Nyugat-Európában 2026 nyarán rendkívüli hőhullámok követték egymást, az Európai Unió Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálata szerint a június és július együttvéve a valaha mért legmelegebb ilyen kéthónapos időszak volt. Ebben a helyzetben több nyelven, köztük magyarul is széles körben terjedni kezdett a közösségi médiában egy hosszú szöveg, amely szerint a szélsőséges hőmérsékletet nem természetes hőhullámok, hanem a légkörbe permetezett, majd az 5G, radarok és a HAARP kutatási program által „aktivált” fém nanorészecskék okozzák. Tudósok azonban következetesen azt mondták az AFP-nek, hogy semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy a hőmérséklet befolyásolása érdekében szándékosan fém nanorészecskékből álló réteget juttatnának a légkörbe, az 5G, a radarok és a HAARP pedig nem képesek a hőhullámok előidézéséhez szükséges energia előállítására. A rendkívüli hőség mögött álló mechanizmusok jól ismertek, hatásukat pedig fokozza az emberi eredetű klímaváltozás.

„Mindenkinek tudnia kell róla. Ez nem hőhullám. Ez nem napkitörés. Ami éppen most égeti a bőrötöket, az a FÉMES NANORÉSZECSKÉK RÉTEGÉNEK AKTIVÁLÓDÁSA, AMELYET ÉVTIZEDEK ÓTA PERMETEZNEK AZ ÉGBE” – írja eg y magyar Facebook-bejegyzés , amit már több mint kétezer ember osztott meg. A poszt ezután még hosszan taglalja, hogy állítólag hogyan befolyásolják az időjárást a levegőbe juttatott anyagokkal. Ugyanez a szöve g megjelenik úgy is magyar nyelven a közösségi médiában, hogy a forrásaként a WikiLeaks alapítóját, Julian Assange-ot adják meg.

A virális bejegyzések azt állítják, hogy a nyáron tapasztalt szélsőséges hőséget nem hőhullám okozta, hanem az, hogy az „5G-, HAARP- és radarjelek” aktiválták a titokban az égbe permetezett „alumínium-, bárium- és stronciumrészecskéket, valamint ezüst-jodidot és grafén-oxidot”, amelyek a szöveg szerint felerősítik a napsugárzást, továbbá fejfájást, hányingert és szédülést okoznak.

Ugyanez a szöveg más nyelveken is terjedni kezdett már, példáu l franciául , románul é s bolgárul .

A szakértők szerint és a tudományos bizonyítékok alapján azonban ezeknek az állításoknak nincs tudományos alapjuk.

Nincs bizonyíték „titkos peremetezésre”

A „chemtrail” összeesküvés-elmélethez hasonlóan, amely szerint a repülőgépek kondenzcsíkjaival valójában titokban vegyi anyagokat juttatnak a légkörbe, az interneten terjedő szöveg azt állítja, hogy titokban kémiai elemeket juttatnak a levegőbe.

A légkörben aeroszoloknak nevezett lebegő részecskék találhatók, amelyek természetes forrásokból, például vulkáni hamuból és gázokból, valamint emberi tevékenységekből, például ipari porból vagy koromból származnak. Jelenlétük azonban nem bizonyítja, hogy szándékos permetezéssel „mesterséges fémnanorészecske-réteget” hoztak volna létre.

Egy 2026. májusi AFP-tényellenőrzésben tudósok elmondták, hogy a légköri megfigyelések nem támasztják alá azokat az állításokat, amelyek szerint az időjárás befolyásolása céljából széles körben és szándékosan juttatnának anyagokat a légkörbe.

A májusi cikkben Stephen Holler , a Fordham Egyetem fizikaprofesszora kifejtette, hogy az állítólagos réteg fenntartásához folyamatosan pótolni kellene a részecskéket, amit a légköri megfigyelések kimutatnának.

Az állítás továbbá összemossa a légkörben található „fémes” rétegről szóló feltételezést a valóban alkalmazott időjárás-módosítási eljárásokkal.

