A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke szerint Franciaország a magyarnál sokkal erősebb törvényt fogadott el. Azonban a francia szövegből és a gyakorlatból is látszik: egészen máshogy és másoktól védik az ország szuverenitását.

Lánczi Tamás egy nyár végi panelbeszélgetésen a következőt nyilatkozta:

„Egyre több ország tesz (a külföldi befolyásolás ellen), változás zajlik a világban. Olyan tektonikai mozgások vannak, amelyek aláássák és megrendítik a nemzetállami szuverenitást, születnek sorban lényegében a szuverenitásvédelmi törvények, amelyek megpróbálják a jelenséget visszaszorítani. (…) Legutóbb éppen Franciaország fogadott el egy nagyon erőteljes törvényt, a magyarnál összehasonlíthatatlanul erősebbet”.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal honlapján elérhető, „Franciaország a magyar szuverentisávédelmi törvényhez hasonló jogszabállyal erősíti védelmét” című hír és „A Franciaország elleni külföldi beavatkozások megelőzését célzó törvényről” című dokumentum ugyanezt az érvelést hivatott alátámasztani.

A júliusban kihirdetett, brit és amerikai regisztrációs törvényeket követő új francia szabályozás valóban a külföldi befolyásolás elleni védelmet erősítené, nagy általánosságban a kibertámadások, rejtve maradó befolyásolási kísérletek és dezinformációs támadások számának növekedése miatt – de alapvetően eltérő szándékkal és módszerekkel.

Egy nyilvános és átlátható adatbázis

Franciaország az utóbbi években több lépést is tett már a közélet átlathatóságának növelése érdekében. 2013-ban hozták létre a Közélet Átláthatóságért Felelős Főhatóságot (Haute Autorité pour la transparence de la vie publique), amelynek kezdetben a képviselői vagyonnyilatkozatok felülvizsgálata volt a fő feladata. Ezt a feladatkört 2016-ban a Sapin-II. nevű átláthatósági törvénycsomag bővítette, amely a gazdasági nyomásgyakorlást, lobbitevékenységet és korrupciós kockázatokat igyekezett visszaszorítani.

A legújabb, 2024 júniusában elfogadott törvény egy nyilvános, online adatbázist hoz létre. Célja, hogy információt nyújtson az állampolgároknak a „külföldi érdekből” végzett tevékenységekről.

A törvényszöveg szerint annak a természetes vagy jogi személynek kell regisztrálnia az adatbázisban, aki valamilyen külföldi megbízót képviselve, annak utasítására a megbízó érdekét akarja érvényesíteni tevékenységével. (A törvényszöveg nem használja az „ügynök” szót, ami így egy leegyszerűsítő magyarra fordítás lenne.)

Ilyen tevékenységnek számít, ha:

Ebben az összefüggésben a „külföldi megbízó” lehet:

Fontos kitétel, hogy a “külföldi megbízó” kategóriába sem az Európai Unió tagjai, sem az EU-s forrásokból működő szervezetek nem tartoznak bele.

Emellett a hivatalos diplomácia tagjaira sem vonatkozik a törvény.

A regisztráció során meg kell jelölni a megbízott és a megbízó közötti kapcsolat jellegét vagy a megbízás tartalmát, a felkeresett politikusok és döntéshozók nevét, a kapcsolódó törvénytervezeteket, területet, amiket befolyásolni kívánnak, a fenti célokra elköltött összegeket, a nyilvános kommunikációs kampányokat és azok üzeneteit.

Mulasztás esetén a Közélet Átláthatóságáért Felelős Főhatóság felszólítást küldhet, és tájékoztat a regisztrációs hiányosságokról. Ha egy fenti kategóriába eső külföldi megbízott nem regisztrál vagy a Hivatallal nem közli, hogy külföldi megbízott, 3 évig terjedő börtönbüntetéssel és 45 ezer euró pénzbírsággal büntethető.

A regisztrációs kötelezettség 2025 júliusában lép életbe.

