Utánanéztünk, milyen EU-s rendelettel példálózott, amikor a „háborúpárti” hazai médiumokkal szembeni fellépésről tett bejelentést.

„Háborúellenes akciótervet” jelentett be Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a július 8-i kormányinfón, amelynek részeként a „háborús propaganda” visszaszorítása érdekében is fellépne a kormány.

Olyan szabályozás kialakításán dolgozik az igazságügyminisztérium, amellyel a médiumok a háborús propagandát szolgáló külföldi forrásaik visszautalására lennének kötelezhetők

– derült ki a bejelentésből.

Gulyás egy már létező uniós jogszabállyal példálózott a bejelentéskor. Egészen pontosan ezt mondta:

„Van egy EU-s szabályozás, a 2024/1428-as rendelet, annál egy kicsit jogállamibb megoldást támogatunk. Ennyire durva, radikális, a véleménymegosztás szabadságát sértő szabályozást Magyarországon alkotmányos keretek között nem lehetne bevezetni, de fontosnak tartjuk, hogy legyen lehetősége a háborús propaganda ellen a magyar államnak is a fellépésre.” (A részlet elindul kattintás után alább.)

Milyen EU-s rendeletről beszél a miniszter?

A 2024/1428-as, 2024. május 17-én hozott rendelettel az Európai Unió Tanácsa „az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések”, azaz az orosz-ukrán háború miatt rögzít korlátozó intézkedéseket:

sürgősen felfüggeszti egyes orosz állami, illetve Kreml-közeli médiaszolgáltatók EU-n belüli műsorszórási-tartalomszolgáltatási jogát.

A cél ezzel a szöveg szerint az EU orosz dezinformációval és „hibrid fenyegetéssel” szembeni ellenállóképességének megerősítése.

A döntés indoklása szerint Moszkva katonai agressziót követ el a szuverén Ukrajna sérelmére, sérti a nemzetközi jogot és az ENSZ-alapelveket, aláássa a globális biztonságot, miközben az Unió és tagállamai destabilizálását célzó stratégiájának fokozása érdekében a „médiamanipulációra és a tények elferdítésére irányuló, szisztematikus nemzetközi kampányt folytat”.

A rendelet lényegében a már korábban szankcionált orosz állami médiumokhoz (a Russia Today és a Szputnyik tévécsatornákhoz) ad hozzá további négyet, mert azok a határozat szerint háborús dezinformációs és propagandatevékenységet végeznek.

Ezek a

Kiemelendő a Voice of Europe esete, aminek felfüggesztéséhez további szankciók is kapcsolódtak. Egy nemzetközi (a magyar szolgálatokat is bevonó) titkosszolgálati akció ugyanis március végén leleplezte, hogy a prágai székhelyű hírportál orosz pénzből, közvetve a Kremlből irányítva terjeszt az orosz érdekeknek megfelelő üzeneteket az Európai Unióban: a z EU-val erősen kritikus, szélsőjobboldali politikusoknak biztosítanak szereplési lehetőséget, és főként olyan narratívákat terjesztenek, amelyek alkalmasak Ukrajna uniós támogatottságának aláásására. Ez egyébként a portálon megjelenő magyar vonatkozású tartalmakon is meglátszik .

A befolyásolási kísérlet miatt az EU például Viktor Medvedcsukot, a Voice of Europe-hoz köthető oroszbarát ukrán oligarchát is szankciós listára tette, a cseh cég számláit befagyasztották.

Hol a hasonlóság?

A rendelet formálisan és eszmeileg is kapcsolódik a korábbi Oroszországgal szembeni EU-s szankciókhoz és dezinformáció elleni fellépéshez, amelyeket először a Krím és Szevasztopol annektálása után alkalmazott az EU 2014-ben. A folyamat egyik legnagyobb hatású – és az orosz szankciókat támogatók körén belül is vitákat kavart – lépése volt 2022-ben a Russia Today és Szputnyik orosz állami tévécsatornák műsorszórási jogának uniós szintű általános felfüggesztése. Egyes szakértők és szakmai szervezetek szerint hiába érthető az EU szándéka, a teljes betiltás nem a megfelelő eszköz, mert túlzott mértékben korlátozza a szólásszabadságot. Ráadásul egy ilyen lépés a demokratikus világban hivatkozási alapot teremt autokráciáknak hogy fellépjenek a velük kritikus sajtó ellen – minderről bővebben is írtunk a szabályozással foglalkozó cikkünkben.

Az RT és a Szputnyik felfüggesztésére válaszlépésként akkor Moszkva betiltotta Oroszországban például a BBC-t vagy a Voice of Americát. A májusi rendeletre válaszként pedig több tucat európai médiumot, többek között a 444.hu.-t.

Gulyás tehát ehhez a rendelethez viszonyítva állítja, hogy a magyar kormány külföldi támogatások „ visszautalásáról” és azok kommunikációjáról szóló médiaszabályozása biztosan enyhébb lesz, mint a jogállami és alapjogi szempontból problémás hasonló témájú EU-s szabályozás.

A magyar kormány viszont általában beszél a médiumok külföldi támogatásból folytatott háborús propagandatevékenységéről.

Némi támpontot adhat, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal pár napja egy hosszabb jelentést tett közzé ugyanebben a témában, és két „ dezinformációs narratívát” azonosított be az orosz-ukrán háború körül:

A dokumentum szerint mindkét narratíva jelen van a magyar sajtóban, és mindkettő jelenléte „ veszélyt jelent Magyarország szuverenitására, ugyanis társadalmilag polarizáló hatásúak, valamint a háború eszkalációjának és Magyarországra való kiterjedésének kockázatát hordozzák magukban”.

Míg azonban a „ nyugati háborúpárti” narratíva esetében főként független sajtótermékek , köztük a Telex, a 444, a HVG és az RTL háborúpártinak tartott tartalmait listázzák, addig az „ orosz legitimációs” narratívánál mindössze két kisebb elérésű, de annál súlyosabban oroszbarát médium, a homályos hátterű Orosz Hírek , és a Mi Hazánk párthoz köthető Magyar Jelen anyagait.

Legitimálni valami mást

Gulyás fenti nyilatkozatában hasonló stratégiát látunk, mint az úgynevezett szuverenitásvédelmi törvénynél . Azt a törvényt is azzal igyekezett indokolni a kormány, hogy az EU is egyre többet igyekszik tenni a külföldi befolyás és a külföldről finanszírozott félretájékoztatás ellen.

De míg az EU az orosz és kínai befolyásolási kísérletekkel szemben próbált hatékony eszközöket találni úgy, hogy közben igyekszik védeni a civilek jogait is, a szuverenitásvédelmi törvény a hazai közélet bármely szereplőjével szemben vizsgálódhat – első célpontjai egy tényfeltáró-oknyomozó portál (Átlátszó), és egy korrupcióellenes nemzetközi szervezet (Transparency International Magyarország) lettek. (Mindkét szervezet bejelentette, hogy megtagadja az együttműködést a vizsgálódó Szuverenitásvédelmi Hivatallal.)

Az Európai Bizottság álláspontja szerint a szuverenitásvédelmi törvény sérti az uniós jogot, ezért februárban kötelezettszegési eljárást indított Magyarország ellen. Az eljárás május végén lépett szintet, amikor a magyar kormány írásbeli válaszaira reagálva a Bizottság kijelentette, hogy azok nem oszlatták el a törvénnyel kapcsolatos aggályaikat.

Borítókép: Szigetváry Zsolt/MTI/MTVA