Csütörtök este az M1 képernyőjén csapott össze Deutsch Tamás, Magyar Péter, Dobrev Klára és a többi EP-listavezető. A közel kétórás műsorban bőven találtunk pontosításra szoruló állításokat.

Szerzők: Fülöp Zsófia – Teczár Szilárd

Május 30-án olyasmi történt Magyarországon, amire már nagyon régen nem volt példa: rendeztek egy országos jelentőségű politikai vitát, amin a Fidesz és az ellenzék is részt vett.

Összesen 11 párt EP-listavezetője csapott össze az M1 képernyőjén, de mivel a közmédia által megszabott szabályok nem igazán serkentették a vitát, inkább párhuzamos politikusi monológokat hallgathattunk.

Az 1 óra 48 perces műsorban több hamis vagy félrevezető állítás is elhangzott. Ezek egy részéről már korábban is írtunk a Lakmuszon, másokat pedig most ellenőriztünk.

Íme a hat legszembetűnőbb csúsztatás Deutsch Tamástól, Dobrev Klárától, Magyar Pétertől és Márki-Zay Pétertől.

Deutsch Tamás: “Gyurcsány Ferenc egyenesen azt mondja, hogy pocsék ember az, aki nem akar meghalni Ukrajnáért.”

A kormánypártok listavezetője akkor tette ezt a kijelentést Gyurcsány Ferencről (az M1 videóján 33:56-tól), amikor azt bizonygatta, hogy az ellenzéki (“dollárbaloldali”) képviselők háborúpártiak.

A Gyurcsánynak tulajdonított mondatot Menczer Tamás, a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója is előhozta egy május 13-i parlamenti felszólalásában.

A fideszes képviselők azonban elferdítik és hamis kontextusba helyezik Gyurcsány szavait.

Az a mondat, hogy “pocsék ember az, aki nem akar meghalni Ukrajnáért” ebben a formában nem hangzott el Gyurcsány Ferenctől.

Mint azt korábbi cikkünkben bemutattuk, a DK elnöke 2022. március 25-én tett közzé egy Facebook-bejegyzést, amiben Orbán Viktor és Vologyimir Zelenszkij épp aktuális vitájára reagált. (Az ukrán elnök az Európai Tanács ülésén Oorbán szemére vetette, hogy akadályozza a szankciókat, nem engedi át az Ukrajnának szánt fegyvereket az országon és tovább kereskedik az oroszokkal.)

Gyurcsány a következőket írta a “Zelenszkij-Orbán vita lényege” című posztban:

„pocsék ember leszel, vagy meghalsz. Melyiket választanátok? Orbán ezt a választást hagyja a hazának, neked. Elfordítjuk fejünket ezrek, milliók halálától, meggyalázásától, mert ha nem, ha segítünk, akkor magunkra vonzzuk a sátán bosszúját és mi magunk fogunk halni – állítja.”

Nyilvánvaló, hogy a “pocsék ember leszel, vagy meghalsz” fordulattal Gyurcsány nem a saját véleményére utalt, hanem Orbán politikáját értelmezte úgy, mint ami ezt a két választási lehetőséget tárja a magyarok elé az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban.

A poszt továbba egyértelművé teszi, hogy Gyurcsány nem ért egyet a helyzetnek ezzel a leírásával, mert szerinte “van más választás”.

Deutsch felszólalásának a hamis kontextusba helyezett Gyurcsány-idézetet is tartalmazó részét a Fidesz fizetett hirdetésekben is reklámozta a Facebookon.

Deutsch Tamás: „Az európai baloldal áterőltette a migránspaktumot. Ezen migránspaktum alapján Magyarországra kötelező erővel tudnak migránsokat betelepíteni, migránsgettók jöhetnek létre.”

