“A valóság bekopogtatott Európa ajtaján. Mondvacsinált jogállamisági viták helyett most valós problémákkal kell foglalkoznia a brüsszeli elitnek” – indította Varga Judit igazságügyi miniszter március 23-án, egy nappal a brüsszeli NATO- és EU-csúcs kezdete előtt közzétett Facebook-bejegyzését, majd így folytatta:

Mikor a nemzetközi egyezményeket követve megállítottuk a migrációt, a magyar kormány semmilyen segítséget nem kapott” az Európai Uniótól. Sőt, meg is akartak büntetni minket hosszú évekig.

Varga a 2015-16-os migrációs válságra utalt, amikor Magyarország különutas politikát választott a többi EU tagállamhoz képest, és határkerítés építésébe kezdett. Azóta is vissza-visszatérő eleme a kormány kommunikációjának, hogy Brüsszel ideológiai alapokon bünteti Magyarországot, amiért a kormány szigorúbb menekültpolitikát folytatott a főként Közel-Keletről érkező menedékkérőkkel szemben. Ebben a keretben értelmezik az Európai Unió Bíróságának azt a 2020. májusi ítéletét is, amely szerint a magyar kormány 2015-ben a tranzitzónák létrehozásával uniós jogot sértő módon alakította át menekültügyi rendszerét.

A magyar kormány álláspontja, hogy hazánkat olyan jelentős migrációs nyomás érte, hogy a határkerítés az egész Unió védelmét biztosította. A kormánytagok tehát rendszeresen hangoztatják, és Varga mostani nyilatkozatának is az a fő állítása, hogy az EU cserbenhagyta Magyarországot, és nem támogatta a többi tagállamnak is kedvező határvédelmünket.

Ez azonban ebben a formában nem igaz.

Az Európai Unió a 2014-2020-as költségvetési időszakban jelentős összeggel támogatta a magyar határvédelmi erőfeszítéseket. Az Európai Bizottság oldalán elérhető tájékoztató anyagból kiderül, hogy mennyivel.

A 2014-2020-as időszakban az EU 110 millió eurót folyósított határvédelmi, belbiztonsági és a migrációval kapcsolatos feladatok támogatására. A menekültválság miatt Magyarország további négy alkalommal kért és kapott sürgősségi segélyt az Uniótól. A hazánkat érintő migráció kezelésére 2014 és 2020 között összesen tehát 137 millió eurót, azaz mintegy 45 milliárd forintot tett elérhetővé az EU.

A cikk ráadásul ki is emeli, hogy a 2015-16 migrációs válság során Magyarországnak jelentős nyomással kellett szembenéznie, ezért az Unió pénzügyi támogatást is nyújtott az elmúlt években.

Mire ment el?

Hogy pontosan milyen feladatok ellátására érkezett támogatás ebből az összegből, arról a belügyi területet támogató források, összefoglaló nevükön a Belügyi Alapok tájékoztató honlapján lehet tájékozódni.

A kifejezetten menekültügyi célokra fordítható Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap forrásaiból 2014 és 2020 között többek közt a menekültügyi eljárások fejlesztését, a Magyarországon tartózkodó külföldiek beilleszkedésének elősegítését és az illegális migráció elleni hatékony fellépést támogatták.

Ebből a pénzből civil szervezetek, alapítványok, magáncégek mellett jelentős részben állami szervek is részesültek. A részletes összesítésekből láthatjuk, hogy a vizsgált időszakban a legtöbb forrás az alábbi szerveknek jutott, többek közt a tranzitzónák, az idegenrendészeti őrzött szállások és a befogadó állomások infrastruktúrájának feljesztésére:

Terepjárók, hőkamerák és biometrikus azonosító rendszerek uniós pénzből a határra

A Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapon kívül jutott határvédelemre egy másik uniós alapból, a Belső Biztonsági Alapból (International Security Fund) is. Ebből is több állami szerv kapott uniós támogatást:

A támogatott projektek között szerepel több közúti határátkelő-fejlesztés, határellenőrzést segítő informatikai rendszerek fejlesztése, és határvédelmi eszközök: úgy, mint terepjárók, hőkamerák, beszerzése is.

A határkerítésre gondolt

Varga Judit az Igazságügyi Minisztérium sajtóosztályán keresztül reagált tényellenőrzésünk állításaira. Levelében, amelyet alább teljes terjedelmében közlünk, azt magyarázza: Facebook-bejegyzésében a fizikai határzárra, a déli határszakaszon megépített határkerítésre utalt.

“Az illegális migrációt a kerítés, a kizárólag magyar költségvetésből finanszírozott fizikai határzár állította meg 2015-ben, amelyet az Európai Unió egyetlen eurócenttel sem támogatott és az elmúlt években is következetesen megtagadta a határkerítések finanszírozását”

– írta az igazságügyi miniszter, kiemelve, hogy az általunk hivatkozott 2014-2020-as uniós költségvetés belügyi alapjaiból érkező forrásokról az EU még jóval a migrációs válság előtt döntött az EU, és a határkerítés építésére és üzemeltetésére nem voltak fordíthatók.

A fizikai határzárral kapcsolatos költségigényekre az Európai Bizottság csak 2019-ben engedélyezett 20 millió eurót, amit azonban kizárólag a járőrszolgálatot teljesítő állomány bérébe és túlóra díjába lehetett beszámítani, a fizikai infrastruktúra fejlesztésére és működtetésére, vagy más, a határvédelemhez kapcsolódó tevékenységek támogatására a forrás nem volt felhasználható – áll a miniszter válaszában.

Szerzők: Neuberger Eszter, Kárpáti Jakab
Címlapi kép forrása: Varga Judit Facebook-oldala