A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke szerint Franciaország a magyarnál sokkal erősebb törvényt fogadott el. Azonban a francia szövegből és a gyakorlatból is látszik: egészen máshogy és másoktól védik az ország szuverenitását.

Lánczi Tamás egy nyár végi panelbeszélgetésen a következőt nyilatkozta:

„Egyre több ország tesz (a külföldi befolyásolás ellen), változás zajlik a világban. Olyan tektonikai mozgások vannak, amelyek aláássák és megrendítik a nemzetállami szuverenitást, születnek sorban lényegében a szuverenitásvédelmi törvények, amelyek megpróbálják a jelenséget visszaszorítani. (…) Legutóbb éppen Franciaország fogadott el egy nagyon erőteljes törvényt, a magyarnál összehasonlíthatatlanul erősebbet”.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal honlapján elérhető, „Franciaország a magyar szuverentisávédelmi törvényhez hasonló jogszabállyal erősíti védelmét” című hír és „A Franciaország elleni külföldi beavatkozások megelőzését célzó törvényről” című dokumentum ugyanezt az érvelést hivatott alátámasztani.

A júliusban kihirdetett, brit és amerikai regisztrációs törvényeket követő új francia szabályozás valóban a külföldi befolyásolás elleni védelmet erősítené, nagy általánosságban a kibertámadások, rejtve maradó befolyásolási kísérletek és dezinformációs támadások számának növekedése miatt – de alapvetően eltérő szándékkal és módszerekkel.

Egy nyilvános és átlátható adatbázis

Franciaország az utóbbi években több lépést is tett már a közélet átlathatóságának növelése érdekében. 2013-ban hozták létre a Közélet Átláthatóságért Felelős Főhatóságot (Haute Autorité pour la transparence de la vie publique), amelynek kezdetben a képviselői vagyonnyilatkozatok felülvizsgálata volt a fő feladata. Ezt a feladatkört 2016-ban a Sapin-II. nevű átláthatósági törvénycsomag bővítette, amely a gazdasági nyomásgyakorlást, lobbitevékenységet és korrupciós kockázatokat igyekezett visszaszorítani.

A legújabb, 2024 júniusában elfogadott törvény egy nyilvános, online adatbázist hoz létre. Célja, hogy információt nyújtson az állampolgároknak a „külföldi érdekből” végzett tevékenységekről.

A törvényszöveg szerint annak a természetes vagy jogi személynek kell regisztrálnia az adatbázisban, aki valamilyen külföldi megbízót képviselve, annak utasítására a megbízó érdekét akarja érvényesíteni tevékenységével. (A törvényszöveg nem használja az „ügynök” szót, ami így egy leegyszerűsítő magyarra fordítás lenne.)

Ilyen tevékenységnek számít, ha:

Ebben az összefüggésben a „külföldi megbízó” lehet:

Fontos kitétel, hogy a “külföldi megbízó” kategóriába sem az Európai Unió tagjai, sem az EU-s forrásokból működő szervezetek nem tartoznak bele.

Emellett a hivatalos diplomácia tagjaira sem vonatkozik a törvény.

A regisztráció során meg kell jelölni a megbízott és a megbízó közötti kapcsolat jellegét vagy a megbízás tartalmát, a felkeresett politikusok és döntéshozók nevét, a kapcsolódó törvénytervezeteket, területet, amiket befolyásolni kívánnak, a fenti célokra elköltött összegeket, a nyilvános kommunikációs kampányokat és azok üzeneteit.

Mulasztás esetén a Közélet Átláthatóságáért Felelős Főhatóság felszólítást küldhet, és tájékoztat a regisztrációs hiányosságokról. Ha egy fenti kategóriába eső külföldi megbízott nem regisztrál vagy a Hivatallal nem közli, hogy külföldi megbízott, 3 évig terjedő börtönbüntetéssel és 45 ezer euró pénzbírsággal büntethető.

A regisztrációs kötelezettség 2025 júliusában lép életbe.

