Több okból félrevezető a KDNP állítása arról, hogy ennyi pénzt húz ki a tanárok zsebéből a Tisza-kormány döntése. A Lakmusz által megkérdezett szakértők szerint az értékelési rendszer alkalmatlan volt a pedagógiai teljesítmény mérésére.

Augusztus 14-én Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője arról írt Facebook-oldalán, hogy a Tisza-kormány a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerének megszüntetésével 33 milliárd forintnyi „minőségi bérpótlékot” vesz el a pedagógusoktól.

Rétvári bejegyzését azonos szöveggel a KDNP Facebook-oldalán is megosztották.

Már az iskolakezdés után, szeptember 7-én Szalai Piroska fideszes képviselő is felemlegette a témát. Szalai arról írt Facebook-bejegyzésében, hogy a pedagógusok nem kapták meg a teljesítménypótlékukat, ami szerinte jellemzően 40-60 ezer forintos juttatást biztosított volna számukra, helyette 0,4 százalékos béremelést kaptak a Tisza-kormánytól, ami „bruttó 1 millió forintos keresetnél mindössze 4000 forint”.

A KDNP augusztusi bejegyzésére a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a Facebookon reagált, szerintük az ellenzéki párt „hihetetlen nagy butaságot terjeszt”. Lannert Judit oktatási miniszter a PDSZ bejegyzését megosztva válaszolt a KDNP állításaira. Álhírnek nevezte a KDNP bejegyzését, és arról is írt, hogy a minisztérium egy új teljesítményértékelési rendszer kialakításán dolgozik az érintett szakmai és érdekvédelmi szervezetek bevonásával, hogy a pedagógusok teljesítményét „valós és méltányos” módon lehessen értékelni.

Utánanéztünk a pedagógusok fizetésére és a teljesítményértékelésre vonatkozó szabályoknak, és arra jutottunk, hogy a KDNP és Szalai Piroska állításai több okból félrevezetőek.

Mi volt ez a rendszer?

A pedagógusok teljesítményértékelési rendszere, a TÉR a 2024/2025-ös tanévben indult, és a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény, közismertebb nevén státusztörvény írta elő. A rendszer részletszabályait az előző kormány külön rendeletben határozta meg.

A TÉR nem azonos a státusztörvényben szintén szereplő minősítési rendszerrel, amely a pedagógusi előmeneteli fokozatokra vonatkozik (például Gyakornok, Pedagógus I vagy Pedagógus II). A teljesítményértékelés ettől függetlenül működött, a pedagógusok adott tanévi munkáját pontozta, a pontszám alapján pedig illetményemeléshez lehetett jutni. A gyakornoki fokozatú pedagógusokat nem kellett értékelni.

Az értékelést az adott intézmény igazgatója végezte el. Maximum 100 pontot adhatott egy-egy pedagógusnak a tanév végén. Az igazgató az alapján értékelt, hogy a pedagógus mennyire felelt meg egyes előre meghatározott szempontoknak. Ilyen szempont volt például az elvállalt feladatok mennyisége, a pedagógiai munka minősége vagy a tehetséggondozás. A pedagógusok emellett három egyéni teljesítménycélt is választhattak a tanév elején, és az igazgató ezek teljesítését is értékelte.

A vezetői megbízással nem rendelkező pedagógusok teljesítményértékelési űrlapja például így nézett ki:

A pontszám alapján három kategóriába sorolták a pedagógusokat:

Hogy a teljesítményalapú besorolás alapján mennyi plusz pénzhez lehetett jutni, azt egy 2025. júniusi kormányrendelet határozta meg, de kizárólag a 2024/2025-ös tanév teljesítményértékelésére vonatkozóan. A rendelet szerint a tanév végi értékelésen kiemelkedőn teljesítők 20 és 60 ezer forint közötti, az átlagosan teljesítők legfeljebb 20 ezer forintos illetményemelést kaphattak, míg a fejlesztendőknek nem járt emelés.

A kormányrendelet azt is meghatározta, hogy a teljesítményalapú emelésre pedagógusonként havi 20 ezer forintot kaptak a tankerületek. Ezt kellett elosztani úgy, hogy egyesek akár havi 60 ezer forintot is kaphattak, sokan viszont semmit.

A 2024/2025-ös tanév végén megállapított emeléseket 2025. szeptember 1-jétől kellett alkalmazni.

