Több bejelentés is született választási csalásokról, de a vizsgálat eredményére a legtöbb ügyben még várni kell. Összegyűjtöttük, eddig milyen bizonyítékok kerültek elő.

“Tudtuk, hogy ez egy egyenlőtlen küzdelem lesz. Igen, csaltak is”

– ez volt az egyik első mondat, amely elhangzott Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt és az ellenzéki pártszövetség vasárnap esti, súlyos választási veresége után elmondott eredményértékelő beszédében.

Márki-Zay ugyanakkor rögtön ezután leszögezte, elfogadja a választás eredményét.

Hasonló hangot ütött meg a kormányváltás érdekében létrejött Egységben Magyarországért pártszövetség másik ismert politikusa, a Momentum színeiben Budapest XIV. kerületében végül győzni tudó Hadházy Ákos.

“Persze, tegnap [április 3-án, a választás napján] is történtek csalások”

– állította hétfő reggeli hosszú eredményértékelő Facebook-posztjában.

Magabiztos Fidesz-győzelem ide vagy oda, kormánypárti oldalon is akadtak politikusok, akik megkérdőjelezték a 2022-es országgyűlési választás tisztaságát. Még a választás előtti napokban járta be a kormánypárti médiabirodalmat a hír a Magyar Nemzet cikke alapján, hogy “Súlyos választási csalást követett el Márki-Zay kampánycsapata”, akik állítólag a választók személyes adataival visszaélve küldtek telefonos üzeneteket a kampányban.

“Ilyen csalást még nem láttam”

– kommentálta a hírt Orbán Viktor április elsején, két nappal a választást megelőzően a Kossuth Rádióban adott péntek reggeli interjújában.

A voksolás napján pedig Hende Csaba, a Vas megyei 01-es számú választókerületben, Szombathelyen induló fideszes jelölt értékelte “szándékos, tömeges választási csalás gyanúját” felvető eseményként, hogy a szavazókat állítólag több szavazókörben külön megkérdezik, részt kívánnak-e venni a választással párhuzamosan, a kormány kezdeményezésére tartott “gyermekvédelmi” népszavazáson.

Megfigyelők: A probléma inkább az egyenlőtlen verseny

A 2022-es magyarországi országgyűlési választások tisztaságát több független megfigyelő felügyelte idén. Delegáltakat küldött az országba két nemzetközi szervezet,

Tiszta szavazás címmel pedig közös kampányt szerveztek az esetleges választási visszaélések hatékonyabb leleplezése érdekében magyar civil szervezetek: a Civil Kollégium Alapítvány, a Társaság a Szabadságjogokért, az aHang és a Political Capital.

Az EBESZ és az ENEMO egyaránt április 4-én, hétfőn publikálta a megfigyeléseiket taralmazó előzetes jelentését, amelyekből kiderül,

súlyos választási visszaélésekkel nem találkoztak, a voksolást szerintük zökkenőmentesen bonyolították le. Inkább a választási verseny egyenlőtlensége, a kormányzó Fidesz-KDNP pártkoalíció ellenzéki indulókkal szembeni óriási túlereje miatt fogalmaztak meg kritikát.

Elcsalt választásokról tehát nem beszélhetünk. Ugyanakkor idén is történtek a választások tisztaságát befolyásoló, visszaélésgyanús esetek a választás napján és a kampányidőszakban egyaránt.

Most a független sajtó és a Tiszta szavazás önkéntes megfigyelői által feltárt eseteket vesszük sorra, és megnézzük, az egyes állításokat milyen bizonyítékok támasztották alá.

Szavazók tiltott utaztatása és szavazatvásárlás

A G7 gazdasági portál ugyan a részvételi adatokat elemezve arra jutott, hogy voltak szavazókörök, ahol a jegyzőkönyv alapján a nap folyamán időnként különösen megnőtt a szavazni érkezők száma, ami a csoportos szavaztatás gyanúját is felvetheti, az adatok nem utalnak szisztematikus csalásra.

A Tiszta szavazás kampány önkénteseihez viszont több szabálysértés-gyanús eset is eljutott az április 3-i szavazás előtt és közben. A tipikus csalási kísérletek a választók tiltott utaztatása vagy szavazatvásárlás műfajában történtek.

A Tiszta szavazás kampányban dolgozó jogászok az ongai és a helesfai esetekben már korábban bejelentést tettek az illetékes választókerületi választási bizottságoknál, a makói esettel kapcsolatban pedig még hátra van a kifogás benyújtása.

