Nem tetszett az amerikai kormánynak, hogy a vilniusi Disinfo2026 programjában dezinformációs fenyegetésként emlegették Washingtont.

Szokatlan módon igen magas szintű diplomáciai viharokat okozott az európai információs környezetről szóló Disinfo2026 médiaszakmai konferencia, amit október 7-én és 8-án rendeztek Vilniusban. Sajtóértesülések szerint az amerikai külügyminisztérium táviratban jelezte nemtetszését számos országnak amiatt, hogy a konferencián két panel az Amerikai Egyesült Államokat a kiemelt dezinformációs fenyegetések közé sorolta.

A diplomáciai jelzések után az Európai Unió külügyi szolgálata, Litvánia és Kanada is visszavonta támogatását a konferenciától.

Logóik eltűntek a rendezvény honlapjáról, a kinyomtatott plakátokon pedig fehér matricákkal takarták le őket.

Mi ez a konferencia?

A Disinfo rendezvénysorozat a dezinformáció ellen fellépő európai szakmai közösség éves fóruma 2019 óta. Az első összejöveteleket még Brüsszelben tartották, azóta volt már konferencia Krakkóban, Rigában és Ljubjanában, idén pedig Vilniusban rendezték meg a találkozót több száz újságíró, médiakutató, információbiztonsági szakember és szakpolitikai döntéshozó részvételével.

A konferencián előadások, workshopok, kerekasztalok formájában arról osztották meg tapasztalataikat a résztvevők,

hogyan lehet hatékonyan küzdeni a dezinformáció, a félretájékoztatás és a hamis információk terjedése ellen.

Az eseményt a brüsszeli független non-profit szervezet, az EU DisinfoLAB szervezi.

Idén volt workshop kutatóknak a nyílt forrásból elérhető információk gyűjtéséről, de volt beszélgetés a Nemzetközi Büntetőbíróság egyik bírójával, és olyan panel is, ami az AI-manipuláció új irányaival vagy a Wikipedia moderációs gyakorlatával foglalkozott.

A két „botrányos” pódiumbeszélgetés

Két panel kavart idén diplomáciai vihart. Az egyik „Az USA mint külföldi infomációmanipulációs aktor: tudás, alkalmazkodás, visszavágás” című beszélgetés volt, amiben a hivatalos program szerint amerikai állampolgárok is részt vettek, két információbiztonsággal foglalkozó kutató és egy volt CIA-s, Alex Finley.

Egy másik panel „Megtámadva: hogyan kezeli a dezinformáció ellen fellépő közösség az amerikai kormány nyomásgyakorlását” címmel azt a helyzetet tárgyalta, hogy a Trump-adminisztráció kitiltott az Egyesült Államokból több, a dezinformáció elleni küzdelemmel és médiaszabályozással foglalkozó európai szakembert, arra hivatkozva, hogy „cenzurázni” akarják az amerikai tulajdonú közösségimédia-platformokat.

Washginton ezen lépéséről mi is beszámoltunk: amit Trumpék cenzúrának neveznek, az valójában a nagy techcégek működését szabályozó európai uniós rendelet, a DSA (Digital Services Act) végrehajtásában való közreműködés. Ez az a jogszabály, ami alapján az Európai Bizottság Elon Musk platformját, az X-et is megbüntette korábban.

Diplomáciai nyomásgyakorlás és ragaszok

A konferencia előtt a Trump-adminisztráció az amerikai nagykövetségeken keresztül több ország felé jelezte határozott tiltakozását az Egyesült Államokat információmanipulációs aktorként kezelő konferencia támogatása miatt. A Politico által látott táviratban az állt, hogy a konferencia ezzel olyan globális riválisokkal helyezi egy lapra az Egyesült Államokat, mint Oroszország és Kína.

A táviratot a lap szerint megkapta Norvégia, Románia és Lengyelország is, és Washington egyes országokat arra is felszólított, hogy gondolják újra részvételüket a konferencián. Ezek az országok nem voltak a kiemelt támogatók között, de résztvevők innen is érkeztek.

Eredetileg támogatóként volt feltüntetve a konferencia honlapján Kanada, Litvánia és az EU külügyi szolgálata. A két ország és az uniós intézmény október 5-én hétfőn, két nappal a rendezvény előtt arra kérte a szervezőket, hogy távolítsák el logóikat a Disinfo2026 felületeiről.

A szervezők ezt úgy oldották meg, hogy fehér ragasszokkal takarták el a szóban forgó logókat a plakátokon és szóróanyagokon, amiken így főtámogatóként csak a francia külügyminisztérium maradt.

A Guardian tudomása szerint az EU tisztviselői sem értettek egyet az Egyesült Államok dezinformációs fenyegetések közé sorolásával. (Az EU legutóbbi, még márciusban közölt információmanipulációs fenyegetésekről szóló hivatalos összefoglalója nem tartalmaz negatív hivatkozást az Egyesült Államokra.)

Közös célok aláásása vs. szólásszabadság

Az EU külügyi szerve és a litván külügy szóvivői a támogatói státusz megvonását azzal indokolták, hogy a konferencia programja nem fedte hivatalos álláspontjukat – de további részleteket nem közöltek.

A Guardian olyan további táviratokat is látott, amikben az amerikai külügy képviselői megköszönik litván tisztviselőknek, hogy a megfelelő szinten kezelték az Egyesült Államok jelzéseit.

Az amerikai külügyminisztérium hosszabban reagált a Politico megkeresésére.

„Bár a diplomáciai egyeztetések részleteit nem áll módunkban kommentálni, nem érhet senkit meglepetésként, hogy egyes országok elhatárolódnak a konferenciától, miután tudomást szereztek arról, hogy a rendezvény FIMI-fenyegetésként [külföldi információmanipulációs és befolyásolási fenyegetésként] jelölte meg az Egyesült Államokat”

– írták.

Washington szerint ezt a kifejezést általában a rivális államok befolyásszerzési műveleteire szokás használni, így az Egyesült Államokra való alkalmazása „aláássa a közös célokat, és komoly aggodalomra kellene, hogy okot adjon a résztvevők körében”.

Az egyik kifogásolt pódiumbeszélgetés résztvevője, Adam Fivenson a washingtoni Amerikai Egyetemről a Politicónak azt mondta:

„rendkívül különös az a reakció, amit az amerikai külügyminisztérium tanúsít egy olyan szakmai konferenciával szemben, aminek résztvevői csupán az alkotmány által biztosított szólásszabadságukkal élnek.”

Hozzátette, a konferencián „arról beszélünk, miként lehet megállítani a demokráciát aláásó, a családjainknak és a gyermekeinknek ártó hazugságokat és manipulációt”.

A Trumpék által kritizált paneleket egyébként a programban meghirdetett formában megtartották.

(A 2025-ös Disinfo konferencia egyik panelbeszélgetésén a Lakmusz is részt vett.)

(Címlapi kép: Maarten Schenk/Bluesky)