A TÉR-nek annyi köze van a pedagógusbérek emeléséről az Európai Unióval kötött megállapodáshoz, hogy a béremelést is tartalmazó Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Pluszban (EFOP Pluszban) az előző kormány rögzítette, hogy

„a bevezetendő teljesítményértékeléshez igazodva differenciált minőségi juttatást kívánunk alkalmazni annak érdekében, hogy ösztönözzük a pedagógusokat a magas színvonalú munkavégzésre”.

Az EFOP Plusz keretében a pedagógusok béremelését 762,6 milliárd forinttal támogatja az EU, a magyar kormány pedig vállalta, hogy a pedagógusok átlagbére 2025-re eléri a diplomás átlagbér 80 százalékát, és legalább 2031 végéig ezen a szinten marad.

Bár a teljesítményértékelés után kapott összeget Rétvári Bence és a KDNP „minőségi bérpótléknak”, Szalai Piroska pedig teljesítménypótléknak nevezte, a jogszabályok valójában nem használják ezeket az elnevezéseket. Minőségi bérpótléknak nevezett juttatást Magyarországon Magyar Bálint vezetett be oktatási miniszterként, először 1998-ban, majd a 2002-es kormányváltás után. A legszínvonalasabb munkát nyújtó pedagógusokat jutalmazhatták a pótlékkal a tantestületek.

Ez a konstrukció eltért a teljesítményértékelés után járó pénztől, mert a minőségi bérpótlékot csak egy tanévre kapták meg a jutalmazott pedagógusok, nem épült be tartósan a bérbe.

Amit nem lehet elvenni

Arról, hogy a teljesítményértékelést a 2025/2026-os tanévben már nem kell lefolytatni, idén június 9-én nyújtott be törvényjavaslatot két tiszás képviselő, Kapronczai Balázs a és Müller Anna (előbbi az oktatási tárca államtitkáraként is dolgozik). A módosítás július 11-én lépett hatályba.

Erre a változásra mondta Rétvári Bence és a KDNP, hogy 33 milliárd forintot vettek el vele a pedagógusoktól. Ez azonban abban az értelemben biztosan nem igaz, hogy a tavaly szeptemberben a teljesítményértékelés után kapott fizetésemelést nem érinti a TÉR felfüggesztése.

A KDNP cikkünk megjelenéséig nem válaszolt arra a kérdésünkre, hogy hogyan jött ki nekik a 33 milliárd forint, de vélhetően arra utaltak, hogy a tavalyi tanévben összesen ekkora emelést kaptak a pedagógusok a teljesítményértékelés után.

Egy 2025-ös kormányhatározat a 2025-ös naptári évre 10,9 milliárd forintos keretet irányzott elő a teljesítményalapú béremelésre, ha ezt kivetítjük a teljes tanévre, akkor körülbelül 33 milliárd forintot kapunk.

Ha pedig a fejenként átlagosan 20 ezer forintos havi keretet beszorozzuk a teljesítményértékeléssel érintett pedagógusok hozzávetőleges számával, 140 ezer fővel (az EFOP Plusz szerint legalább ennyi pedagógus bérét kell emelni), majd a 12 hónap miatt 12-vel, akkor 33,6 milliárd forint jön ki. Ez is közel áll a KDNP által emlegetett 33 milliárd forintos összeghez.

Az azonban nem igaz, hogy ezt a pénzt a Tisza döntése elvette volna a pedagógusoktól.

A státusztörvény kimondja, hogy a teljesítményértékelés alapján járó emelés beépül a pedagógus havi illetményébe, amit egyoldalúan csökkenteni csak törvényben meghatározott okokból lehet. Vagyis azoknak a pedagógusoknak, akik tavaly szeptemberben kaptak emelést a teljesítményértékelés után, továbbra is a magasabb fizetés jár.

Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányi tagja a Lakmusz megkeresésére megerősítette, hogy a tavalyi teljesítményértékelés során megkapott összeget nem lehet elvonni a pedagógusoktól, a státusztörvény ugyanis rögzíti, hogy ez az összeg az illetmény része kell hogy legyen.

Konkrét elvonás tehát biztosan nem történt, de a KDNP ettől még mondhatja, hogy ha nem függesztik fel a teljesítményértékelést, akkor a kiemelkedő vagy átlagos teljesítményű pedagógusoknak adtak volna újabb 33 milliárd forintot, és ezt a plusz pénzt vette el a Tisza. Szalai Piroska kifejezetten erre utalt azzal, hogy a pedagógusok nem kapják meg a szerinte 40-60 ezer forintos újabb teljesítménypótlékukat.

Ezzel az érveléssel viszont az a probléma, hogy a 2025/2026-os tanév teljesítményértékeléséhez a Fidesz-kormány semmilyen konkrét összeget nem társított jogszabályban.

