Míg az ukrán elnök 34 országban járt Írországtól a Fülöp-szigetekig, Putyin alig tíz alkalommal tette ki a lábát Oroszországból, akkor is főként a „ szomszédba” ment. Térképen mutatjuk a két államfő diplomáciai mozgását az elmúlt másfél évben .

A több mint két és fél éve tartó orosz-ukrán háború folyamatosan döntés elé állítja a világ vezetőit. Elítélik-e az orosz agressziót, betartják vagy megkerülik az Oroszországra kivetett szankciókat, támogatják-e Zelenszkij béketervét, ellátogatnak-e Kijevbe, tárgyalópartnernek tekintik-e Putyint?

Ahogy cikksorozatunk előző részében részletesen bemutattuk, a választások nem mindig jelentettek egyértelmű állásfoglalást: az elmúlt másfél évben világszerte húsz kormány- és államfő döntött úgy, hogy külpolitikájában Moszkva és Kijev között egyensúlyoz.

Ebben a cikkben az orosz és az ukrán elnök diplomáciai teljesítményét tettük mérlegre: mennyit és hova utaztak, kiket fogadtak, milyen vezetőkkel tartották – akár csak távolról, videó – és telefonhívásokon keresztül – a kapcsolatot, valamint milyen új régiók vagy országok irányába nyitottak a háború óta.

Az általunk vizsgált időszakban, 2023. február 1. és 2024 július 31. között az ukrán elnök:

Putyin ezzel szemben

Kétszer annyit, négyszer több helyre

Minden diplomáciai egyeztetést figyelembe véve Zelenszkij az, aki mozgalmasabb másfél évet tudhat maga mögött. Ez a körülmények tükrében egyáltalán nem meglepő: az ukrán elnök folyamatosan azon dolgozik, hogy katonai, gazdasági és egyéb támogatást szerezzen meglévő és leendő szövetségeseitől.

A számok nyelvén mindez azt jelenti, hogy az ukrán államfő 2023. január és 2024. augusztusa között eltelt 577 napban összesen 405 alkalommal egyeztetett valamely ország állam- vagy kormányfőjével. Ez olyan, mintha másfél naponta sort kerített volna egy-egy külpolitikai kapcsolatfelvételre, hétvégén és ünnepnapokon is.

Oroszország nemrég 72. születésnapját betöltő elnöke ennél komótosabb tempót diktált: ez idő alatt feleannyi, összesen 181 alkalommal tárgyalt külföldi vezetőkkel. Ha ismét lineárisan képzeljük el az elnökök napirendjét, azt jelentené, hogy másfél év alatt átlagosan minden harmadik nap foglalták le diplomáciai ügyek.

A kapcsolatfelvételek számosságán túl más szempontból is szélesre nyílik az olló a két elnök között. Zelenszkij 2023 januárja óta a világ 34 országában járt, ahol közel 200 tárgyalást folytatott különféle politikai – és gazdasági fórumok margóján. Putyin mindeközben csupán 10 alkalommal tette ki a lábát Oroszországból, az utazások alkalmával pedig mindössze 25 meghívásnak tett eleget.

Az alacsonyabb számot az is magyarázza, hogy az orosz elnök ellen háborús bűncselekmények vádjával tavaly márciusban elfogatóparancsot adott ki a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC). Ez valamennyire korlátozza mozgásterét, ugyanakkor arra is volt példa, hogy egyes ICC-tagállamok (mint az orosz energiától függő Mongólia )figyelmen kívül hagyták a bíróság rendelkezését és hivatalos látogatás keretében fogadták Putyint.

Fogadások, szövetségesek

Az orosz elnök az elmúlt másfél évben kevésbé mozdult ki, inkább magához invitálta a baráti országok vezetőit: 37 ország állam- és kormányfője összesen 50 alkalommal ült le vele tárgyalni. A vendégek többsége afrikai országok képviseletében érkezett Oroszországba, köztük Csád, Mali és Burkina Faso katonai juntáinak tábornokai.

