A legvirálisabbat, miszerint a pusztítást valójában egy amerikai gyártmányú ukrán légvédelmi rakéta okozta, a komplett kormányközeli média és a közmédia terjeszti.

Rakéta csapódott be július 8-án, reggel 10 óra körül a kijevi Ohmatdit gyermekkórházba, egy ukrán infrastruktúrát célzó, több célpont ellen végrehajtott támadássorozat során. A támadásról először az ukrán légierő parancsnoka, Mikola Olescsuk adott hírt Telegram csatornáján.

A legbombázott Okhmatdyt gyermekkórház Kijevben, Ukrajnában 2024. július 8-án. Forrás: Roman Pilipey / AFP

A hírt nem sokkal később Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is megerősítette , a támadás napján városszerte 37 áldozatról és 170 sérültről számolt be . Július 9-én a Reuters legalább 41 ember, köztük gyermekek haláláról írt, a halottak és sérültek teljes száma azonban továbbra sem ismert, mivel a jelentések szerint még sokan a romok alatt rekedhettek.

Az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) helyszíni vizsgálat alapján azonosította a rakéta kormányából és burkolatából származó, sorozatszámmal ellátott darabokat és arra a következtetésre jutott , hogy az orosz erők egy Kh-101-es rakétát használtak a kórházra mért csapáshoz.

Július 9-én délelőtt hozta nyilvánosságra saját vizsgálatának eredményeit az ENSZ emberi jogi megfigyelő missziója is. Eszerint az incidens “nagy valószínűséggel” közvetlen orosz rakétatámadás következménye volt, és nem az ukrán rakétaelhárító-rendszer működése okozta. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa még aznap, július 9.-én ülésezett a kijevi gyermekkórházat ért támadás kapcsán, ahol a Tanács számos tagja elítélte, hogy Oroszország szándékosan megcélozza a lakónegyedeket és az egészségügyi infrastruktúrát, illetve hangsúlyozták az Ukrajna számára nyújtott fokozott támogatás szükségességét. „Szándékos támadások irányítása egy védett kórház ellen háborús bűn, és az elkövetőket felelősségre kell vonni” – hangsúlyozta Joyce Msuya, a humanitárius ügyekért felelős megbízott főtitkárhelyettes és a sürgősségi segélyek koordinátora.

A támadást követően az orosz hatóságok és tisztségviselők nem vállalták a felelősséget a rakétacsapásért. Az Orosz Védelmi Minisztérium július 8-ai nyilatkozatában azt állította , az orosz fegyveres erők nagy hatótávolságú precíziós fegyverekkel mértek csoportos csapást az ukrán hadiipari létesítményekre és az ukrán fegyveres erők légi bázisaira.

A hatóság szerint “teljességgel valótlanok” azok a kijevi állítások, amelyek szerint szándékosan a polgári infrastruktúrát vették célba a csapás során, véleményük szerint a pusztítást az ukrán légvédelmi akció következtében lehulló darabok okozták.

“Számos közzétett fotó és videofelvétel Kijevből egyértelműen megerősíti a városon belül egy ukrán légvédelmi rakétarendszerből indított légvédelmi rakéta lezuhanása által okozott pusztítás tényét” – közölte a minisztérium.

Az orosz álláspont szerint Kijev kijelentései provokációnak minősülnek, aminek célja, hogy a közelgő NATO-csúcstalálkozón további nyugati finanszírozást nyerjenek.

A tagadással egy időben különböző narratívák kezdtek terjedni az eset körülményeivel kapcsolatban a közösségi médiában és az orosz információs csatornákon:

A legelterjedtebb az Orosz Védelmi Minisztérium már bemutatott álláspontja, miszerint az ukrán légvédelmi rendszer lehulló rakétája okozta a civil áldozatokat. Ezt nem csak az orosz tisztviselők terjesztik, de néhány közösségimédia-oldal is közzétett félrevezető posztokat , melyekben azt állítják, hogy a videón egy ukrán légvédelmi rakéta, és nem orosz rakéta látható.

