Egy jó adag gátlástalanság és a Google algoritmusa kellett hozzá, hogy három ausztrál testvér AI-generált „újságcikkekre” építsen médiabirodalmat
2026. szeptember 22. 20:00
A Brown Brothers Media úgy nőtt nagyra, hogy sorra vásárolt fel kisebb online újságokat, majd keresőbarát AI-szemétdombbá tette őket. Bemutatjuk a sötét sikersztorit, amiben a big tech közreműködése is komoly szerepet kap.
Lényegében bármit meg lehet íratni a mesterséges intelligenciával. Igen, újságcikkeket is.
Magyarországon is működnek hírportálok, amelyeken vállaltan AI segítségével írt hírösszefoglalókat lehet olvasni, sőt olyan újság is, ahol ezeket egy saját fejlesztésű nyelvi modell önálló elemzése kíséri az információ megbízhatóságáról és az eredeti hírforrás elfogultságáról. Ízlés és a technológiába vetett bizalom kérdése, hogy olvassa-e ezeket az ember. A lényeg, hogy annak tudatában tegye, hogy nem (vagy nem száz százalékban) ember alkotta szövegek kerülnek elé.
Az AI-használatnak egy egészen másik szintjét képviseli a Brown Brothers Media (BBM) kiadóvállalat, amelyről a Futurism nevű tech-tud hírportál írta meg több hónapnyi nyomozás után, hogy autentikusnak álcázott, rossz minőségű AI-tartalmak gyártásából épített sikeres médiabirodalmat – úgy, hogy kezdetben erről egyáltalán nem tájékoztatta a portfóliójába tartozó lapok olvasóit.
A sztori azért nagyon tanulságos, mert megmutatja, hogy a kellő gátlástalanság mellett a Google-höz hasonló techóriások passzív közreműködése is hozzájárul ahhoz, hogy az etikátlan AI-használatból jól jövedelmező üzleti modell szülessen.
Kezdetben volt az olcsó emberi munkaerő
A Brown Brothers Mediát 2020-ban jegyezte be Szingapúrban három testvér, az ausztrál nemzetiségű Justin, Lachlan és Brendan Brown. A vállalat kezdetben főleg a fivérek saját alapítású kisebb blogjait adta ki. Ezek között voltak személyiségfejlesztéssel, spiritualizmussal foglalkozó, de akadémiai szakszövegíráshoz tanácsokat adó oldalak is. A BBM kiadványaiban megjelenő cikkeket az olcsó munkaerőnek számító délkelet-ázsiai, például fülöp-szigeteki szövegírók állították elő.
A ChatGPT 2022-es betörése után azonban gyökeresen átalakult a médiavállalat működése.
A cégnél dolgozó szövegírók egy részét arra állították rá, hogy az Open AI mesterséges intelligenciájával írassanak egész cikkeket, majd szerkesszék meg őket úgy, hogy ember által írt szövegeknek tűnjenek. Idővel aztán a BBM egy saját AI szövegíró eszközt fejlesztett magának, amit beépítettek a kiadóvállalat WordPress-alapú szerkesztőségi rendszerébe. Az eszköz ezután közvetlenül a BBM-lapok tartalomfolyamába ontotta a teljes egészében AI-generált szövegeket, és a tartalomkészítésnek ez a módja teljesen átvette a terepet.
Növekedtek, mégis összementek
Ezzel párhuzamosan óriási leépítés kezdődött a médiavállalatnál. A 2023 decemberében a cégnél dolgozó 60 körüli munkatársból 2024 decemberére mindössze 12 maradt, közülük ma a kiadóvállalathoz tartozó lapok impresszumai alapján már csak hárman dolgoznak a BBM-nél. Az elbocsátott dolgozók egy részének a Futurism birtokába jutott e-mailek szerint egyszerűen megmondták, hogy az AI elvette a munkájukat.
Pedig időközben még bővült is a médiavállalat portfóliója, és nem is kis mértékben. A BBM az elmúlt években egyre-másra vásárolt magának hosszabb ideje működő, kisebb olvasottságú, de valódi újságírást végző online szaklapokat, például a Space Daily nevű űrkutatással és -utazással foglalkozó portált, vagy a VegOut vegán hír- és receptoldalt.
Hogy aztán ezeket is elárassza AI-generált tucattartalmakkal.
Az emberi munkáról az AI-ra való átállást egyáltalán nem kezelte átláthatóan a vállalat. Sőt a BBM-nél mindent megtettek annak érdekében, hogy az olvasók azt higgyék, a cikket, amit elolvasnak, valós személy írta.
A Futurism egy egész csapatnyit mutat be olyan BBM-es szerzői perszónák közül, akik a valóságban nem léteznek. Van köztük a NASA-t is megjárt űrkutató, dublini pszichológus, nyugalmazott angoltanár, popkulturális újságíró és vegán gasztrokritikus. Az álszerzők egy része ráadásul személyes hangvételű esszéket ír a BBM lapjaiba, amelyek a mesterséges intelligencia hibái miatt tele vannak következetlenségekkel: cikkenként eltérő lehet például az állítólagos szerzők életkora vagy családi állapota.
A Futurism újságíróinak volt BBM-es munkavállalók azt állították, hogy a szerkesztőségi rendszerbe épített eszközön azt is be lehetett állítani, hogy melyik rendszeresen publikáló szerző-perszóna stílusában szülessen meg a szöveg. A kamuszerzők mellett egyébként az alapító Brown testvérek által jegyzett cikkeket is AI írta.