Láttuk, hogy a 2024/2025-ös tanévnek is csak a legvégén, 2025 júniusában rendelkeztek arról, hogy fejenként átlagosan havi 20 ezer forintos keretet adnak a tankerületnek, a következő évben viszont hasonló rendelet nem született, talán a kormányváltás miatt. Így technikailag a Tisza a 2026. szeptemberi teljesítményalapú emelést sem tudta elvenni, hiszen az előző kormány nem ígért semmit.

Radó Péter oktatáskutató arról beszélt a Lakmusznak, hogy ezzel együtt problémás lehet, hogy a pedagógusok a 2025/2026-os tanévben is az év végi értékelésre számítva végezték a munkájukat, vállaltak feladatokat, az értékelésre azonban nem került sor a tanév végén.

„Sok olyan pedagógus van, aki keményen dolgozott valami önként vállalt plusz feladaton, majd egyik napról a másikra megszűnt a TÉR, és úgy érezte, hogy most hiába dolgoztatták egy éven keresztül. A rendszert lehetett volna ezt figyelembe véve kifuttatni, új értékelés indítása nélkül. Arról lehet vitatkozni, hogyan kellett volna megszüntetni, arról viszont nehéz, hogy meg kellett-e szüntetni”

– fogalmazott Radó.

Mennyire volt bőkezű?

Az előző kormány a 2025 szeptemberétől adott teljesítményalapú emelést úgy számolta ki, hogy a pedagógusok átlagbére azzal együtt is épp hogy csak elérje az EU felé vállalt minimumot, azaz a diplomás átlagbér 80 százalékát.

Vagyis ezt a nagyjából 33 milliárd forintot mindenképpen oda kellett volna adni a pedagógusoknak, és a Fidesz-kormány választása volt, hogy ezt a teljesítményértékeléssel összekötve tette meg.

A PDSZ 2025 júniusi blogposztja szerint Maruzsa Zoltán akkori oktatási államtitkár a szakszervezettel való egyeztetésen elárulta, hogy 2026-ban átlagosan 67 ezer forintos emelés szükséges fejenként ahhoz, hogy a diplomás átlagbér 80 százalékán maradjon a pedagógusbér.

Nagy Ezsébet arról beszélt a Lakmusznak, hogy ebből a 67 ezer forintos fejkvótából különítettek el 20 ezer forintot, hogy azt a teljesítményértékelés alapján, differenciáltan osszák el már 2025 szeptemberétől.

A maradékot aztán idén januárban, egy 10 százalékos általános béremelés keretében osztották ki.

Azonban a pedagógusok átlagbére még a teljesítményalapú emeléssel és a plusz 10 százalékos emeléssel is elmaradt valamivel a diplomás átlagbér 80 százalékától, ezért a Tisza-kormány júniusban további emelést rendelt el. A kormányrendelet értelmében intézményi szinten átlagosan 0,4 százalékpontos béremelést kellett végrehajtani, és a gyakornokok kivételével minden pedagógus illetményét legalább 0,3 százalékponttal kellett emelni. Ezt a 0,4 százalékos emelést, amire Szalai Piroska hivatkozott, tehát kifejezetten azért adta a Tisza, mert az előző kormány béremelése nem volt elég az EU-s vállalás teljesítéséhez.

Mivel a 80 százalékos szintet 2031 végéig fent kell tartani, ha jövőre emelkedik a diplomás átlagbér, akkor a Tisza-kormánynak is emelnie kell majd a pedagógusok bérét, különben vissza kell fizetni a béremelésre kapott uniós pénz egy részét.

Az persze kérdés, hogy mekkora lesz a szükséges emelés, és hogy ezt teljesítményértékeléshez kötötten vagy anélkül akarja biztosítani az új kormány.

A Tisza egyébként korábban több alkalommal kommunikálta, hogy nem a teljesítményértékelés végleges megszüntetéséről van szó, hanem ideiglenes felfüggesztéséről egy új rendszer kidolgozásáig.

Kérdéseket küldtünk az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak arról, hogy a kormány pontosan milyen módon tervezi a továbbiakban fenntartani a 80 százalékos átlagbérszintet, és mekkora szerepe lesz ebben a teljesítménynek. Cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz.

Elkerülhetetlen volt a felfüggesztés

A Lakmusz által megkeresett oktatási szakértők arról beszéltek, hogy a teljesítményértékelési rendszer felfüggesztése indokolt és jó döntés volt, a TÉR konstrukciója ugyanis nem volt alkalmas a pedagógiai teljesítmény mérésére, feszültségekhez vezetett az iskolákban, és rengeteg adminisztrációs teherrel járt.