A törvénycsomag a francia kormányzati összefoglaló szerint új eszközökkel is felruházza a hatóságokat: egyrészt kísérleti jelleggel használhatnak egy korábban csak a terrorelhárításban alkalmazott algoritmus alapú technológiát. Ez adatforgalom-elemzéssel azonosít ellenséges beavatkozási kísérleteket, például kibertámadásokat vagy gyanús online tevékenységet. Másrészt, ha a beavatkozás egy külföldi nem EU-s ország direkt vagy indirekt megbízására vagy érdekében megsérti Franciaország érdekeit, lényegi infrastruktúráját és a demokratikus intézményrendszer rendes működését veszélyezteti, az érintett számlákat befagyaszthatják.

Hasonlóság, különbség

Hasonlóság a magyar és a francia gyakorlatban, hogy mindkét törvény az eddigiekhez képest erősebb eszközökkel ruházza fel az államot arra, hogy azonosítsa a külföldi befolyásolási kísérleteket. Míg azonban a francia törvény egy nyilvános adatbázist hoz létre, és részletesen definiálja, hogy ebbe mely szereplőknek, milyen tevékenységek esetén kell regisztrálniuk, a Magyarországon elfogadott, szuverenitásvédelminek nevezett törvény nem határozza meg pontosan az érintettek körét. Ugyanakkor létrehoz egy olyan hivatalt, amely bárki ellen vizsgálatot indíthat és kívül esik minden jogorvoslati fórumon.

Ahogy azt a törvény tavaly decemberi elfogadásakor több független szerkesztőség, köztük a Lakmusz is deklarálta , álláspontjuk szerint a törvény és az általa felállított Szuverenitásvédelmi Hivatal jogállamellenes. Ugyanis:

Kik ellen kell védekezni?

További fontos különbség a magyar és a francia szabályozás között, hogy – figyelembe véve a törvények szövegét és az intézmények eddigi gyakorlatát – mely országokban látnak potenciális veszélyforrást, rossz szándékúan beavatkozó külföldi hatalmakat.

A magyar törvény indoklása arra hivatkozik, hogy „Magyarország szuverenitását egyre gyakrabban éri jogellenes támadás”, erre azonban egyetlen példát hoz: az Amerikai Egyesült Államokat (a törvény a 2022-es választási kampányban az ellenzéki összefogáshoz érkező forrásokra utal ). Bár a megalakulása előtt kormánypárti politikusok azt hangoztatták, hogy a törvény nem fogja érinteni a sajtó működését, a Szuverenitásvédelmi Hivatal idén tavasszal két szervezet ellen, az Átlátszó oknyomozó portál és a Transparency International korrupcióellenes civil szervezet ellen indított vizsgálatot. A Hivatal szeptemberben egy lelvélben az Európai Bizottság jogállamisági eljárásával kapcsolatos részleteket firtatta, beleértve a civil szervezetek bizottsági és európai parlamenti finanszírozási összegeit.

A francia törvény nem nevez meg potenciális veszélyforrásokat országok szintjén, csak azt deklarálja, hogy külföld alatt nem EU-s országokat ért. De a törvénynek van két fontos előzménye: a témában jelentéseket készítettek különböző parlamenti bizottságok, hogy azonosítsák az aktuális külföldi befolyásolási veszélyforrásokat Franciaországban.

A parlement hírszerzési bizottságának (DPR) 2022-2023-ra vonatkozó dokumentuma az újszerű hibrid kísérletek közé sorolja a politikai álláspontokat befolyásoló dezinformációs kampányokat,

Külön alfejezet tárgyalja, hogy ettől függetlenül az úgynevezett szövetséges országoknak is lehetnek érdekei és élhetnek befolyásolási kísérletekkel, ezek azonban a gazdasági szférában jelentkeznek, ott jelentenek kihívást. Erre példának olyan amerikai intézkedéseket hoz a dokumentum, amelyek amerikai fegyvergyártó cégeket hoznak helyzetbe más országok cégeivel szemben. De a dezinformációs manipulációs kampányok, korrupció, tiltott párttámogatás kockázata nem a szövetséges országok felől jelentkezik.

Az országgyűlés egy másik bizottsága (IC) 2023 júniusi jelentésében a kibertámadások és dezinformációs hadviselés eredeteként Oroszországot és Kínát nevezi meg, de említi Iránt, Marokkót, Katart és Törökországot is.

