A DK szerint nyakunkon a tél, de az Orbán-kormány miatt nincs elég gáz az országban. Megnéztük, mi igaz ebből: a tárolók töltöttségi szintje valóban alacsony, de nem csak ezt kell figyelembe venni.

„Nyakunkon a tél, de az Orbán-kormány miatt nincs elég gáz – Magyarországon a második legalacsonyabb az EU-ban a gáztározók [gáztárolók] töltöttsége”

– ezzel a címmel adott ki közleményt a DK november 21-én.

Azt írták, „már nyakunkon van a téli hideg, azonban az európai uniós gázellátást felügyelő GIE adatai szerint az EU-ban Magyarországon a második legalacsonyabb a gáztározók töltöttsége, vagyis például Románia és Szlovákia is jobban áll nálunk”.

A baljóslatú közlemény azzal zárul, hogy Orbán nem gondoskodott az oroszon kívül más gázbeszerzési forrásról, „pedig ha elfogy az orosz gáz, nem lesz fűtés a magyar otthonokban, az iskolákban és leállhatnak a magyar munkahelyek”.

A DK-s közlemény által említett adatok szerint valóban Magyarországon a második legalacsonyabb a gáztárolók töltöttsége az EU-ban.

Ennek az az oka, hogy a magyar gáztárolók kapacitása igen magas az éves fogyasztáshoz viszonyítva. Ha azt vizsgáljuk, hogy a jelenleg tárolt gázkészlet mennyi ideig fedezné a szükségleteket, akkor Európa legjobban ellátott országai közé tartozunk.

A továbbiakban bemutatjuk, hogy

Nem mindegy, mihez viszonyítunk

A DK közleményében hivatkozott GIE, a Gas Infrastructure Europe az európai gázinfrastruktúrát működtető cégek ernyőszervezete. Magyarországról a szőregi gáztárolót üzemeltető Hexum Földgáz Zrt., valamint a zsanai, hajdúszoboszlói, kardoskúti és a pusztaedericsi tárolókat működtető Magyar Földgáztároló Zrt. a tagja.

A GIE folyamatosan tesz közzé adatokat az egyes európai országok gáztároló kapacitásáról és a gáztárolók feltöltöttségéről. November 21-én az uniós tagállamok közül Lettország után valóban a magyar tárolók töltöttsége volt a legalacsonyabb, 85,19 százalékos.

Az ábrán csak 18 EU-s tagállam szerepel a 27-ből. Ennek az az egyszerű oka, hogy kilenc tagállamban (Írországban, Finnországban, Észtországban, Litvániában, Luxembourgban, Szlovéniában, Görögországban, Máltán és Cipruson) egyáltalán nincs földalatti gáztároló. Ezek az országuk a gázellátásukat azonnali szállításokkal, cseppfolyósított földgáz fogadására alkalmas LNG-terminálokkal vagy más tagállamokban tárolt földgázzal oldják meg.

Az adat tehát úgy pontos, hogy Magyarországon a második legalacsonyabb a gáztárolók töltöttsége azon uniós országok közül, amelyekben van gáztároló.

Az európai országok tárolókapacitása és szokásos gázfogyasztása ugyanis igen széles skálán mozog.

Magyarország esetében a 85,19 százalékos töltöttség úgy jött ki, hogy a 67,7 terrawattórás (TWh) tárolói kapacitásunkhoz képest 57,7 TWh gáz volt a tárolókban november 21-én. 2021-ben az éves gázfogyasztásunk 107,9 TWh volt, tehát a jelenleg tárolt kapacitás az éves fogyasztás több, mint felét, 53,5 százalékát fedezné.

Ezzel szemben például Portugália úgy ért el közel 100 százalékos töltöttségi szintet, hogy az összesen 4 TWh kapacitású gáztárolójában 3,9 TWh gáz volt, miközben az ország éves fogyasztása 58,6 TWh. A betárolt készlet tehát mindössze az éves fogyasztás 6,6 százalékát fedezi.

A GIE által is közölt gázkészlet/fogyasztás (stock/consumption) mutató annyiban csak közelítő adat, hogy a valóságban a tárolt készletet jellemzően nem kizárólag belföldön használják fel az államok. Exportálnak is gázt, illetve köthetnek tárolói megállapodásokat más, tárolókapacitással nem vagy kevéssé rendelkező országokkal. A közelmúltben Magyarország is kötött ilyen bértárolási egyezményt Szerbiával.

