Mit tudtak meg a megyei lapok olvasói a 400 forint feletti euróról? Hogyan értesültek a rezsicsökkentés megvágásáról? Mennyit olvashattak Orbán kevert fajúzós eszmefuttatásából? Három újságban néztük meg, hogyan tudósítottak az elmúlt időszak országos jelentőségű eseményeiről.

Jó ideje tudjuk, hogy a megyei lapok felvásárlásával a kormánypárti sajtóbirodalom egy erős hátországot épített ki. Azt is több helyen megírták már (például itt), hogy ezekben a lapokban központilag irányított, és sokszor a valóságot csak részben tükröző tudósítások jelennek meg egyes eseményekről – ami egyébként az online lapoknál még szembetűnőbb tud lenni.

Három nyomtatott napilapot választottunk ki a Mediaworks portfólijából, azt a hármat, amelyek a legnagyobb lakosságszámú megyékben jelennek meg: Észak-Magyarország (Borsod-Abaúj-zemplén megye), Kelet-Magyarország (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye), Hajdú-Bihari Napló (Hajdú-Bihar megye).

Mennyien olvassák?

A nyomtatott sajtópiac évek óta folyamatosan csökken, nemcsak Magyarországon, hanem világszerte, elsősorban az online sajtó térnyerésével. A tendencia azonban hazánkban nem függetleníthető attól sem, hogy az elmúlt években milyen mértékben vásárolták fel (vagy záratták be) az egyes, addig a kormánytól független lapokat, amelyeket végül a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) irányítása alá vontak.

Ami biztos, hogy a megyei lapok bekebelezése nem tett jót az olvasószámnak: folyamatosan csökkennek a példányszámok. És bár még így is országszerte naponta átlagosan 270 ezer példányt adtak el a különféle megyei lapokból összesen, 2010 első negyedéve, vagyis a Fidesz első kétharmada óta több mint felével esett vissza az aktívan megvásárolt megyei lapok száma.

A Magyar Terjesztés-ellenőrző Szövetség (MATESZ) legfrissebb, az idei év második negyedévére vonatkozó gyorsjelentése szerint az általunk kiválasztott lapokból átlagosan ennyi példányt értékesítenek naponta:

Mit néztünk meg?

Kíváncsiak voltunk arra, hogy az elmúlt időszak kifejezetten nagy médiaérdeklődéssel kísért eseményeiről hogyan tudósítottak a megyei lapok.

A három vizsgált esemény:

Az első kettő hétfői napra esett, ezért a másnapi lapszámokat olvastuk végig, a harmadik egy szombati esemény volt, így ott a hétfői lapokat böngésztük át.

A lapok felépítése egyébként nagyjából állandó és hasonló is: a 16 oldalnyi tartalomból a 2-3. oldalon helyi ügyek, ezután megyei körképek következnek. Ezután általában 2 oldalon jelennek meg az országos közéleti hírek és a nemzetközi kitekintések – ezek olyan központi tartalmak, amelyek szerzője egységesen az MW – Mediaworks – monogrammal jelölt névtelen szerző, és ugyanolyan tartalommal, tördeléssel jelennek meg a különböző megyei lapokban. Ezután jön a sport, majd a maradék oldalakon még néhány nagyobb anyag, háttér, tematikus összeállítás, interjú, a végére pedig az apróhirdetések és a kis színes hírek maradnak.

Deviza, de nem úgy

Elsőként azt néztük meg, hogyan foglalkoztak a lapok azzal, hogy 2022. június 13-án történelmi mélypontra értünk, és egy ideig 400,3 forintot ért egy euró.

A Kelet-Magyarország hasábjaira például ez a hír egyáltalán nem fért fel.

A lapból azonban kiderült többek közt, hogy Új-Zélandon megadóztatnák a böfögést, a koszos klíma növeli a betegség kockázatát, és hogy az osztrák vezetés sorozatos tévedései miatt vesztették el a Habsburgok a győri csatát 1809. június 14-én.

Hasonló volt a helyzet az Észak-Magyarország aznapi számában is: volt cikk arról, hogy érik a hazai görögdinnye, az év haszonállata a méh, és arról is, hogy tányértörés helyett jobb egy hatékony vita. A 400 forint feletti euróról egy szó sem esett.

Ahogy a Hajdú-Bihari Naplóban sem. Volt helyette hír arról, hogy új eszközökkel csökkentik a nyúlkárokat Konyáron, gördeszkázni a járdán, biciklizni pedig az úttesten kell, és megtudhattuk azt is, hogy Földesen mintegy 220 fő részvételével tartottak dalostalálkozót.

