Orbán Viktor erről beszélt az évértékelőjén. Pedig az unióban egyelőre meg sem próbálták engedélyeztetni a műhús forgalmazását. Ha ez mégis megtörténne, már 12 tagállam jelezte, nem biztos, hogy támogatná a szintetikus húsok bekerülését az európai piacra.

Orbán Viktor a februári évértékelőjében a mezőgazdaság helyzetéről a következőket mondta: „ az új agrárszabályok és az Ukrajna előtti piacnyitás lehetetlen helyzetbe hozta az európai mezőgazdaságot. Egészséges, helyben termelt élelmiszer helyett műhúst és GMO-s vackokat sóznak ránk. Brüsszelben nemcsak tücsköt-bogarat beszélnek, hanem azzal is etetnének minket.”

A műhús-téma nem lehetett ismeretlen a miniszterelnök hallgatósága számára. Nagy János agrárminiszter még január 25-én jelentette be , hogy „ olasz mintára ” a magyar kormány is vizsgálja, hogyan tilthatná be a szintetikus húsok és műhúsok forgalmazását Magyarországon, majd az ötletet több interjúban is magyarázta .

Az agrárminiszter nyilatkozataiban viszont még szó sem volt arról, hogy „ Brüsszelből” próbálnák „ ránk sózni” a műhúst. Ezért utánanéztünk, van-e bármilyen alapja Orbán későbbi kijelentésének.

Röviden:

Kiderült, hogy a miniszterelnök szavai egyelőre legfeljebb a szavazótábor riogatására jók, az EU ugyanis olyannyira nem akarja rákényszeríteni a magyarokra a műhúsfogyasztást, hogy még nem is engedélyezte az unió területén ilyen élelmiszerek forgalmazását.

De nézzük a témát részletesebben!

Műhús, szintetikus hús, tenyésztett hús, laborhús, sejtalapú hús – ezek a kifejezések mind a laboratóriumban, mesterségesen előállított húskészítményeket jelentik, amelyek a növényi alapú „ műhúsokkal” ellentétben celluláris, vagy sejtalapú eljárásokkal készülnek.

A technológia lényege, hogy élő állatokból kinyert őssejtekből speciális tartályokban izomszövetet növesztenek.

A szintetikus húskészítmények fejlesztését tavaly ugyan dollármilliárdokkal támogatták befektetők , de az áttörés még várat magára, és egyelőre nem is igazán látni, mikor lehet kereskedelmi szempontból is jövedelmező árucikk a műhúsból.

Egy hamburgerhez szükséges húspogácsát tíz éve még óriási költségen, 350 ezer dollárból tudtak csak előállítani, ez azóta iparági beszámolók szerint körülbelül 50 dollárra csökkent , de ez még mindig túl magas ahhoz, hogy a termék felvehesse a versenyt a hagyományos húskészítményekkel.

Egy elemzés szerint legkorábban 2030 körül érheti utol a laborban készült hús ára és a hagyományos hústermékét.

Az innováció támogatói elsősorban környezetvédelmi szempontból tartják ígéretesnek a műhússal kapcsolatos fejlesztéseket, mondván, a műhúsfogyasztás elterjedése

– csökkentené a mezőgazdaság környezetterhelését,

– megoldást jelentene a Föld növekvő népessége miatt a nyakunkon lévő élelmiszerválságra,

– és vethetne véget az állatok nagyipari lemészárlásának.

A mérleg másik oldalán viszont az a probléma áll, hogy a műhús előállítása rengeteg energiát igényel, és jelenleg rendkívül környezetszennyező . Ráadásul az Egészségügyi Világszervezet, a WHO tanulmánya szerint az eljárás számos egyéb kockázatot is rejt. Többek között választ kell találni a gyártás során kialakuló nemkívánatos fehérjékkel és metabolitokkal, valamint toxinokkal és allergénekkel kapcsolatos élelmiszer-biztonsági aggályokra. És kritikus fontosságú a tenyésztett hús előállítása során használt tenyésztőközegek biztonságosságának ellenőrzése is, mivel a sejttenyésztő közeg összetevői a végső élelmiszeripari termékben is kimutathatóak lehetnek. (Az állati eredetű élelmiszerekről, azon belül a műhús gyártásával kapcsolatos problémákról az MTA magyar nyelvű tanulmánykötetében is olvashatsz.)

Ahhoz, hogy a műhús kereskedelmi forgalomban egyáltalán megvásárolható lehessen, először az ilyen termékek engedélyezésére lenne szükség. Ez eddig a világon egyedül Szingapúrban és az Egyesült Államokban történt meg. Szingapúrban 2020-ban kapott engedélyt a műhúskészítmények forgalmazására egy étterem, 2023-ban pedig az FDA (az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal) is megadta az engedélyt két cégnek, hogy kereskedelmi forgalomba hozzák laborban előállított húskészítményeiket. Műhúsból készült ételt azonban ebben a két országban is csak néhány helyen lehet kapni. Az egyik ilyen helyre, egy szingapúri hentesüzletbe a Qubit egyik szerzőjének, Seres Gyulának másfél év után sikerült asztalt foglalnia.