Az AI-fordulat és a minőségi romlás természetesen a felvásárolt lapok olvasóinak is feltűnt, és sokan elégedetlenkedő Reddit-kommentfolyamok kíséretében elpártoltak ezektől a kiadványoktól. A vegán szcénában korábban ismertnek számító VegOut portálon például most már ilyen címmel jelennek meg egyes szám első személyben íródott esszék: „Az emberek azt hiszik, feladtam az álmaimat a családomért, pedig maga a család volt az álom – csak nem ismertem fel, amíg nem volt időm visszatekinteni”.
Valójában persze nem is a szétbarmolt lapok törzsolvasóira épül a BBM üzleti modellje, hanem a Google algoritmusának meghódítására.
Az üzleti modell
A Futurism cikkében egy keresőmotor-optimalizálássalis foglalkozó szakértő, Gisele Navarro magyarázta el, hogy működik ez a modell.
- A BBM felvásárol valamilyen régebb óta működő, a Google számára már ismert weboldalt.
- A hús-vér szerzők által írt cikkeket lecseréli kattintásvadász módon megírt, alacsony minőségű, AI-cikkekre, amiket a korábbinál sokkal nagyobb mennyiségben tud kitermelni.
- Ezeket a cikkeket imádja a Google algoritmusa, tehát forgalmat irányít a BBM oldalaira.
- Az oldalakon elhelyezett hirdetések után bevételhez jut a médiavállalat.
Mindezt a BBM ráadásul a portfóliójába tartozó oldalakra íratott AI-cikkek köröztetésével, folyamatos újrahasznosításával éri el. A cikkeket egy idő után eltávolítják első publikálási helyükről, hogy aztán a lapcsalád egy másik tagjánál bukkanjanak fel újra.
Ez az üzleti modell a Similarweb adatai szerint összesen havi 64,7 millió látogatót hoz a BBM médiacsaládhoz tartozó lapoknak, ami e szerint az elemézés szerint a Washington Post havi olvasottságának felel meg.
Még rosszabb lett
Miután a Futurism még májusban szembesítette tényfeltáró cikkük állításaival a BBM-et, a médiavállalat több mint 50 kamuszerző profilját törölte az oldalairól, a nekik tulajdonított AI-szövegekkel együtt. Justin Brown pedig közleményt küldött a lapnak:
„2026 májusa előtt kiadványaink olyan szerzői neveket használtak, amelyek nem valós személyeket takartak, és az ezekhez tartozó életrajzok némelyike valótlan képesítéseket tüntetett fel. Ez helytelen volt. Májusban felhagytunk az ilyen nevek alatti publikálással, elkezdtük eltávolítani vagy javítani az érintett régebbi cikkeket, valamint közzétettük a teljes lapcsaládra és az egyes oldalakra vonatkozó szerkesztési irányelveket. A felülvizsgálat jelenleg is zajlik.”
Happy endnek tűnik? Pedig aligha az.
A szerkesztőségi elvek újragondolása ugyanis nem azt jelentette, hogy a BBM-nél felhagytak az AI megtévesztő használatával. A kamu szerző-perszónákat kivezették ugyan, de ehelyett a Futurism elemézése szerint most már vagy név nélkül, szerkesztőségi cikkekként publikálják az AI-tartalmakat, vagy valódi emberek saját szellemi termékeként állítják be a nyilvánvalóan mesterséges intelligenciával íratott vagy esetenként plagizált cikkeket.
Az egyik szerző, Daniel Moran nevével például 85 cikket publikáltak egyetlen hét alatt a BBM különböző oldalain, és a Futurism nála is következetlenségeket talált a szövegekben az életkorára vonatkozóan. Sőt, az is előfordult, hogy az elvileg férfi szerző valakinek a lányaként hivatkozott magára.
Nem csaptak oda
A Google szabályzata elmléletileg tiltja a „visszaélésszerű tömeges tartalomgyártást” (scaled content abuse), azaz nagy mennyiségű, alacsony minőségű vagy másolt tartalom előállítását a keresőmotorok manipulálása céljából. A BBM esetében azonban a techcég a Futurism májusi jelzése után csupán néhány hétre távolította el a keresési találatok közül a BBM több weboldalát. Mostanra újra elérhetőek, és Gisele Navarro szerint „cikkeik” rendre megjelennek a Google Discover és a Google News tartalomajánló szolgáltatásokban is.
(Címlapi kép forrása: Justin Brown/Instagram)
A szerzőről

Neuberger Eszter
A lap indulása óta a Lakmusz újságírója, 2023-tól szerkesztője. Korábban a HVG, az Abcug, majd a 444 szerkesztőségében dolgozott. A tényellenőrző munka mellett leginkább a médiatudatosság fejlesztésének lehetőségei érdeklik az álhíreknek, dezinformációnak leginkább kitett társadalmi csoportok körében.
Kövess minket!
Ne maradj le egy anyagunkról sem, kövess minket máshol is!
Ajánlott cikkeink
Szívmelengető, csak éppen nem igaz a sztori Kham Láról, a gazdáját a nepáli áradásból kimentő elefántról
Látásjavítás szemdörzsöléssel, reumatológus helyett csodatevő por – veszélyes egészségügyi tanácsokkal bombázzák az időseket a YouTube AI-orvosai