Egy járókelő által a becsapódás előtti másodpercekben készített felvételen azonban látszik, hogy egyetlen, élesen lefelé tartó pályán repülő rakéta csapódik a kórházba. Az amerikai Institute for the Study of War agytröszt tanulmánya szerint a videón látható rakéta röppályája és a burkolat alatt látható turbóhajtómű egyezik egy orosz Kh-101-es vázával, és nem tűnik úgy, hogy egy légvédelmi elfogórakéta kárt tett volna benne.

A Bellingcat nyílt forrású információk elemzésével szintén egy orosz indítású Kh-101-es cirkálórakétát azonosított fegyverként, ezzel megcáfolva az orosz narratívát. Közösségi média felvételeket és a rakéta 3D-s modelljét használták a nyomozás során.

“Balra egy Kh-101 rakéta 3D modellje, amelyet a Bellingcat kutatója készített a Blender 3D modellező platformon. Jobbra az Okhmatdyt gyermekkórházba csapódott rakétáról készült képernyőfotó. Figyeljük meg, hogy a kettő arányai megegyeznek, valamint a rakéta hátsó részén egy sugárhajtómű, és a rakéta testének középső részén két szárny található.” Forrás: Bellingcat

Az eredményük megegyezett Fabian Hoffman, az Oslói Egyetem rakétatechnológiára szakosodott doktori kutatójának véleményével is, aki X-en számolt be:

Enhanced resolution video imagery once again and very clearly demonstrating that the missile is a 🇷🇺 Kh-101. Why?

– Highly visible TRDD-50A turbofan engine (rear section)
– Two relatively long wings (mid section)
– blunted nose (top section)

H/T to @zakarpatfan for the video. pic.twitter.com/AJ3EywdxQ5

— Fabian Hoffmann (@FRHoffmann1) July 8, 2024

Továbbá megkereste a Bellingcatet Dr. Jeffrey Lewis, a kaliforniai Middlebury Institute of International Studies at Monterey nukleáris fegyver- és rakéta-szakértője, aki hasonlóan arra a következtetésre jutott, hogy a támadásról készült, a közösségi oldalakon közzétett felvételeken egy Kh-101-es rakéta látható.

A másik gyorsan megjelent orosz magyarázat, hogy a rakéta valójában a kijevi gyermekkórháztól közelében található Artyom gépgyártó, katonai üzemet célozta és találta el , ahol NATO katonák voltak az alagsorban. “Igen, a rakéta a kórház közelében landolt. Ismétlem, közel. De ahol landolt, ott NATO katonák voltak.” – posztolta például a “Valójában Odesszában” nevű oroszpárti Telegram oldal, aki több dezinformációt is terjesztett a rakétatámadás kapcsán. A narratíva Magyarországon szélsőjobboldali és szélsőségesen oroszpárti baloldali felületeken, például ( itt és itt ) terjed.

Forrás: Telegram

A kórháztól körülbelül 2 kilométerre északra található gépgyártó üzemet egyes források szerint valóban érte találat, mindkét eset a támadássorozat része lehetett, azonban ez egy teljesen különálló rakétatámadás volt gyerekkórházat ért csapástól – írta a már említett ISW-tanulmány .

Orosz nyelvű Telegram-csatornákon terjedni kezdett az a narratíva is, hogy Ukrajna az Ohmatdit kórházat részben vagy teljesen sebesült ukrán katonák kezelésére használta és rakétákat tárolt benne, így a kórház egy eleve legitim katonai célpont.

Az Ohmatdit Gyermekkórház azonban nem katonai kórház, hanem Ukrajna legnagyobb gyermekkórháza , ahol évente akár 20 000 gyermeket is kezelnek és 10 000 műtétet hajtanak végre. Az ISW tanulmányában az Oroszország által is aláírt genfi egyezmény 19. cikkét is említik, ennek értelmében a polgári kórházak nemzetközi jogi védelme nem szűnik meg a háború során, kivéve, ha a kórházban “az ellenségre káros cselekményeket” követnek el, de ebbe nem tartozik bele a beteg vagy sebesült katonai személyzet jelenléte. A paragrafus azt is kimondja, hogy az “ellenségnek” időben figyelmeztetnie kell a másik felet, sem orosz sem ukrán forrás nem számolt be ilyen lépésről, illetve arra sincs bizonyíték, hogy a gyerekkórház fenyegetést jelentett volna az oroszoknak.