Fotómontázs a 2022. június 14-én megjelent lapokból

A főként regionális hírekkel foglalkozó lapokba 2-2-2 oldalnyi központi Mediaworks-tartalom került be, amelyek betűről betűre azonosak voltak (a cikkek szerzőjének helyén is az MW monogram szerepelt mindenütt).

Az országos érdekeltségű hírek közt beszámoltak arról, hogy a főváros “sötétségbe borulhat”, mivel Karácsony Gergelyék “az energiatakarékosság jegyében többek között korlátoznák a közvilágítást és a közszolgáltatásokat is”, ezzel büntetve a budapestieket. És az is, hogy elítélték a Nemzeti Arcvonal tagjait.

Külön hír volt, hogy Berlinben (szintén az energiatakarékosságra buzdítva) azt javasolják az embereknek, hogy fürödjenek hidegebb vízben.Esett szó az orosz-ukrán háborúról, illetve arról is, hogy az olajszállítás nincs veszélyben.Emellett megemlékeztek Emmanuel Macron francia elnök koalíciójának győzelméről a nemzetgyűlési választások első fordulójában.

Varga Mihály pénzügyminiszter mindenkit megnyugtatott, hogy csak a baloldal riogat megszorításokkal, a jövő évi büdzsében magasabb adóbevétellel lehet számolni. Kiderült továbbá, hogy jövőre bővül a családtámogatások köre, Orbán Viktor miniszterelnöktől pedig azt idézték:

“A háborús infláció egyetlen ellenszere a béke.”

A forint gyengülésének tehát semmi nyoma nem volt a lapokban, pedig egyébként mindhárom újság címlapján van devizaárfolyam-táblázat. Ezazonban június 14-én egységesen így nézett ki:

A rezsicsökkentés csökkentése

2022. július 13-án Gulyás Gergely miniszter a Kormányinfón bejelentette: az elszálló energiaárak miatt a kormány energia-veszélyhelyzetet hirdet, a rezsicsökkentés pedig csak a lakossági átlagfogyasztásig jár majd az áramra és a gázra, afölött piaci árat kell majd fizetni.

A hírt mindhárom lap címlapon hozta, igaz, más-más címmel, és némileg változó tartalommal.

Fentről lefelé: rezsihírek az Észak-Magyarország, a Hajdú-Bihari Napló és a Kelet-Magyarország címlapján

A legkevésbé feltűnő címmel (“Kevesebb kedvezmény”) a Hajdú-Bihari Napló kezelte a hírt. Az MTI-t jelölve forrásként szemlézték nemcsak Gulyást, de Németh Szilárdot, a rezsicsökkentés fenntartásáért felelős kormánybiztost is, és hangsúlyos része volt a szövegnek, hogy a nagycsaládosok továbbra is kedvezményesen kapják majd a gázt.

Az Észak-Magyarország címlapon azt emelte ki, hogy Európában mindenütt rendkívül nehéz az energiahelyzet, míg a Kelet-Magyarország az energiaválság okaként az elhúzódó háborút és a brüsszeli szankciókat nevezte meg. Ezekben a lapokban már a címlapon megjelenő szöveg is MW aláírással futott.

Mindhárom lapban azonos beltartalomként, nagyjából fél oldalon foglalkoztak a témával. A sablonszöveg felsorolja a Gulyás által ismertetett hétpontos akciótervet, illetve mindazt, ami a Kormányinfón elhangzott. Emellett röviden megemlékeznek arról is, hogy “Nyugaton egyre borúsabb a helyzet”, idézve Varga Mihályt, aki szerint a következő hónapok kulcskérdése az energiatárolók feltöltése lesz.

Ami feltűnően hiányzik a tudósításokból, az a rezsicsökkentés csökkentésére adott ellenzéki reakciók szemléje, pedig a hírre reagált az MSZP-től a DK-n át a Momentumig egy sor politikai párt, de még külön Gyurcsány Ferenc is, bár igaz, ő inkább szabadverset írt a témáról.

És ami még érdekes: az egyébként rengeteg ember pénztárcáját érintő téma a lapokban meglehetősen hátra, a 12. oldalra került (vagyis még a sport is hamarabb kapott helyet, és rögtön utána már tévéműsor következik).

Az elmélet, ami nincs

A három lap három teljesen különböző címmel ugyan, de címlapon hozta Orbán Viktor Tusványoson mondott beszédének hírét 2022. július 25-én hétfőn.