Nahalka István oktatáskutató szerint a korábbi teljesítményértékelési rendszer legfőbb problémája, hogy minősítő jellegű értékelés volt.

Szerinte az ilyen típusú értékelés nem motivál, megítéli a pedagógusokat, és sorrendet alakít ki közöttük. További probléma, hogy a rendszer a minősítéshez kötötte a differenciált bérezést, ami rivalizáláshoz vezethet a pedagógusok között, rontva az iskolai légkört.

Nahalka szerint a modern értékelési rendszerek lényege a minősítő jellegű értékeléssel szemben kifejezetten a fejlesztés.

Az ilyen rendszerekben a pedagógusok önmagukat értékelhetik, ezáltal fejlődhentek a munkájukban. Az önreflexión alapuló értékelésnek nincsenek olyan funkciói, mint a korábbi, minősítő jellegű TÉR-nek, például nem lehet ettől függővé tenni a differenciált bérezést, vagy nem járhat más hátrányokkal, például elbocsátással.

Radó Péter oktatáskutató szerint a pedagógusok teljesítményének felmérése nem tud működni egy olyan központi kritériumok alapján működő, bürokratikus irányítási mechanizmusokon keresztül vezérelt rendszerben, amilyen a TÉR volt.

„A központi értékelési rendszerek mindig úgy operálnak, hogy minden pedagógusra egységesen központi kritériumokat és indikátorokat rögzítenek. Ez totális nonszensz. Különböző intézményi kontextusokban, különböző tárgyakat tanító pedagógusok munkájának az értékelését központilag szabályozott módon, egységes kritériumokkal nem lehet elvégezni”

– magyarázta Radó.

Az oktatáskutató szerint a pedagógusértékelés autonóm iskolákban működhet jól. Az ilyen értékelésnél a pedagógusok saját magukat értékelik az intézmény által rögzített kritériumok alapján, másrészt ugyanezen kritériumok alapján a munkahelyi vezetőjük – például egy munkaközösség-vezető, igazgatóhelyettes, vagy igazgató – is értékeli a pedagógust. Ezután a pedagógus és a vezető egyeztet arról, hogy hol tér el a pedagógus és a vezető értékelése.

„Az ilyen értékelési rendszerek lényege a kommunikáció a vezető és a pedagógus között. A célja pedig nem az, hogy differenciáljon pedagógusok között például béreket, hanem hogy azonosíthatóak legyenek azok a területek, ahol a pedagógusnak fejlődnie kell, ahol törekednie kell arra, hogy változtasson, és ez segít azonosítani az intézményvezetők számára azt, hogy hol van szükség arra, hogy ehhez a változtatáshoz segítséget nyújtsanak a pedagógusoknak”

– fejtette ki Radó Péter.

Radó és Nahalka is azt mondta a Lakmusz kérdésére, hogy a korábbi TÉR esetében nem lett volna elegendő a rendszer fejlesztése, elkerülhetetlen volt az eddig működő rendszer megszüntetése.

A szakértők szerint a pedagógusok értékelését összekapcsolni a bérdifferenciálással egy komoly közpolitikai hiba. Ráadásul a magyar modellben a tankerületeknek korlátozniuk kellett a 80 százalékos eredményt elérő pedagógusok arányát, ha ki akarták gazdálkodni a kiemelkedő értékeléshez kapcsolódó emelést a központi fejkvótából.

Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányi tagja arról beszélt a Lakmusznak, hogy a teljesítményértékelés során több tankerület előre meghatározta, hány pedagógus eshet azok körébe, akiknek kötelező illetményemelést adni. A szakszervezethez nagy számban érkeztek olyan jelzések is, amelyek szerint egyes pedagógusok éppen a kötelező emelést jelentő 80 pontos határ alatt maradtak.

Tavaly a Népszava részletesen dolgozta fel a problémát. Cikkük szerint a pontszámok megjelenése után több pedagógus számolt be arról, hogy egy tantestületen belül egyszerre többen kaptak 79 pontot, mert az intézményvezetők szóban azt a tájékoztatást kapták a tankerületi központoktól, hogy „arányosítani” kell a pontszámokat, az erre szánt bérkeret elosztása érdekében nem tartozhatnak „túl sokan” a kiemelkedő kategóriába. A Népszava szerint olyan pedagógus is akadt, akinek utólag változtatták meg pontszámát 80-helyett 79-re.

(Címlapi fotó: Vajda János/MTI)