Az Európát sújtó rendkívüli hőhullámok és a csapadékhiány miatt a Duna vízszintje rekord mélységekbe süllyedt Magyarországon. Emiatt jelentősen csökkenteni kellett a folyó vizét hűtésre használó Paksi Atomerőmű termelését, és felmerült a teljes leállás lehetősége is. Ebben az összefüggésben kezdett terjedni az interneten egy fotó a németországi Passau városáról, amelyen egy magas vízállású folyó látható. A hamis állítás szerint a Duna „lassan kiárad” Passauban, mert Németország és Ausztria visszatartják a vizet, ami vízhiányt okoz Magyarországon. A fénykép azonban legalább 2014 óta elérhető az interneten, és jelenleg nincs árvíz Passauban. Emellett az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) és Magyar Péter miniszterelnök is elmondták a sajtónak, hogy alaptalanok azok az állítások, amelyek szerint Ausztria és Németország vízvisszatartással idéznék elő a magyarországi vízhiányt.

„A németek már nem bírják tovább fenntartani a Dunát, Passauban lassan árvízhelyzet van a szándékosan lezárt zsilipek miatt, emiatt kell égető tempóban kikapcsolni Paksot, mert a németek meg az osztrákok már nem bírják visszafogni a Dunát. Friss kép. Ez szándékos volt” – áll egy 2026. augusztus 2-án megosztott magyar nyelvű Facebook-bejegyzésben . A bejegyzéshez egy olyan fotó tartozik, amelyen egy történelmi belváros látható, előtérben egy látszólag áradó folyóval. Ugyanezt a szöveget és képet megosztották a Telegramon , az X-en , valamint a Pravda orosz dezinformációs hálózat magyar oldalán is.

A kép azonban 2014-ből származik és nem a németországi Passau jelenlegi vízállását mutatja. A hivatalos adatok szerint jelenleg nincs árvízveszély a városban. A magyar kormány és az Országos Vízügyi Főigazgatóság egyaránt hamisnak minősítette azokat az állításokat, amelyek szerint a magyarországi alacsony vízállás annak következménye lenne, hogy Németország és Ausztria visszatartják a vizet.

Igaz, hogy a Paksi Atomerőmű villamosenergia-termelését jelenleg korlátozni kell, és akár ideiglenesen le is állhat, mivel a létesítmény hűtővízellátását biztosító Duna vízszintje rendkívül alacsony. Az alacsony vízállást azonban Európa nagy részét érintő szélsőséges hőhullám és a hosszan tartó csapadékhiány okozzák, nem pedig Németország vagy Ausztria intézkedései.

Szélsőséges időjárás és a Paksi Atomerőmű

2026 júliusában és augusztus elején Európa számos országában szélsőséges hőhullámok okoztak problémákat, például szárazságot és erdőtüzeket. A hőség Magyarországot sem kímélte; a Magyar Meteorológiai Szolgálat szerint a 2026-os július az elmúlt száz év egyik legforróbb és legszárazabb júliusa volt.

A Tolna megyében, a Duna partján található Paksi Atomerőmű Magyarország villamosenergia-szükségletének mintegy egyharmadát biztosítja és immár 44 éve folyamatosan üzemel. Az erőmű atomenergiát használ a víz felmelegítésére, majd a keletkező gőzzel turbinák segítségével termel villamos energiát.

Ahogyan az erőmű weboldalán olvasható, a villamosenergia-termeléshez felhasznált víz egy zárt rendszerben kering, amely két különálló körből áll. Az elsődleges körben a vizet magas nyomás alatt tartják, és a reaktor több mint 300 Celsius-fokra melegíti fel. Ezt a hőt ezután átadják a másodlagos körnek, ahol a vízből gőz keletkezik. A gőzturbinákat hajtja meg, amelyek villamos energiát termelnek. A másodlagos körben lévő gőz lehűtéséhez és lecsapatásához az erőmű a Dunából vesz vizet. Ehhez a hűtési folyamathoz másodpercenként mintegy 100 000 liter folyóvizet használnak fel.

2026. augusztus 1-jén Magyar Péter miniszterelnök bejelentette , hogy a Duna történelmileg alacsony vízállása miatt a paksi atomerőmű négy blokkja közül csak egy termel villamos energiát, és az is csupán fél kapacitással. A bejelentés szerint a szakértők arra számítottak, hogy augusztus 2-án az erőművet teljesen le kell majd állítani. 2026. augusztus 4-én a miniszterelnök arról tájékoztatott, hogy a vízszint lassú emelkedésének köszönhetően az erőmű továbbra is működik, bár csökkentett teljesítménnyel.

Nincs áradás Passauban

A hamis bejegyzések azt állítják, hogy „Passauban hamarosan árvíz lesz", mert visszatartják a vizet. Ez azonban nem igaz. A Bajor Tartományi Környezetvédelmi Hivatal hivatalos vízállási adatai szerint a Duna vízszintje 2026. augusztus 4-én 388 centiméter környékén mozgott Passauban. A honlap összehasonlításként feltünteti a valaha mért legalacsonyabb passaui vízállást is, amely 1962-ben 372 centiméter volt. A hamis közösségimédia-bejegyzések közzétételének napján, augusztus 2-án, a legmagasabb vízállás 398 centiméter volt.