A törvénycsomag a francia kormányzati összefoglaló szerint új eszközökkel is felruházza a hatóságokat: egyrészt kísérleti jelleggel használhatnak egy korábban csak a terrorelhárításban alkalmazott algoritmus alapú technológiát. Ez adatforgalom-elemzéssel azonosít ellenséges beavatkozási kísérleteket, például kibertámadásokat vagy gyanús online tevékenységet. Másrészt, ha a beavatkozás egy külföldi nem EU-s ország direkt vagy indirekt megbízására vagy érdekében megsérti Franciaország érdekeit, lényegi infrastruktúráját és a demokratikus intézményrendszer rendes működését veszélyezteti, az érintett számlákat befagyaszthatják.

Hasonlóság, különbség

Hasonlóság a magyar és a francia gyakorlatban, hogy mindkét törvény az eddigiekhez képest erősebb eszközökkel ruházza fel az államot arra, hogy azonosítsa a külföldi befolyásolási kísérleteket. Míg azonban a francia törvény egy nyilvános adatbázist hoz létre, és részletesen definiálja, hogy ebbe mely szereplőknek, milyen tevékenységek esetén kell regisztrálniuk, a Magyarországon elfogadott, szuverenitásvédelminek nevezett törvény nem határozza meg pontosan az érintettek körét. Ugyanakkor létrehoz egy olyan hivatalt, amely bárki ellen vizsgálatot indíthat és kívül esik minden jogorvoslati fórumon.

Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke és Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóiintézet vezetője.
Forrás: A Szuverenitásvédelmi Hivatal Facebook-oldala

Ahogy azt a törvény tavaly decemberi elfogadásakor több független szerkesztőség, köztük a Lakmusz is deklarálta , álláspontjuk szerint a törvény és az általa felállított Szuverenitásvédelmi Hivatal jogállamellenes. Ugyanis:

Kik ellen kell védekezni?

További fontos különbség a magyar és a francia szabályozás között, hogy – figyelembe véve a törvények szövegét és az intézmények eddigi gyakorlatát – mely országokban látnak potenciális veszélyforrást, rossz szándékúan beavatkozó külföldi hatalmakat.

A magyar törvény indoklása arra hivatkozik, hogy „Magyarország szuverenitását egyre gyakrabban éri jogellenes támadás”, erre azonban egyetlen példát hoz: az Amerikai Egyesült Államokat (a törvény a 2022-es választási kampányban az ellenzéki összefogáshoz érkező forrásokra utal ). Bár a megalakulása előtt kormánypárti politikusok azt hangoztatták, hogy a törvény nem fogja érinteni a sajtó működését, a Szuverenitásvédelmi Hivatal idén tavasszal két szervezet ellen, az Átlátszó oknyomozó portál és a Transparency International korrupcióellenes civil szervezet ellen indított vizsgálatot. A Hivatal szeptemberben egy lelvélben az Európai Bizottság jogállamisági eljárásával kapcsolatos részleteket firtatta, beleértve a civil szervezetek bizottsági és európai parlamenti finanszírozási összegeit.

A francia törvény nem nevez meg potenciális veszélyforrásokat országok szintjén, csak azt deklarálja, hogy külföld alatt nem EU-s országokat ért. De a törvénynek van két fontos előzménye: a témában jelentéseket készítettek különböző parlamenti bizottságok, hogy azonosítsák az aktuális külföldi befolyásolási veszélyforrásokat Franciaországban.

A parlement hírszerzési bizottságának (DPR) 2022-2023-ra vonatkozó dokumentuma az újszerű hibrid kísérletek közé sorolja a politikai álláspontokat befolyásoló dezinformációs kampányokat,

és ezeket Oroszországhoz, Kínához, Iránhoz, Törökországhoz köti.

Külön alfejezet tárgyalja, hogy ettől függetlenül az úgynevezett szövetséges országoknak is lehetnek érdekei és élhetnek befolyásolási kísérletekkel, ezek azonban a gazdasági szférában jelentkeznek, ott jelentenek kihívást. Erre példának olyan amerikai intézkedéseket hoz a dokumentum, amelyek amerikai fegyvergyártó cégeket hoznak helyzetbe más országok cégeivel szemben. De a dezinformációs manipulációs kampányok, korrupció, tiltott párttámogatás kockázata nem a szövetséges országok felől jelentkezik.

Az országgyűlés egy másik bizottsága (IC) 2023 júniusi jelentésében a kibertámadások és dezinformációs hadviselés eredeteként Oroszországot és Kínát nevezi meg, de említi Iránt, Marokkót, Katart és Törökországot is.