A Fidesz EP-listavezetője (az M1 videóján 59:19-től) ezzel az Európai Parlament és Tanács „ a migrációs és menekültügyi válsághelyzetek és vis maior helyzetek kezeléséről és az (EU) 2021/1147 rendelet módosításáról ” szóló rendeletre utalhatott (magyarul itt érhető el ). A rendeletet az Európai Parlament április 10-én , az Európai Tanács pedig május 14-én fogadta el.

A magyar kormány tagjai a „kötelező migránskvótával” már korábban is riogattak, például Rétvári Bence tavaly júniusban. Akkor mi is foglalkoztunk ezzel a témával , ám akkor még az EU-s döntéshozatal egy korábbi fázisában voltunk: akkor még nem elfogadott rendeletről beszélhettünk, csupán az Európai Parlament és a Tanács külön-külön kialakított álláspontjáról, amelyet a Bizottság javaslata alapján alakítottak ki. Az azóta eltelt időben a három releváns szereplő (az Európai Bizottság, a Parlament és a Tanács) egyeztetett, majd a Parlament és a Tanács is megszavazta a kompromisszumos szöveget, így a Deutsch Tamás által idézett „migránspaktum” már valóban az elfogadott, végleges és megszavazott rendelet.

De miről is szól ez a dokumentum?

A rendeletben egy kötelező szolidaritási mechanizmusról van szó, amely szerint a migrációs nyomás alatt álló tagországok kérhetik a szolidaritási mechanizmus életbe léptetését. Ennek számos formája van, a rendelet szövege szerint:

„A megerősített szolidaritási és támogatási intézkedések

Ez tehát azt jelenti, hogy senki nem fog „erővel migránsokat telepíteni” se Magyarországra, se más uniós tagállamba.

Ahogy a Tanács tavaly júniusban, amikor kialakította álláspontját, megfogalmazta közleményében : „A tagállamok teljesen szabadon dönthetnek a szolidaritási hozzájárulásuk típusáról. Egyetlen tagállam sem lesz kötelezhető arra, hogy áthelyezéseket hajtson végre.” Mindezek alapján elmondható, hogy ha Magyarország nem akar átvenni menedékkérőket, akkor számos más módja van a szolidaritási mechanizmusban való részvételre.

Fontos megjegyezni azt is, hogy attól, hogy a rendeletet megszavazták, és hamarosan életbe lép (az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon), az alkalmazása még várat magára. Ahogy a rendelet végén olvasható:

„Ezt a rendeletet 2026. július 1-től kell alkalmazni.”

A tagállamoknak tehát a rendelet életbe lépésétől számítva további két évük van arra, hogy alkalmazni kezdjék a szolidaritási mechanizmust. Ahogy tavalyi cikkünkben Molnár Tamás, EU-s és nemzetközi jogász is megjegyezte: „Ilyen esetekben mindig van egy kellő felkészülési idő, ha a javaslat hatályba is lép 2024-ben, ebből még évekig nem lesz ténylegesen működő mechanizmus”.

Listavezetők a vitában, akiket csúsztatáson vagy tévedésen kaptunk: Márki-Zay Péter, Dobrev Klára, Magyar Péter, Deutsch Tamás

Dobrev Klára: “Több mint 120 ezer távol-keleti vendégmunkást hoztak be az országba a fideszes munkaerőkölcsönző cégek.”

A DK politikusa arról beszélt a vitában, hogy Orbán valójában nem védte meg a magyar munkahelyeket. Ekkor említette (a videóban 49:36-tól), hogy 120 ezer távol-keleti vendégmunkást hoztak be az országba a fideszes cégek.

Nem tudni, hogy Dobrev honnan vette ezt a számot, de az biztos, hogy jelenleg közel sem dolgozik ennyi ázsiai vendégmunkás Magyarországon.

A Nemzetgazdasági Minisztérium áprilisi közlése szerint összesen (tehát minden nemzetiséget figyelembe véve) dolgozik “mintegy 120 ezer vendégmunkás” Magyarországon.