A köd feloszlatását, a csapadék mennyiségének növelését vagy a jégeső mérséklését célzó operatív programok nem bizonyítják, hogy lehetséges lenne nagy léptékben időjárási rendszereket létrehozni.

A Meteorológiai Világszervezet a 2025 júniusában közzétett, időjárás-módosításról szóló nyilatkozatában kifejti, hogy ezeknek a lokális módszereknek a hatásfoka nagyban függ a felhőzettől, a látványos, nagy léptékű időjárás-szabályozásról szóló állításoknak pedig nincs szilárd tudományos alapjuk.

Az időjárás módosítására szolgáló módszerek, például a felhőmagvasítás során mikroszkopikus részecskéket juttatnak a felhőkbe a csapadékképződés elősegítése érdekében. Ezt az eljárást évek óta alkalmazzák arra, hogy korlátozott területeken esőt idézzenek elő. A módszert az aszály elleni küzdelemre, a mezőgazdaság számára rendelkezésre álló vízmennyiség növelésére és a jégeső mérséklésére is alkalmazzák ( itt archiválva).

Valódi tudományos szakzsargon, de alaptalan állítások

A „gerjesztés” és a „rezonancia” valós fizikai jelenségeket ír le.

Steven Cummer , a Duke Egyetem villamosmérnöki és számítástechnikai tanszékének professzora egy 2026. szeptember 1-jén az AFP-nek küldött e-mailben elmondta, hogy az elektromágneses hullámok kölcsönhatásba léphetnek bizonyos anyagokkal, amelyek elnyelik az energiát, majd hővé alakítják azt.

„Az elektromágneses hullámok, köztük a rádióhullámok és a fény, úgy haladnak át a levegőn, hogy alig lépnek kölcsönhatásba bármivel” – magyarázta a szakember.

Az, hogy a kölcsönhatás jelentős hőtermeléssel jár-e, az anyagtól, a frekvenciától, az elektromágneses tér erősségétől és az energia elnyelésének hatékonyságától függ.

Cummer szerint ahhoz, hogy az 5G-, radar- vagy HAARP-jelek kölcsönhatásba tudjanak lépni a részecskékkel, azoknak milliméteresnek vagy annál nagyobb méretűeknek kellene lenniük, tehát nagyobbaknak, mint a levegőben található nanorészecskék. „A nanorészecskék ezeken a frekvenciákon nem lépnek számottevő kölcsönhatásba az elektromágneses hullámokkal” – mondta, hozzátéve, hogy az ehhez elegendően nagy részecskék a gravitáció hatására gyorsan kihullanának a légkörből.

„És még ha lenne is mód arra, hogy ez működjön, az 5G- vagy radarjelek teljesítménye nagyon alacsony ahhoz képest, ami egy nagy terület számottevő felmelegítéséhez szükséges. Egy 5G-torony több száz watt rádiófrekvenciás teljesítményt sugároz, ami még egy szobányi terület felmelegítéséhez sem elegendő” – mondta Cummer.

Más szakértők szintén hasonlóan nyilatkoztak az AFP-nek.

A Texas A&M Egyetemen dolgozó Andrew Dessler klímafizikus 2026 májusában elmondta az AFP-nek , hogy a mobilhálózatok által felhasznált energia elhanyagolható az időjárási rendszereket működtető napenergiához képest, és nem létezik olyan mechanizmus, amellyel ezek a hálózatok előidézhetnék az állítólagos időjárási változásokat.

Az oxfordi klímakutató, Milan Kloewer szintén azt mondta az AFP-nek 2026 júliusában, hogy a szokásos 5G-jelek által előidézett felmelegedés „túlságosan csekély ahhoz, hogy felmelegítse a légkört vagy időjárási rendszereket hozzon létre”.

„Az 5G-tornyok sugárformálási technológiát használnak az alsó rétegek kezelésére” – állítja a virális Facebook-bejegyzés.

A WHO meghatározása szerint a nyalábformálás olyan eljárás, amely lehetővé teszi, hogy az antennák hatékonyabban irányítsák a rádiójeleket a csatlakoztatott eszközök felé. A technológia létezése nem bizonyítja, hogy kijelölt területeken állítólagos, mesterségesen előidézett hőhullámokat lehetne létrehozni.