Mi terjed a magyar médiában?

A Magyar Nemzet oldalán két cikk is megjelent az esetről, először július 8-án koradélután számoltak be arról, hogy Oroszország nagyszabású rakétatámadást indított Ukrajna ellen. A cikkben a kijevi gyermekkórházat ért rakétatámadást is részletesen bemutatják közösségi média posztokkal.

Július 9-én hajnalban egy újabb cikket publikáltak “ Amerikai rakéta találhatta el a gyermekkórházat?” címmel. A cikkben arról írnak, hogy egymásnak ellentmondó információk jelennek meg a kijevi gyermekkórházat ért rakétatámadásról: “Az ukránok az oroszokat hibáztatják, Moszkva szerint nem támadnak polgári célpontokat. Egy amerikai újságíró viszont arról írt, hogy egy Ukrajna által kilőtt amerikai Patriot légvédelmi rakéta találta el az egészségügyi intézményt.” – írta a Magyar Nemzet.

Az újság Oroszország álláspontjával nyit, amit egy idézőjel nélküli kijelentő mondatban írnak le, majd hozzáteszik, hogy ezt az orosz sajtó állítja:

“Kijev kijelentései arról, hogy Oroszország állítólag szándékos támadást indított ukrajnai polgári célpontok ellen, teljesen valótlanok. Erről ír az orosz sajtó.”

Majd az is erősíti a lap oroszpárti narratíváját, hogy hozzáteszik, a z ukrán hatóságok jelentéseit az orosz védelmi minisztérium cáfolta. Ehhez az orosz Lenta híroldal cikkét hivatkozzák, ami szintén a fentebb leírt orosz narratívát hangsúlyozza. “Moszkva szerint ugyanakkor nem orosz rakéta találta el a gyermekkórházat, hanem egy ukrán rakétaelhárító rakéta.” – folytatták az orosz narratívát.

A cikkben bizonyítékként Jackson Hinkle amerikai influencer és politikai kommentátor közösségi média posztjait is bemutatják. Az erősen oroszpárti, magára egyébként “amerikai konzervatív marxista-leninista”-ként definiáló férfire újságíróként hivatkoznak. Pedig Hinkle-ről több tényellenőrző portál, többek között a Bellingcat is megírta, hogy rendszeresen terjeszt dezinformációt és összeesküvés-elméleteket.

A Magyar Nemzet cikkét a kijevi gyermekkórházat ért támadás “valódi” hátteréről ezt követően több vidéki portál , például a VAOL és BAON , a NOOL és a HAON i s átvette.

A narratívát Dimitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő nyilatkozata nyomán a Mandiner, az Origo , a Magyar Hírlap és a Demokrata is terjesztették, és mostanra a közmédia is nagy erőkkel sulykolja. A kedd esti Spanyolország-Franciaország labdarúgó EB-meccs szünetében az M4 Sport csatorna közvetítését megszakító 1 perces híradó (58:45-től) a következő mondattal kezdődött:

“Oroszország szerint egy ukrán légvédelmi rakéta találta el tegnap a kijevi gyermekkórházat. Az orosz elnöki szóvivő elmondta, Oroszország nem támad polgári célpontokat, a kijevi gyermekkórház közelében pedig egy ukrán rakétaelhárító rakéta csapódott be.”

Az M1 kedd esti hírműsorában Horváth Tamás, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai szakértője pedig, miután levezette, miért tartja “kizártnak”, hogy Oroszország szándékosan támadta volna meg a kijevi gyermekkórházat, egyenesen a támadás megrendezettségéről kezd el értekezni: “Nem tudjuk ezek a felvételek mennyire megrendezettek és hogy a NATO csúcs előtt az ukránoknak az álláspontját igyekeznek megalapozni ezzel” – fogalmazott a műsorban (4:11-nél)

Címlapi kép: Német Szilvi