A hivatal szerint Passaunál akkor beszélhetünk árvízről a Dunán, ha a vízállás meghaladja a 700 centimétert. Ez egy négyfokozatú árvízriasztási skála első szintje, ahol az első fokozat „alkalomszerű kisebb vízkiöntéseket” jelent, míg a negyedik fokozat azt, hogy „nagy kiterjedésű beépített területek kerülnek víz alá, vagy nagyszabású árvízvédelmi művek és gátak alkalmazása válik szükségessé”. Passau térségében a negyedik fokozat 850 centiméter feletti vízállásnál lép életbe.

A hivatalos vízállásokat közlő oldal által megadott GPS-koordináták szerint ezt az értéket Passauban, a Kachlet vízerőmű után mérik. Ha a Dunán felfelé haladunk, látható, hogy a vízerőmű előtti következő mérőállomáson , Vilshofennél, amely mintegy 20 kilométerre található Passautól, a vízállás 2026. augusztus 4-én valójában még alacsonyabb volt, mindössze 288 centiméter.

A passaui erőmű kialakításából adódóan sem befolyásolhatná a vízszinteket úgy, ahogyan azt a közösségimédia-bejegyzések állítják. A Kachlet úgynevezett folyóvízi vízerőmű , a Dunán működő 13 erőműből álló hálózat része. Ahogyan a Nemzetközi Vízenergia Szövetség információs oldala is ismerteti , a nagy tározós vízerőművekkel ellentétben, ahol jelentős mennyiségű vizet tárolnak egy nagy gát mögött, a folyóvízi erőművek „csekély vagy semmilyen tárolókapacitással nem rendelkeznek”.

Régi kép az Inn folyóról

A közösségi médiában terjedő képen egy fehér torony is látható, amely Passau városának egyik történelmi nevezetessége, az úgynevezett Schaiblingsturm .

A Google Térképen is jól látható, hogy a közösségi médiában megosztott kép valójában nem a Dunát ábrázolja, hanem az Innt, azt a folyót, amely Passaunál ömlik a Dunába.

A hivatalos adatok szerint az Inn folyó sem árad. 2026. augusztus 4-én a vízállása körülbelül 140 centiméter volt, augusztus 2-án pedig a legmagasabb mért érték 144 centimétert ért el. Az Inn Passaunál akkor számít áradó folyónak, ha a vízállás meghaladja az 540 centimétert.

Egy fordított képkeresés segítségével az AFP megállapította, hogy a hamis bejegyzésekben felhasznált kép legalább 2014 óta elérhető az interneten. Egy utazási blogon jelent meg egy Passauban töltött napról szóló bejegyzés részeként. A kép képaláírása: „A dóm tornyai az Inn folyó felől”. A szerző ezután arról ír, hogy érdekes volt az „Inn áradása”. A blogbejegyzés szerint a fénykép egész pontosan 2014. augusztus 2-án készült. Aznap a vízállás meghaladta a 640 centimétert .

A magyar kormány és a vízügy szerint alaptalanok a „visszatartott vízről” szóló állítások

Amióta hírek jelentek meg a Paksi Atomerőmű esetleges leállításáról, egyesek azt a hamis állítást kezdték terjeszteni , hogy Németország és Ausztria „visszatartja” a vizet Magyarország elől. 2026. augusztus 1-jén az Országos Vízügyi Főigazgatóság közleményt adott ki ezekre a híresztelésekre reagálva, „valótlan állításnak” nevezve azokat, amelyek „alkalmasak a lakosság megtévesztésére”.

„Tévhit, hogy a felvízi országok »visszatartják« a Dunát, és emiatt nincs Magyarországon víz” – írta az Országos Vízügyi Főigazgatóság. Közleményükben kifejtették, hogy a Duna vízhasználatát nemzetközi egyezmények szabályozzák, és az érintett országok ugyanannyi vizet engednek tovább az alsóbb szakaszokra, amennyi a felsőbb szakaszokról érkezik.

„A vízlépcsők rövid távon képesek a vízhozam időbeli kiegyenlítésére vagy átmeneti tározására, azonban a Duna teljes vízkészletét tartósan nem tudják visszatartani” – tette hozzá a vízügyi hatóság, megjegyezve, hogy „a rendkívül alacsony vízállások elsődleges oka jellemzően a vízgyűjtő területén kialakuló csapadékhiány és az ebből következő alacsony természetes vízhozam, nem pedig a vízlépcsők tartós vízvisszatartása.”

2026 augusztusának elején Ausztriában és Németországban is történelmi mélypontra süllyedt a Duna vízállása, ami akadályozta a hajózást.

Magyar Péter miniszterelnök egy 2026. augusztus 3-i sajtótájékoztatón szintén reagált ezekre az állításokra , és elmondta, hogy utasította Orbán Anita külügyminisztert, hogy vegye fel a kapcsolatot a felvízi országokkal és vizsgálja ki az ügyet. Magyar szerint az állításoknak nem volt alapja ( itt archiválva).