A Viginum

A francia kormánynak további eszközök is rendelkezésre állnak a külföldi befolyásolás elleni védelemre. A védelmi minisztérium alatt 2021 óta működő Viginum például a külföldi digitális befolyásolás elleni védelmet szolgálja. Kifejezett célja, hogy megőrizze a digitális térben zajló társadalmi vita hitelességét, ezzel modellként kíván szolgálni más országoknak és a nemzetközi közösségnek a dezinformációs manipuláció elleni küzdelemben.

Marc-Antoine Brillant, a Viginum vezetője

A szervezet ugyanakkor nem tartja feladatának az információk igazságtartalmának vizsgálatát. Ehelyett felfedik a közösségi médiában terjedő üzenetek valódi forrását, és kimutatják, hogy egyes üzeneteket mesterségesen terjesztenek botok segítségével Franciaországon kívülről. A Viginumban mintegy 60-an dolgoznak, nagy részük adatelemző, OSINT-szakértő, politológus, geopolitikai szakértő. (A Szuverenitásvédelmi Hivatalban legutóbbi adatközlésük szerint 101 fő dolgozik.)

A Viginum eddig leleplezte az orosz Portal Kombat hálózatot, vagyis közel kétszáz olyan oldalt, ami összehangoltan orosz háborút támogató üzeneteket terjesztett Európában, a szintén orosz Matrjoska-kampányt , aminek célja kifejezetten a nyugati tényellenőrök diszkreditálása volt. Készítettek riportot az olimpiával kapcsolatos dezinformációs műveletekről és az Új-Kaledóniai konfliktus kapcsán aktív azerbajdzsáni propagandáról is.

Nemzetközi kitekintés

A francia gyakorlat illeszkedik az OECD 2022-es helyzetelemzéséhez : a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet szintén keleten látja a nyugati demokráciára veszélyes potenciális veszélyforrásokat. Egy 2024 április, a francia törvénycsomagot – valamint a hasonló brit és kanadai törvényt – elemző dokumentumban a szervezet Katart, Oroszországot, Kínát (ezen belül is a Konfúciusz Intézetet) és a Team Jorge-ügy kapcsán egy izraeli céget hoz példának.

Egy korábbi OECD-dokumentum pedig olyan ajánlásokat tesz a dezinformáci elleni védekezés fejlesztéséhez az országoknak, hogy

A külföldi beavatkozás ellen egy javaslatcsomagon dolgozik az EU is, hogy kivédje az unió és tagállami demokratikus működésének minden részét célba vevő külföldi beavatkozási- és információmanipulálási kísérleteket.

Mindettől függetlenül kritikusai a francia és a többi nyugati törvénynek is vannak. Ahogy az OECD értékelése is kiemeli: még ezekben a szabályozásokban is szürke zónába eshetnek egyes civil szervezetek vagy például nem EU-s országok határon belül működő állami médiavállalatai.

A francia ellenzék többek közt azért kritizálta a francia törvényt, mert szerintük túlzottan beavatkozik az állampolgárok életébe, és állami megfigyelési rendszereket épít, amit rossz célra is lehet használni. Az uniós tervezetet pedig több mint kétszáz civil szervezet kritizálta , többek között a Transparency International EU.

Az EU-s csomag kritikusai attól is tartanak , hogy egy EU-s „külföldiügynök-törvényt” az „olyan politikusok, mint Orbán Viktor, fegyverként használhatják a demokráciapárti erők leküzdésére az országukban.”

Ahogy arról korábban hosszabban írtunk, a magyar törvény – és azóta az alkalmazása is – jobban hasonlít az orosz külföldiügynök-törvényre , mint az amerikai gyakorlatra.

A tágabb régiónkban más országokban is visszatérő mintázat az, hogy a kormányok az amerikai vagy francia szabályozásra hivatkoznak, de valójában az orosz mintát követik : Grúziában, Kirgizisztánban, Törökországban, a Boszniai Szerb Köztársaságban, Szlovákiában szintén a szülföldről finanszírozott szervezetek ellen vívnak harcot, de ezzel a civil szférát és az újságírókat lehetetlenítik el.

Címlapi kép: Krizsán Csaba/MTI/MTVA