A KSH legfrissebb foglalkoztatási monitor jelentése azt írja, hogy 2024 márciusában 100,6 ezer külföldi állampolgár állt alkalmazásban Magyarországon.

A minisztérium és a statisztikai hivatal adatai közötti különbséget a KSH azzal magyarázta a Portfoliónak, hogy ők a külföldiek átlagos állományi létszámát adják meg (tehát a ténylegesen dolgozók számát), az NGM pedig az érvényes munkavállalási engedélyek darabszámát.

A 2023-as évben átlagosan 92,7 ezer külföldi állt alkalmazásban Magyarországon. Az ő állampolgársági megoszlásukról is közölt adatokat a KSH, e szerint a legtöbben ukrán (22 802 fő), szlovák (7 611 fő) vagy román (7 211 fő) állampolgárok voltak.

Az ázsiai országok közül a legtöbb vendégmunkást a Fülöp-szigetek (6 274 fő), Kína (5 879 fő) és Vietnám (5 423 fő) adta.

A KSH legfrissebb (előzetes) adatai szerint egyébként Magyarországon 2024. január 1-jén összesen 92 650 ázsiai tartózkodott. Az Ázsiából bevándorlók száma ugyanakkor valóban jelentősen megnőtt az elmúlt években, és 2023-ban az előzetes adatok szerint elérte a 37 700 főt (igaz, közben a kivándorlás is nőtt, egy év alatt 10 750 ázsiai távozott).

Dobrev Klára a vitában azt is állította, hogy “még 200 ezer embert akarnak behozni”. A jövőbeli vendégmunkás-beáramlásról a vita más résztvevői is beszéltek, Magyar Péter például ezt mondta (1:02:33-tól): “elképesztően aggódnak az emberek amiatt, hogy önök egy év alatt 65 ezer ázsiai gazdasági bevándorlót, migránst hoznak be”.

Ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a nemzetgazdasági miniszter rendelete 65 ezer főben limitálta a 2024-ben kiadható munkavégzési célú tartózkodási engedélyek és vendégmunkás-tartózkodási engedélyek számát.

Ez tehát egy elméleti maximum, és az összes vendégmunkásra vonatkozik, nem csak az ázsiaiakra. Azt még nem tudjuk, hogy ténylegesen hány engedélyt fognak kiadni egy év alatt.

Magyar Péter: “Az utóbbi két évben 15-20 százalékkal csökkentek a reálbérek.”

Magyar Péter a vendégmunkás tematikáról kötött át a bérhelyzetre, és azt mondta (1:03:00-tól), hogy az utóbbi két évben amúgy is csökkenő reálbéreket “tetézi” a kormány a vendégmunkások behozásával.

Azonban nem igaz az az állítás, hogy az utóbbi két évben 15-20 százalékkal csökkentek a reálbérek Magyarországon.

A Tisza párt listavezetője korábban a lengyel Rzeczpospolita lapnak adott interjújában is megfogalmazta ezt, akkor azt mondta, hogy az átlagkereset reálértéke két év alatt egyötödével csökkent.

A Lakmusz tényellenőrzése már akkor rámutatott, hogy a KSH adatai nem igazolják ezt az állítást.

2022-ben a magas infláció ellenére a reálkeresetek 2,5 százalékkal emelkedtek a statisztikai hivatal számítása szerint, és 2023-ban is csak 2,9 százalékkal csökkentek.

Két év alatt az összesített reálbér-csökkenés nem 15-20 százalékos volt, hanem mindössze 0,47 százalékos.

Magyar Péter: „Lengyelországban 30 százalékkal olcsóbbak az élelmiszerek, mint Magyarországon.”

Magyar a vita vége felé (az M1 videóján 1:28:33-tól) tett arra vonatkozó ígéretet, hogy „a Tisza Párt öt százalékra fogja csökkenteni a zöldségek, gyümölcsök és az egészséges élelmiszerek áfáját”, majd megjegyezte, hogy Lengyelországban 30 százalékkal alacsonyabb élelmiszerárak vannak, mint Magyarországon.