Egyedül az Észak-Magyarország emelte ki címben is, hogy a miniszterelnök beszédét szemlézik (Orbán Viktor: “Új európai béketerv kell”), míg a Hajdú-Bihari Napló a Van eszközünk a sikerre címet adta a beszámolónak, a Kelet-Magyarország pedig a Kivétel lehet Magyarország címmel igyekezett felhívni az olvasók figyelmét a tusványosi beszédre.

Ez utóbbi lapban kapta a legkisebb felületet a címlapon az orbáni eszmefuttatás, szinte tőmondatokban summázták a beszéd lényegi elemeit (Magyarország lokális kivétel lehet a globális recesszióban, de csak ha kimarad a háborúból, a migrációból és a “genderbolondériából”). Az Észak-Magyarország és a Hajdú-Bihari Napló valamivel bővebben hozta a címlapi összefoglalóban a tusványosi beszédet, mindkét esetben a nyugati világ visszaszorulásának okaira és a Magyarország előtt álló kihívásokra fókuszáltak.

Tusványos címlapon: baloldalt felül a Hajdú-Bihari Napló, alul a Kelet-Magyarország, jobboldalt az Észak-Magyarország kedvcsinálója az anyagról

Mindhárom lapban központi Mediaworks-tartalom volt a tusványosi beszámoló, így a 8. oldalon már ugyanazzal a tartalommal találkozhatunk, viszonylag nagy terjedelemben mindhárom esetben.

Az idei Orbán-beszéd legnagyobb (nemcsak hazai, de nemzetközi) visszhangot kiváltó mondata kétségkívül az az eszemfuttatás volt, amelynek konklúziójaként a miniszterelnök kijelentette:

“Egymással hajlandóak vagyunk keveredni, de nem akarunk kevert fajúvá válni[…]”

A fajelméleti fejtegetés azonban a megyei lapok beszámolóiból kimaradt, csak a beszéd korábbi, finomabban megfogalmazott részét idézték:

“Azt is mondhatnám, hogy a Nyugat kettévált. Egyik fele egy olyan világ, ahol európai és Európán kívüli népek élnek együtt. Ezek az országok többé nem nemzetek. Ezek az országok nem mások, mint népek konglomerátumai.”

A beszédről szóló beszámoló alatt rövid írás szemlézi az arra adott reakciókat. Ezek közül a leghangsúlyosabban Mráz Ágoston Sámuelt, a Nézőpont Intézet igazgatóját idézik, aki szerint “Orbán gondolatmenete őszinte szembenézés volt a tényekkel”.

Mivel a lapok nem közölték a beszéd fajelméleti részét, az olvasóknak minden bizonnyal nehéz lehetett értelmezni az ellenzéki pártok reakciót – ezeket a helyi lapok is idézték, de a kellő kontextus nélkül, az ellenzéki pártokat minősítő szófordulatokkal.

“Ahogy az szinte kiszámítható volt, az ukrán külügyi szóvivő úgy reagált, a magyar kormányfő orosz propagandát hirdet. A hazai ellenzék sem tudott túllépni önmagán: a DK szerint Orbán beteg ember, ráadásul Gyurcsány Ferenc nácizott is egyet a beszédnek a népek keveredését taglaló része kapcsán, és nemzethalált vízionált. A Jobbik bosszúvágyat emleget, a Momentum azt emelte ki, hogy a miniszterelnök uszít. Schiffer András mindehhez hozzáfűzte: Orbán Viktorral szemben az ellenzék megspórolja azt, hogy egyáltalán gondoljon is valamit a világról.”

Van minden, csak nem mindig

Az elemzésünk alapján megállapítható, hogy a vizsgált napilapok főként a régió témáival foglalkoznak, bemutatják a helyi eseményeket, ügyeket, színes, olvasmányos történeteket, portrékat közölnek helyi érdekeltségű emberekről, ünnepségekről, átadásokról, felújításokról – vagyis mindarról, ami a helyi lakosságot érintheti és érdekelheti.

Az általunk elemzett, országos érdekeltségű témák esetében azonban feltűnő, hogy

– vagy nem jelennek meg hírek, amelyek egyébként számot tarthatnának az olvasók érdeklődésére (mint az euróár esetében),

– vagy csak a kormányzati üzenetek kapnak helyet (ahogy a rezsicsökkentés csökkentésénél láttuk),

– vagy ha megjelennek más nézőpontok is, mint a tusványosi beszéd esetében, azokkal nem objektív formában találkoznak az olvasók.