A választási bizottságok egyébként szerda délután négy óráig várják a választás napján tapasztalt szabálysértésekkel kapcsolatos bejelentéseket, az esetek kivizsgálására és a döntéshozatalra pedig három napjuk van

A pest megyei Solymáron pedig az egyik kerületi ellenzéki jelölt, Szél Bernadett tett bejelentést szavazók tiltott urnához utaztatásáról és láncszavazási kísérletről a választókerületet felügyelő Választókerületi Választási Bizottságának. A bizottság azonban a kifogáshoz csatolt fényképeket nem találta bizonyító erejűnek a kérdésben, így elutasította Szél beadványát.

Mi történt a határon túli levélszavazatokkal?

A magyarországi lakcímmel nem rendelkező, határon túli magyar állampolgárok március közepétől kaphatták kézhez a levélszavazáshoz szükséges adatlapokat és szavazólapjaikat. A levélszavazás körül azonban Romániában és Szerbiában is történtek visszaélés-gyanús furcsaságok.

A két ügy miatt az Egységben Magyarországért ellenzéki pártszövetség tagjai az összes határon túli levélszavazat megsemmisítését követelték a választás előtti napokban.

A választások tisztaságát felügyelő Nemzeti Választási Bizottság azonban a két eset miatt emelt kifogásokat megvizsgálva közölte, nem foglalkozik tovább az üggyel, mert a szervezet csak Magyarország területén tud érvényt szerezni a választási szabályoknak.

Kormánypárti kifogások a választások tisztaságával kapcsolatban

A kormánypárti Magyar Nemzet dobta be március 29-én a hírt, hogy egy Datadat nevű, Észtországban bejegyzett cég – amelynek vezetésében több, a 2010 előtti kormányok idején fontos állami tisztséget betöltő személy vesz részt, és Bajnai Gordon volt miniszterelnök az egyik tulajdonosa – ​illegálisan férhetett hozzá telefonszámokhoz és nevekhez, és a cég szolgáltatásait igénybe vevő ellenzéki pártszövetség ezeket az adatokat felhasználva buzdított egyeseket szavazásra.

Mindezt arra alapozták, hogy kormánytagok és kormánypárti véleményvezérek is kaptak az ellenzék támogatására biztató SMS-eket, pedig állításuk szerint soha nem adták meg az adataikat egyik ellenzéki pártnak sem.

Azt azonban nem vizsgálta eddig egyetlen hatóság sem, hogy valóban történt-e visszaélés, a Datadat pedig közleményben utasította vissza az illegális adathalászattal kapcsolatos vádakat.

“A leghatározottabban utasítjuk vissza az adathalász minősítést a Datadat cégcsoporttal kapcsolatban. Soha, semmilyen formában nem végzett ilyen tevékenységet társaságunk. Súlyos kártérítést követelünk minden olyan sajtóterméktől, amelyik ezt a minősítést használta cégünkkel kapcsolatban” – fogalmaztak.

Vasárnap az országgyűlési választással párhuzamosan az elmúlt év kormányzati kommunikációjának egyik központi témájáról, az LMBTQ-témák kiskorúak előtti megjelenítésének korlátozásáról tartottak – végül sikertelenül – népszavazást. Ehhez kapcsolódott a cikk elején már idézett szombathelyi fideszes Hende Csaba panasza, aki Facebook-oldalán azt írta,

“Szándékos, tömeges választási csalás gyanúját veti fel az, hogy több szombathelyi szavazókörben a szabályos eljárással szemben külön megkérdezi a bizottság a választókat, hogy kérik-e a népszavazási szavazólapot is.”

Hende szerint “a szándék világos: a kérdezők politikai okból csökkenteni kívánják a népszavazáson részt vevők számát”.

A Nemzeti Választási Iroda néhány órával később közleményt adott ki az állami hírügynökségen, az MTI-n keresztül, amelyben megerősítik, “több szavazókörben is előfordult, hogy a szavazatszámláló bizottságok megkérdezték a választópolgárt, mindkét választás – az országgyűlési és a népszavazási – szavazólapját fel kívánják-e venni.”

Az NVI felhívta a jegyzők figyelmét: a szavazatszámláló bizottságoknak kérés nélkül kell biztosítaniuk a választópolgároknak, hogy mindkét választástípus névjegyzéki rovatát aláírhassák. A szavazólapokat pedig az aláírásnak megfelelően kell átadniuk a választópolgárnak.

A népszavazás végül eredménytelen lett mind a négy kérdésben, de nem a kevés résztvevő, hanem a kérdésenként mindegy 1,5 millió érvénytelen szavazat miatt.

Szerzők: Neuberger Eszter, Kárpáti Jakab
Címlapi kép forrása: atlatszo.ro