Zelenszkij mérlege ugyanebben az időszakban: 59 hivatalos látogatás, 30 országból. A hivatalban lévő államfők mellett Boris Johnson volt brit miniszterelnök és Mike Pence, Donald Trump korábbi alelnöke is személyes látogatással fejezte ki elköteleződését az ukrán ügy mellett.

Mike Pence ukrajnai villámlátogatáson 2023 júniusában. Fotó: AFP PHOTO /HO/ UKRAINIAN PRESIDENTIAL PRESS-SERVICE

Moszkvában legtöbbször Alekszandr Lukasenko, a Putyintól erősen függő és az orosz állam háborús törekvéseit támogató fehérorosz diktátor fordult meg (összesen 5 alkalommal), közvetlenül utána Szadir Zsaparov kirgiz, és Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnökök következnek (3-3 személyes látogatással).

Nem meglepő, hogy ukrán oldalon is a legkitartóbb szövetségest, Lengyelországot találjuk az élen. Az ország képviseletében Andrzej Duda lengyel elnök, valamint a mindenkori miniszterelnökök (Mateusz Morawiecki és Donald Tusk) összesen 6 alkalommal látogattak 2023 óta Kijevbe. Hozzájuk zárkózik fel Litvánia (Gitanas Nausėda, majd hivatalba lépése után Edgars Rinkēvičs elnökök), valamint Szlovénia (Robert Golob miniszterelnök és Natasa Pirc Musar elnök képviseletében) 4-4 ukrajnai vizittel. Magyarország sereghajtó az Európai Unió országai között: másfél év alatt Novák Katalin korábbi köztársasági elnök egyszer, valamint Orbán Viktor miniszterelnök is csak egy alkalommal járt Kijevben.

Forródróton

A két ország külkapcsolatai nem csak személyes találkozók révén épülnek. A diplomáciai gyakorlat fontos része az államfők közötti telefonos egyeztetés, ahogy a hagyományos levelezés is – az írásbeli üzenetküldést azonban egyoldalúsága miatt mégsem vettük figyelembe ennél az elemzésnél.

Zelenszkij telefonál 2023. július 20-án, a vonalban: Abiy Ahmed Ali, etióp miniszterelnök. Forrás:Facebook

Az ukrán elnök 2023 januárja óta összesen 149 telefonbeszélgetést folytatott 67 ország vezetőjével. Ez szélesebb kört fed le, mint akikkel Zelenszkij személyesen is találkozott, ezért kijelenthetjük, hogy a telefonhívások kulcsszerepet játszanak az új diplomáciai irányvonalak meghatározásában is.

Ukrajna többek közt ezen a csatornán keres kapcsolatot olyan országokkal, amelyek hagyományosan Oroszország szövetségesei (például Kazahsztán vagy Kína). De jó példa erre a törekvésre Ukrajna afrikai nyitása is: az ukrán állam 2022 óta a hidegháborúból örökölt orosz befolyást igyekszik ellensúlyozni. (Zelenszkij jól megválasztott időpontokban veszi fel a kapcsolatot a célországokkal: Ukrajna és Etiópia kétoldalú kapcsolataiban például az első telefonbeszélgetésre épp pár nappal a szentpétervári Oroszország-Afrika csúcstalálkozó előtt került sor).

Putyin szintén több mint 100 telefonbeszélgetést intézett az utóbbi másfél évben, ám híváslistáján mindössze 30 ország szerepel, ami kevesebb mint a fele Zelenszkij kapcsolatrendszerének. Ezen kívül az orosz elnök olyan területek vezetőivel is kapcsolatba lépett, amelyeket a nemzetközi jog nem ismer el államként, mint Palesztina vagy Abházia. A vizsgált periódusban Putyin Erdogannal, a mindenkori iráni vezetőkkel és az üzbég elnökkel beszélt a legtöbbet (11-10-10 alkalommal történt köztük telefonos vagy videós kapcsolatfelvétel).

A világ felosztása

A térképeken jól kivehető Ukrajna nyugati, Oroszország keleti irányultsága.

