Bár a kegyelmi döntésekről sok európai országban – Magyarországhoz hasonlóan – csak statisztikai adatok állnak rendelkezésre, a spanyoloknál és az olaszoknál neveket is nyilvánosságra hoznak, Szlovákiában pedig a részletes indoklásokat is bárki olvashatja.

A 444 egy hete robbantotta a hírt , hogy Novák Katalin köztársasági elnök kegyelmet adott a bicskei gyerekotthon pedofil exigazgatóját fedező bűntársnak, K. Endrének. A kormánymédia első válasza az volt, hogy álhírt terjesztett a sajtó , azonban egy hét alatt odáig jutottunk, hogy Orbán Viktor alkotmánymódosítást nyújtott be a kegyelem miatt. Sokan a köztársasági elnök lemondását követelik és tüntetést tartanak péntek este a Sándor-palota előtt.

Eközben Novák Katalin Dohába utazott , és

továbbra sem mondott semmit arról, miért adott kegyelmet a pedofil bűncselekményekért elítélt igazgató bűntársának.

Egy keddi sajtótájékoztatón az ATV kérdésére Novák azt mondta, hogy nem is adhat felvilágosítást az indoklásról:

„Van egy jogszabályi rendelkezés, amelynek tekintetében az elnöki kegyelmi döntések indokolása nem nyilvános. Ennek megfelelően természetes az, hogy minden kegyelmi döntés felvet kérdéseket, és adott esetben ezek a kérdések megválaszolatlanok maradnak, ez így volt az elmúlt 33 évben, és így van egyébként a világ legtöbb országában is” – fogalmazott Novák.

Címlapi kép forrása: Novák Katalin Facebook

A köztársasági elnök kijelentését egyrészt saját múltbéli tettei cáfolják. Ahogy a 444 rámutatott , a vonatkozó szabályok szerint az államfő határozata valóban nem nyilvános, nem is kell indokolnia. Azonban semmi nem zárja ki, hogy ezt megtegye: Budaházy György kegyelmének hátteréről és indoklásáról nem is olyan rég még részletesen beszélt Novák.

A kijelentésének második felét (“így van egyébként a világ legtöbb országában is”) nehezebb teljeskörűen ellenőrizni. Ebben a cikkben nem vállalkozunk arra, hogy a világ összes országának kegyelmi szabályozását átnézzük, azonban mutatunk példákat az Európai Unióból,

ahol a magyar gyakorlathoz képest jóval átláthatóbban működik az elnöki kegyelem intézménye.

Ami Magyarországon is elérhető: statisztikai adatok

Az általunk vizsgált 15 európai ország mindegyikében létezik Magyarország elnöki kegyelméhez hasonló intézmény, a pontos eljárási szabályokban vannak különbségek:

Annak, akit ez részleteiben is érdekel, a kegyelmi eljárásra vonatkozó különböző jogszabályokat (országonként) ebben a táblázatban gyűjtöttük össze.

A meghozott kegyelmi döntésekről az egyes országokban különböző módon és felületeken tájékoztatnak:

A magyar adatok

Az egyes nemzeti jogszabályok jellemzően nem kötik meg, hogy a kegyelmi eljárások eredményét milyen formában és milyen mélységben kell közölni a nyilvánossággal: például hogy a statisztikai adatokon túlmenően kell-e közölni érintettek nevét, a büntetése részleteit vagy a kegyelem indoklását. (Kivétel ez alól Románia, ahol részletesen szabályozzák, milyen adatoknak kell megjelennie a közlönyben.)

Így akár elnöke is válogathatja, hogy hogyan és mennyit mond a kegyelmi döntésekről –

hívta fel a figyelmet több, általunk megkérdezett újságíró.

De melyik országok árulnak el a legtöbbet a kegyelmi döntésekről? Az alábbiakban három példát mutatunk.

Spanyolország

A spanyol közlönyben rendszeresen közlik a kegyelmi döntéseket, és ezekben nyilvánosságra hozzák

az érintett nevét, valamint felsorolják az általa elkövetett bűncselekmény(ek)et és az eredetileg kirótt büntetést is.

A kegyelmi döntések átláthatóságát nagyban segíti, hogy a CIVIO szerkesztősége összegyűjtötte és kereshetővé tette ezeket az adatokat (1996-ig visszamenőleg). A weboldalukon külön lehet szűrni évekre, Spanyolország tartományaira és az elkövetett bűntény típusára is.

A CIVIO részletes keresője

A táblázatos összefoglalóban látszik a kegyelmi döntés dátuma, az elkövetett bűntény rövid összefoglalása, az elkövető neme, és innen egy kattintással lehet elérni a közlönyben publikált eredeti közleményt.

Olaszország

Az Elnöki Hivatal honlapján a statisztikai adatok mellett az egyes döntések bejelentésekor nyilvánosságra hozzák

az érintett nevét, egyes esetekben a születési évét, az általa elkövetett bűncselekmény(ek)et, valamint röviden indokolják a kegyelmi döntést is.

A legutóbbi döntések ismertetése például ilyen részletességgel került fel a honlapra:

Szlovákia

Az elnök honlapján a kegyelemre vonatkozó jogszabályok és a statisztikai adatok ismertetése mellett táblázatos formában közlik az egyes kegyelmi döntések részleteit is: a kegyelmi döntés dátumát, az elkövető nemét és életkorát.

Az elkövető nevét nem hozzák nyilvánosságra, azonban a kegyelmi döntésekre kattintva elérhető a kegyelmi döntések indoklása is.

A word fájlban letölthető indoklások – már európai országok gyakorlatához képest – meglepően részletesek. Például a legfrissebb esetben közel egy oldalon keresztül részletezik, hogy egy 38 éves nőt (akit 10 évvel ezelőtt Németországban elkövetett adócsalás miatt ítéltek el jogerősen) többek közt azért kapott kegyelmet 2 év 3 hónapos börtönbüntetése alól, mert három kiskorú gyermekét egyedül neveli, a legkisebbet jelenleg szoptatja. Tavaly nyáron egy 63 éves, kerekesszékhez kötött férfinak rákos megbetegedése miatt adtak kegyelmet 11 éves börtönbüntetése alól. A férfi a büntetésének felét már letöltötte, amelyet annak idején azért róttak ki rá, mert – krónikus fájdalmai csillapítása céljából – marihuanát termesztett.