Magyar nem először beszélt erről, május 26-án az ATV Heti Napló című műsorában egy, az áfacsökkentés szükségességét firtató nézői kérdésre válaszolva szintén Lengyelországot hozta fel példának. Akkor Magyar azt mondta, hogy „az élelmiszerek többsége 30-40 százalékkal olcsóbb, mint Magyarországon.”

A műsor után ellenőriztük Magyar Péter állításait, és arra jutottunk, hogy az élelmiszerárak ugyan valóban alacsonyabbak Lengyelországban, mint Magyarországon, de korántsem 30-40 százalékkal.

Ehhez a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb relatív árszínvonal adatait használtuk. A relatív árszínvonal azt mutatja meg, hogy az EU-átlaghoz képest egy adott évben hogy alakulnak egyes termékcsoportok fogyasztói árai az EU egyes tagállamaiban.

Azt fontos megjegyezni, hogy az előző évi, 2023-as adatokat majd csak július közepén hozza nyilvánosságra a KSH, ezért egyelőre csak a 2022-es adatokkal dolgozhatunk. Ezek alapján Magyarországon az EU-átlag 89,9 százalékán állt az élelmiszerek és az alkoholmentes italok ára, míg Lengyelországban az EU-átlag 73,4 százalékán. (Ezek az adatok megegyeznek az Eurostat legfrissebb statisztikáival .)

Ezek alapján elmondhatjuk, hogy a lengyel élelmiszerárak valóban alacsonyabbak, mint a magyarországiak, de

az élelmiszerek relatív árszínvonala közti különbség a fenti számok alapján nem 30-40, hanem 20 százalék volt 2022-ben.

Márki-Zay Péter: „A tavalyi évben hetente ötezer illegális migráns érkezett a déli határoktól, és ezek, akármit is mond a Fidesz nem fordultak vissza.”

A Mindenki Magyarországa Néppárt elnöke a migrációval kapcsolatban beszélt a vendégmunkásokról és az illegális bevándorlókról (az M1 videóján 54:25-től), ekkor említette meg a heti ötezres számot is.

Ezzel kapcsolatban a rendőrség hivatalos, az illegális migráció alakulására vonatkozó statisztikájára hagyatkozhatunk.

A 2023-as évre vonatkozó adatokat megvizsgálva egyértelműen kijelenthetjük, hogy azok nem igazolják Márki-Zay Péter állítását.

A rendőrség három kategóriában gyűjti és teszi közzé az adatokat:

Összesített adatokat nem találunk a rendőrség honlapján, de ha összeadjuk a három kategória számadatait, láthatjuk, hogy 2023-ban csupán a 32. és 42. hét között haladta meg az ötezret a határátlépési kísérletek száma. Fontos ugyanis megjegyezni, hogy ezek a számok nem a személyekre vonatkoznak, hanem a határátlépési kísérletekre.

Az adatokból ráadásul az is világosan látszik, hogy a 44. héttől kezdve drasztikusan lecsökkent a határátkelési kísérletek száma, volt olyan hét (a 49-ik), amikor összesen 27 kísérletet regisztrált a rendőrség.

A meglévő adatokból átlagot is számoltunk, de még így sem stimmelt Márki-Zay állítása: a három kategória számait összeadva megkapjuk, hogy 172 991 határátlépési kísérlet történt 2023-ban. Ha ezt elosztjuk 52-vel (a hetek) számával, akkor 3327-et kapunk, ami szintén messze van az ötezertől.

Márki-Zay azon állítása, miszerint „akármit is mond a Fidesz, nem fordultak vissza” arra utalhat, hogy lehetnek olyanok is, akik anélkül jutnak be Magyarországra, hogy a rendőrség regisztrálná őket. Erről azonban értelemszerűen nincsenek adataink.