Bár a világon az első darab laboratóriumban előállított hús éppen egy EU-tagországban, a hollandiai Maastrichti Egyetemen készült, 2013-ban, az EU-ban egyelőre a műhúsok előállítása és forgalmazása sem engedélyezett, ezek a termékek az új élelmiszerekről szóló rendelet hatálya alá esnek . Az ilyen termékek árusítását vizsgálatoknak kell megelőznie, és az engedélyezési kérelem benyújtásakor az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) ellenőrzi, hogy az új termékek biztonságosak-e. Csak az engedélyezést követően hozhatók esetleg forgalomba, majd kerülhetnek fel az új élelmiszerek uniós listájára .

Az EFSA 2024. február 13-án közölte az AFP-vel , hogy az állati sejtekből laboratóriumban előállított hús termékeket az új élelmiszerekről szóló rendelet rendelkezéseinek megfelelően engedélyeztetni kell, mielőtt az EU piacán forgalomba hozhatók lennének. Eddig az EFSA-hoz a rendelet 2018-as bevezetése óta csaknem 300 élelmiszer biztonságossági értékelésére érkezett kérelem,

de „ egyetlen olyan kérelem sem volt köztük, amely a sejtkultúrákból származó állati eredetű élelmiszerek kockázatértékelésére irányult volna”

– tájékoztattak.

Ha napirenden lenne az EU-ban a műhúsforgalmazás engedélyezése, a kérdés egyébként is megosztaná a tagállamokat. Ausztria, Franciaország és Olaszország vezetésével 12 EU-tagállam (a három alapítón kívül még Csehország, Szlovákia, Ciprus, Görögország, Magyarország, Luxemburg, Litvánia, Málta és Románia) létrehozta a „ kulináris szövetséget “, azzal a céllal, hogy széles körű társadalmi vitát kezdeményezzen a műhúsról. Eddigi megnyilvánulásaik viszont arra engednek következtetni, hogy ezek a tagállamok inkább veszélyként tekintenek a műhúsgyártásra – egy új iparágként, amely az európai mezőgazdaságot alapjaiban fenyegeti.

A legtovább ebben az olasz kormány ment eddig, ahol 2023 júliusában a parlament elé terjesztették és el is fogadták a szintetikus húsok gyártásának és forgalmazásának tilalmát. Ezt szeretné most lemásolni a magyar kormány is, miközben a műhús-témát Magyarország soros uniós elnökségének napirendjére is fel akarja venni. Számolniuk kell azonban azzal is, hogy a műhúsgyártás- és forgalmazás tagállami tilalmát az unió esetleg összeegyeztethetetlennek találhatja az EU közös piacára vonatkozó szabályokkal. Az olasz tilalmat ilyen szempontból jelenleg is vizsgálják .

A műhússal a kormány aktuális üzeneteit felerősítő propagandamédia is foglalkozott, főleg azután, hogy Donáth Anna, a Momentum elnöke Facebook-posztban érvelt a betiltás ellen. A kormánypárti sajtó és a Megafon pár nap alatt kisebb lejárató kampányt épített a bejegyzésre.

Korondy Tamás videójában arról értekezik, hogy a műhúst „ laboratóriumokban, petricsészékben kísérletezik ki, isten tudja miből”, majd a háttérben zajló folyamatokról is magyarázatot ad: „ Bill Gates, a Black Rock vagy valamelyik nagy amerikai pénzember kitalálja a tutit, majd megpróbálnak eladni belőle minél többet.” Illetve: „ Millió cikk van, amiből kiderül, kik is keresnek a műhússal”, hogy „ ez amerikában elég jól bejött, ott zabálják.” Ezek az állítások azonban nem felelnek meg a tényeknek: az igaz, hogy az utóbbi években rengeteg műhússal foglalkozó startupot alapítottak, és a legnagyobb fejlesztők egyike az a 2015-ben alakult Upside Foods (korábban Memphis Meats), amelybe Bill Gates és Richard Branson is beszállt kockázatitőke-befektetőként. Ez azonban nem azt jelenti, hogy kerestek volna a projekttel, hiszen a cég a szingapúri étteremben is veszteségesen árulja műhúsból készült fogásait. Amerikában pedig egyelőre két-három étteremben „ zabálhatják” a műhúst, de ott is elég borsos áron .

Forrás: Korondy Tamás Facebook oldala

Nem csak Korondy Tamást háborította fel a dolog a Megafonnál. Ibolya Csenge is rövid videóban reagált Donáth Anna „ műhús hisztijére”, sőt, még a Fidelitas is beszállt a műhús elleni harcba. Apáti Bence a Patrióta Youtube-csatornáján reagált , de a videó rögtön egy félrefordításból adódó téves állítással indul, amikor Apáti azt mondja, a műhúslobbi „ ördögi” tervébe „ már eddig is dollárbilliárdokat toltak”. A billion szó ugyanis az amerikai angolban nem billiárdot, hanem milliárdot jelent.

Forrás: Fidelitas Facebook oldal

Gajdics Ottó kormánypárti publicista a témát politikai-ideológiai síkra terelte egy véleménycikkben . Szerinte „ a globalista újbalos progresszívek nem adják fel azt az évszázados szándékot, amely ki akarja irtani a középbirtokos parasztság maradékát is Európából.” Amihez nyilván a műhús tűnik a legcélszerűbb eszköznek.

Címlapkép: CRISTINA PEDRAZZINI / SCIENCE PHOT / CPD / Science Photo Library via AFP