök kijelentése biztosan nem igaz, mert összesen is jóval kevesebb középvállalkozás van Magyarországon, mint 15 ezer.

Saját korábbi nyilatkozataiból és más kormánytagok megnyilvánulásaiból arra lehet következtetni, hogy Orbán nem kizárólag a középvállalkozásokra, hanem egy tágabb, a köznyelvben csak kkv-ként rövidített kategóriára gondolhatott, amibe beletartoznak a középvállalkozások mellett a mikro-és kisvállalkozások is.

Kormánypárti politikusok már többször utaltak arra, hogy az Eximbank gyűjt adatokat a nemzetközileg versenyképes vagy „exportképes” kkv-ról. A bank azonban kérdésünkre tagadta ezt, így az exportképes kkv-k számának növekedését közvetlenül nem tudtuk ellenőrizni.

Mindenesetre a vállalkozások exportteljesítményéről nyilvánosan elérhető adatok semmiképp sem mutatnak radikális javulást a magyar kkv-k nemzetközi versenyképességében, és a témával foglalkozó közgazdászok is inkább stagnáló exportról beszélnek.

A középvállalatok száma

A kkv-törvény egy EU-s ajánlást követve pontosan meghatározza, mi számít Magyarországon kkv-nak (mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak). Ezeknek a létszám- és bevételi határait pontosan definiálja a törvény:

Fontos szabály, hogy a legalább 25 százalékban állami vagy önkormányzati tulajdonú cégek nem minősülnek kkv-nak.

A fenti definíció alapján a KSH adatai szerint 2022-ben 5621 középvállalkozás működött Magyarországon, és a középvállalkozások száma 2013 óta végig ötezer környékén alakult.

2023-ra egyelőre csak az 50 és 249 fő közötti alkalmazotti létszámmal rendelkező cégekről közölt adatot a KSH. Ez nem teljesen fedi a középvállalkozás jogi kategóriáját (hiszen nem vizsgálja a bevételi határt), de vélhetően azért elég jól közelít hozzá. Ilyen, közepes méretű cégből 5267 volt tavaly.

E számok ismeretében kizárt, hogy nemzetközileg versenyképes középvállalatból, vagy akár csak általában középvállalatból 15 ezer legyen Magyarországon.

Akkor miről beszélt Orbán?

A miniszterelnök tusnádfürdői mondatának voltak előzményei, a magyar kormány nem most először büszkélkedett a kkv-k javuló versenyképességével.

Orbán Viktor korábbi nyilatkozataiból és más kormánytagok megnyilvánulásaiból az a következtetés vonható le, hogy a miniszterelnök valószínűleg nem kifejezetten a középvállalatokra,

hanem a nemzetközileg versenyképes, pontosabban „exportképes” kkv-k számára gondolt (belértve a mikro-, kis- és középvállalkozásokat), amikor a látványos növekedésről beszélt Tusnádfürdőn.

2014-ben arról beszélt a miniszterelnök, hogy „az Eximbank adatbázisa alapján jelenleg körülbelül 2 ezer olyan kis- és középvállalkozás van Magyarországon, amelyik képes saját terméket és szolgáltatást előállítani és exportként értékesíteni”, majd hozzátette, „a magyar gazdaság akkor áll majd igazán a saját lábán, akkor lesz szinte megrendíthetetlen, akkor lesz versenyképes a nálunk szerencsésebb országokkal is, hogy ha ezeknek a cégeknek a száma 2 ezerről 12 ezerre fog nőni”.

A 2014-ben kijelölt cél Orbán szerint 2022-re teljesült. Eben az évben ugyanis a Magyar Kereskedelmi- és Iparkamara gazdasági évadnyitóján Orbán azt mondta, hogy „2010-ben 2 ezer olyan magyar cég volt, amely tudott exportálni, most pedig van 12 ezer”.

Az idei tusnádfürdői beszédében további javulásra utalhatott a 15 ezres számmal.

Magyar Levente külügyi államtitkár egyébként már 2018-ban kijelentette, hogy „az Eximbank adatai alapján az árbevétel legalább 10 százalékát külpiacon szerző exportképes magyar vállalatok száma a 2014-es 2 ezerről 10-12 ezerre nőtt”.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter pedig egy idén áprilisi konferencián ugyanúgy 15 ezres számot említett, mint Orbán Tusnádfürdőn. Konkrétan azt mondta, hogy „a 15 ezer exportképes kkv-ból 20 ezret kell csinálni”.

Hol vannak az adatok?

A kormányzati nyilatkozatok alapján azt gondolhatnánk, hogy az állami tulajdonú Eximbanknak van egy adatsora az exportképes magyar kkv-król, ami azt mutatja, hogy az ilyen cégek száma a 2010/2014-es 2-3 ezerről mára 15 ezerre nőtt.

Jákli Gergely, az Eximbank akkori vezérigazgatója maga is megemlítette az exportképes kkv-kra vonatkozó adatot egy 2019-es Portfolio-interjúban.

„A mi saját definíciónk azokat a cégeket tekinti exportképes kkv-nak, amelyek árbevétele 100 millió forint és 50 millió euró között van és árbevételének legalább 10 százaléka exportból érkezik. Ilyenből 12 ezer van ma Magyarországon”

– mondta a bankvezér. Az exportképes vállalatok itt ismertetett definíciója (olyan cégek, amelyek árbevételük legalább 10 százalékát exportból szerzik) rímel arra, amit Magyar Levente mondott 2018-ban.

Jákli ugyanakkor csak egy pillanatképet adott az interjúban, arról nem beszélt, hogy mennyivel nőtt az exportképes kkv-k száma 2010 óta.

Amikor pedig az Eximbanktól közérdekű adatigénylésben kikértük a 2010 és 2024 közötti adatokat, azt állították, hogy náluk nincsenek ilyenek.