Ezzel együtt a készlet/fogyasztás mutató jobban kifejezi az ellátásbiztonságot, mint önmagában a tárolók töltöttségi szintje. Ha ez alapján állítjuk sorba az EU-s tagállamokat, akkor az 53,5 százalékos magyar adat már a negyedik legjobbnak számít, és közel duplája a 28,1 százalékos EU-átlagnak. A töltöttségi szint alapján utolsó Lettország pedig ezen a listán az első helyet foglalja el.

Történelmileg sem rossz, az EU-s célt is teljesíti

A GIE hosszú idősoros adatai alapján megnéztük, történelmi összevetésben mennyire számít magasnak vagy alacsonynak a magyarországi gáztárolók 85,19 százalékos töltöttségi szintje. 2011 óta vannak elérhető adatok, és a 2022-t megelőző 11 évben csupán kétszer, 2019-ben és 2020-ban fordult elő, hogy november 21-én 85,19 százaléknál magasabb volt a tárolók töltöttsége. Ellenben négy évben is 60 százalék alatt maradt.

Annyiban persze nem normális a mai helyzet, hogy a háború miatt az orosz gázszállítás egész Európában bizonytalanná vált. Magyarország az orosz gázimportnak leginkább kitett országok közé tartozik, a Qubit cikke szerint 2020-ban az importált földgázmennyiség 95 százalékát Oroszországból szereztük be. A kormány ráadásul a háború kitörése óta sem fordult más beszerzési források felé, miközben a velünk összehasonlítható helyzetben lévő országok – Ausztria, Csehország, Szlovákia – mindent megtesznek, hogy alternatív forrásokból is tudjanak gázt vásárolni.

Magyarország ennek ellenére teljesíti azt az EU-s jogszabályt, amelyet júniusban hoztak annak érdekében, hogy a bizonytalan orosz szállítások idején is stabil legyen Európa téli gázellátása.

A jogszabály kimondta, hogy a földalatti gáztárolókkal rendelkező tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy 2022. november 1-ig elérik a 80 százalékos töltöttséget, 2023 és 2025 között pedig minden év november 1-ig a 90 százalékos töltöttség a cél. Magyarország az idei elvárást teljesítette, november 1-jén a GIE adatai szerint 85,72 százalékos volt a magyar gáztárolók töltöttsége.

Azt az EU-s rendelet is elismeri, hogy különleges helyzetben vannak azok a tagállamok, amelyekben nagy a gáztárolói kapacitás az éves fogyasztáshoz képest. Ezek az országok ezért mentesítést kaptak a 80 és a 90 százalékos cél alól, és elég az átlagos éves fogyasztásuk 35 százalékának megfelelő mértékig feltölteniük a tárolóikat minden év november 1-ig.

Ezt a célszámot Magyarország még simábban hozta, de még a 80 százalékos töltöttséget meg sem közelítő Lettország is túlteljesítette, hiszen november 1-ig az éves fogyasztás 119,8 százalékának megfelelő gázmennyiséget raktározott el.

Cikkünk megjelenése előtt megkerestük a DK sajtóosztályát, a párt azonban csak megismételte a magyar tárolók töltöttségére vonatkozó adatot: „az Ön által idézett állításunkat a nyilvánosan elérhető, tényszerű igazságra alapoztuk, a szóban forgó kimutatásban valóban a magyar gáztározók töltöttsége volt a második legalacsonyabb Európában”. A DK azzal kapcsolatos felvetésünkre nem reagált, hogy ez az adat önmagában nem tükrözi azt, hogy van-e „elég gáz” Magyarországon.

Frissítés 2022.11.29. 10:15-kor: Cikkünket kiegészítettük “a GIE által is közölt gázkészlet/fogyasztás mutató” kezdetű bekezdéssel, illetve módosítottuk a következő bekezdés első mondatát, hogy kiemeljük, az adott pillanatban tárolt gázkészletet nem feltétlenül csak belföldi fogyasztásra hasznosítják.

(Címlapkép forrása: MTI/Czeglédi Zsolt)