A Viginum

A francia kormánynak további eszközök is rendelkezésre állnak a külföldi befolyásolás elleni védelemre. A védelmi minisztérium alatt 2021 óta működő Viginum például a külföldi digitális befolyásolás elleni védelmet szolgálja. Kifejezett célja, hogy megőrizze a digitális térben zajló társadalmi vita hitelességét, ezzel modellként kíván szolgálni más országoknak és a nemzetközi közösségnek a dezinformációs manipuláció elleni küzdelemben.

A szervezet ugyanakkor nem tartja feladatának az információk igazságtartalmának vizsgálatát. Ehelyett felfedik a közösségi médiában terjedő üzenetek valódi forrását, és kimutatják, hogy egyes üzeneteket mesterségesen terjesztenek botok segítségével Franciaországon kívülről. A Viginumban mintegy 60-an dolgoznak, nagy részük adatelemző, OSINT-szakértő, politológus, geopolitikai szakértő. (A Szuverenitásvédelmi Hivatalban legutóbbi adatközlésük szerint 101 fő dolgozik.)

A Viginum eddig leleplezte az orosz Portal Kombat hálózatot, vagyis közel kétszáz olyan oldalt, ami összehangoltan orosz háborút támogató üzeneteket terjesztett Európában, a szintén orosz Matrjoska-kampányt , aminek célja kifejezetten a nyugati tényellenőrök diszkreditálása volt. Készítettek riportot az olimpiával kapcsolatos dezinformációs műveletekről és az Új-Kaledóniai konfliktus kapcsán aktív azerbajdzsáni propagandáról is.

Nemzetközi kitekintés

A francia gyakorlat illeszkedik az OECD 2022-es helyzetelemzéséhez : a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet szintén keleten látja a nyugati demokráciára veszélyes potenciális veszélyforrásokat. Egy 2024 április, a francia törvénycsomagot – valamint a hasonló brit és kanadai törvényt – elemző dokumentumban a szervezet Katart, Oroszországot, Kínát (ezen belül is a Konfúciusz Intézetet) és a Team Jorge-ügy kapcsán egy izraeli céget hoz példának.

Egy korábbi OECD-dokumentum pedig olyan ajánlásokat tesz a dezinformáci elleni védekezés fejlesztéséhez az országoknak, hogy

A külföldi beavatkozás ellen egy javaslatcsomagon dolgozik az EU is, hogy kivédje az unió és tagállami demokratikus működésének minden részét célba vevő külföldi beavatkozási- és információmanipulálási kísérleteket.

Mindettől függetlenül kritikusai a francia és a többi nyugati törvénynek is vannak. Ahogy az OECD értékelése is kiemeli: még ezekben a szabályozásokban is szürke zónába eshetnek egyes civil szervezetek vagy például nem EU-s országok határon belül működő állami médiavállalatai.

A francia ellenzék többek közt azért kritizálta a francia törvényt, mert szerintük túlzottan beavatkozik az állampolgárok életébe, és állami megfigyelési rendszereket épít, amit rossz célra is lehet használni. Az uniós tervezetet pedig több mint kétszáz civil szervezet kritizálta , többek között a Transparency International EU.

Az EU-s csomag kritikusai attól is tartanak , hogy egy EU-s „külföldiügynök-törvényt” az „olyan politikusok, mint Orbán Viktor, fegyverként használhatják a demokráciapárti erők leküzdésére az országukban.”

Ahogy arról korábban hosszabban írtunk, a magyar törvény – és azóta az alkalmazása is – jobban hasonlít az orosz külföldiügynök-törvényre , mint az amerikai gyakorlatra.

A tágabb régiónkban más országokban is visszatérő mintázat az, hogy a kormányok az amerikai vagy francia szabályozásra hivatkoznak, de valójában az orosz mintát követik : Grúziában, Kirgizisztánban, Törökországban, a Boszniai Szerb Köztársaságban, Szlovákiában szintén a szülföldről finanszírozott szervezetek ellen vívnak harcot, de ezzel a civil szférát és az újságírókat lehetetlenítik el.

Címlapi kép: Krizsán Csaba/MTI/MTVA