Egész pontosan azt írták, hogy az exportképes kkv-k számáról a 2019-es év kivételével nem áll rendelkezésre adat, és a 2019-es adat előállításának módszertanáról sem árultak el többet, mint ami Jákli interjújában is szerepel.

Részlet az Eximbank közérdekű adatigénylésünkre adott válaszából.

Tehát hiába hivatkozott korábban Orbán Viktor és Magyar Levente nyilvánosan az Eximbank adataira, és hiába beszélt az Exim vezérigazgatója is az exportképes kkv-k számáról, az állami tulajdonú vállalat hivatalos válasza szerint csak egyetlen évben rögzítettek ilyen adatokat.

Mit mondanak a nyilvános statisztikák?

Más statisztikákból azért tájékozódhatunk arról, hogyan alakult a magyar vállalkozások (és kifejezetten a kkv-k) exportteljesítménye az elmúlt években.

Ezen adatok alapján nem látszik jelentős javulás a kkv-k exportjában.

Az Eurostat egyik adattáblájából az derül ki, hogy 2012 és 2022 között az egyes években hány magyarországi cégnek volt (bármekkora) exportbevétele.

Tíz év alatt összességében 5,5 ezerrel csökkent az export-árbevétellel rendelkező cégek száma. A 10 fő alatti vállalkozásoknál volt komoly visszaesés, míg az exportáló 10 és 49 fő közötti vállalatok száma enyhén, a 49 és 249 fő közöttieké jelentősebben emelkedett. Azonban az Orbán által említett öt-hatszoros növekedéstől ebben a körben is messze vagyunk.

A KSH 2013 és 2022 között kkv-kategória szerint közli az export-értékesítés éves árbevételét.

Ebben az időszakban a mikrovállalkozások és a középvállalkozások export-árbevétele valamivel több mint 40 százalékkal, a kisvállalkozásoké 60 százalékkal nőtt, miközben a kumulált infláció körülbelül 35 százalékos volt.

Jelentős növekedés egyedül a nem kkv körbe tartozó vállalatok, azaz a nagyvállalatok exportjában mutatkozott, az ő exportbevételük közel megháromszorozódott.

Ha azt nézzük, hogy a teljes árbevételen belül mekkora arányt tesz ki az export-árbevétel, akkor a kkv-knál csökkenést, a nagyvállalatoknál enyhe emelkedést látunk 2013 és 2022 között.

Mit mondanak a kutatók?

Léteznek a KSH vagy az Eurostat által közölteknél részletesebb céges adatbázisok is, ezek azonban jellemzően nem mindenki számára nyilvánosak, csak kutatási céllal férhetnek hozzájuk a különböző közgazdasági kutatóintézetek.

Az általunk megkérdezett közgazdászok szerint ezek az adatbázisok sem igazolják, hogy 2010 óta többszörösére emelkedett volna az exportáló kkv-k száma.

Vakhal Péter, a Kopint-Tárki tudományos főmunkatársa kérdésünkre a tisztán magyar tulajdonban lévő kkv-k exportteljesítményét tekintette át a NAV anonimizált céges adatbázisa alapján. Beszámolója szerint 2010 és 2022 között nem látszik jelentős emelkedés az exportáló vállalatok számában – akkor sem , ha az Eximbank definícióját használjuk (legalább 100 millió forintos árbevétel, legalább 10 százalékos export-árbevétel arány), és akkor sem, ha a legalább ezer forintos export-árbevétellel rendelkező kkv-kat nézzük.

„Nem tudom, mire alapozhatta a kijelentését a miniszterelnök. A nemzetközi értékláncokba beszállítóként kapcsolódó, de közvetlenül nem exportáló magyar cégek száma természetesen magasabb lehet, de a magyar kkv-k megjelenése a nemzetközi piacokon ezzel együtt továbbra sem sikertörténet” – mondta a kutató a Lakmusznak.

Koren Miklós és Vereckei András, a HUN-REN KRTK Közgazdaságtudományi Intézetének kutatói az Opten Mérlegtár alapján 2010 és 2017 között nézték meg a kkv-k exportteljesítményét. A Lakmusszal megosztott adataik szerint az Eximbank definíciójának nagyjából megfelelő (300 ezer euró és 50 millió euró közötti árbevétellel rendelkező) cégek közül 2010-ben 8197-nek, 2017-ben 9151-nek az árbevételében ért el legalább 10 százalékot az export aránya.

Tehát ha igaz is, hogy az ilyen cégek száma 2019-ben 12 ezer volt (ahogy az Exim vezérigazgatója állította), a kiinduló érték nem 2-3 ezer, hanem 8 ezer. Fontos információ még, hogy az Exim által megadott árbevételi tartományba tartozó cégek száma is folyamatosan nőtt, így az „exportáló cégek” számának növekedése nem feltétlenül jelenti az arányuk emelkedését is.

„Az aggregált számok sem mutatnak növekedést. Legjobb tudásunk szerint a kis- és középvállalatok exportképessége stagnál” – írta Koren és Vereckei a Lakmusznak.

Érdekesség, hogy a kormány 2019 és 2030 közötti (2023 decemberében felülvizsgált) kkv-stratégiájában sem szerepel az exportképes cégek számának látványos emelkedése, sőt inkább kritikus megállapítások vannak benne a kkv-k exportjáról.

Például azt írja a kormányzati stratégia, hogy Magyarországon összességében kevés (bár a V4 országok átlagánál még mindig több) kkv exportál, túl magas az export koncentrációja, a hazai hozzáadott érték aránya az exportban pedig még V4-es viszonylatban is a legalacsonyabbak között van.

(Címlapi fotó: Fischer Zoltán/MTI)