Zelenszkij diplomáciai tárgyalásainak közel háromnegyede európai országok vezetőivel zajlott, több mint felében pedig EU-tagállamok állam- vagy kormányfőivel találkozott. Putyin ezzel szemben elsősorban Eurázsia felé vette az irányt, külpolitikájának gerincét a posztszovjet térség „-isztán” végű országai adják. Bár Ázsia Ukrajna esetében sem elhanyagolható szereplő (sőt, tárgyalási aránya megegyezik Észak-Amerikáéval), Zelenszkij diplomáciai kapcsolatrendszere ebben a térségben jelentősen eltér Putyinétól. Az előbbi inkább Japánnal és Dél-Koreával, az utóbbi Kínával és Észak-Koreával ápol kapcsolatot.

Zelenszkij 2023 május 21-én a hiroshimai G7 csúcson a dél-koreai delegációval tárgyal. Fotó: AFP PHOTO / UKRAINIAN PRESIDENTIAL PRESS SERVICE

Putyin és Zelenszkij Európája között szintén kevés az átfedés: az orosz elnök diplomáciai kapcsolatai 2022 végére megszakadtak az uniós vezetőkkel – Magyarország kivételével . Ehelyett a kontinens keleti peremén fekvő országokra, például Fehéroroszországra, Törökországra és Azerbajdzsánra összpontosít. (Az európai országok közül külügyminiszteri szinten még kapcsolatot tart Oroszországgal Észak-Macedónia , Svájc , Szlovákia és a Boszniai Szerb Köztársaság is.)

Zelenszkij folyamatosan bővíti országa külpolitikai kapcsolatait az EU-n és az USA-n túli partnerekkel is. Az utóbbi másfél évben több, történelmi jelentőségű kapcsolatfelvételt kezdeményezett olyan távoli országokkal mint a Fülöp-szigetek , Kelet-Timor , a nyugat-Afrika partjainál fekvő Zöld-foki Köztársaság, az óceániai Palau , a közel-keleti Bahrein , valamint Etiópiaés Uganda .

Emellett az ukrán elnök több évtizedes szünet után „új fejezetet nyitott” az Irakkal és Gambiával való diplomáciában, és számos nagykövetséget adott át az afrikai kontinens több országában is (például Ruandában, Elefántcsontparton és Kongóban).

A háborús erőfeszítésekhez mindkét fél igyekszik globálisan támogatást szerezni, ez alól Afrika se kivétel. Főleg, hogy a kontinens egyszer már szolgált az orosz-ukrán konfliktus kibővített hadszínteréül, amikor idén nyáron Maliban az ukrán katonai hírszerzés által támogatott felkelők a kormányt támogató Wagner-csoport zsoldosaival csaptak össze.

Putyin elsősorban a katonai diktatúrák által irányított országok vezetőivel ápol szoros kapcsolatot, mint Mali, Burkina Faso, Niger és a Közép-afrikai Köztársaság. Ezek az országok gyakorlatilag Oroszország “erődítményei”, a helyi kormányok hatalmának fenntartásához Moszkva magánhadseregek (Wagner PMC, Afrika Korps) révén katonai támogatást nyújt. Cserébe ezek az országok politikailag kiállnak Oroszország mellett, és rendelkezésre bocsátják Afrika természeti erőforrásait.

Russia-Afrika Summit 2023. július végén Szentpéterváron. Fotó: Alexey DANICHEV / POOL / AFP

Ukrajna tárgyalási potenciálja az afrikai régióban elsősorban az élelmiszerbiztonsághoz kötődik, amely az orosz-ukrán háború fokozódásával veszélybe került. Zelenszkij ennek a kérdésnek a farvizén alakított ki bilaterális viszonyt például Elefántcsontparttal és Ghánával – ezek az országok az ENSZ 2022-es határozatában elítélték az orosz agressziót.

Illusztráció: Balogh Boglárka
Az adatvizualizáció elkészítésében közreműködött: Minkó Mihály
Adatgyűjtésben részt vettek: Dezső Annamária, Balogh Boglárka, Szántó Dániel
Címlapi kép: Alexey DANICHEV / POOL / AFP