A HAARP a felső légkört tanulmányozza

A HAARP, vagyis a nagyfrekvenciás aktív sarki fény kutatási program egy alaszkai kutatólétesítmény, amelyet a Fairbanksi Alaszkai Egyetem üzemeltet. Az amerikai hadsereg 2015-ben adta át a létesítmény irányítását az egyetemnek.

A hivatalos tájékoztatás szerint a létesítmény rádióhullámok segítségével vizsgálja az ionoszférát, a légkör elektromosan töltött, a Föld felszíne felett mintegy 60–80 kilométeres magasságban kezdődő rétegét. A rádióhullámok az ionoszféra korlátozott területein képesek felmelegíteni az elektronokat, így a tudósok tanulmányozhatják azok viselkedését.

Az időjárási folyamatok elsősorban a jóval alacsonyabban fekvő troposzférában alakulnak ki.

A bejegyzés azon állítása, hogy az ionoszféra-fűtő berendezések „gigawattnyi energiát” juttatnak a légkörbe, szintén összekever különböző mérőszámokat. A HAARP adóberendezéseinek tényleges teljesítménye legfeljebb 3,6 megawatt. A kutatásokban szereplő magasabb értékek az „effektív kisugárzott teljesítményre” vonatkoznak, amely figyelembe veszi, hogy az antenna mennyire képes egy adott irányba összpontosítani a jelet, és nem a HAARP által előállított teljes energiamennyiséget jelöli. Más szóval ezek az értékek nem jelentik azt, hogy a létesítmény további energiát termel. A HAARP-ról megjelent kutatások különbséget tesznek a két mennyiség között.

Jessica Matthews, a HAARP igazgatója 2026. július 1-jén azt mondta az AFP-nek, hogy a létesítmény „egyszerűen képtelen időjárási eseményeket előidézni vagy felerősíteni”.

Az AFP 2026 szeptemberében a HAARP-ot az El Niñóval összefüggésbe hozó, megalapozatlan állításokat is cáfolta már .

A hőség valódi, igazolt okai

A rendkívüli hőmérsékleteknek dokumentált meteorológiai okai vannak. A Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat jelentése szerint Nyugat-Európában 2026-ban az eddigi legmelegebb június–júliusi időszakot mérték.

Ha egy kiterjedt magas légnyomású terület több napig ugyanazon térség felett marad, tisztán tarthatja az égboltot, erős napsütést okozhat, és lehetővé teheti a hő felhalmozódását. Mivel az éghajlat összességében már melegebb, ezek a körülmények a korábbiaknál magasabb hőmérsékletekhez vezethetnek.

A World Weather Attribution elemzése a 2026. júniusi európai hőhullámról kifejtette , hogy egy hatalmas kiterjedésű magas légnyomású terület több napig Európa felett maradt, és rendkívül forró levegőt szállított Észak-Afrikából. Az elemzés megállapította, hogy egy hasonló esemény az 1976-os vagy a 2003-as éghajlati viszonyok között lényegesen hűvösebb lett volna.

Bár az éghajlat természetes okokból is változhat, az ipari forradalom óta megfigyelt felmelegedés túlnyomórészt az emberi tevékenységhez köthető. Ahogyan az Egyesült Nemzetek Szervezete kifejti : „Az 1800-as évek óta az emberi tevékenység az éghajlatváltozás fő mozgatórugója”, elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok elégetése révén. Ennek során olyan üvegházhatású gázok kerülnek a légkörbe, mint a szén-dioxid és a metán, amelyek visszatartják a hőt, és hozzájárulnak a globális hőmérséklet emelkedéséhez.

Alaptalan hivatkozás Assange-re

Néhány magyar és bolgár poszt a WikiLeaks alapítójának, Julian Assange-nak tulajdonítja a szöveget. Telegramon angolul is terjed a szöveg , szintén Assange-nak tulajdonítva. Különös módon mind az angol, mind a bolgár változatban szerepel a magyar "#napkitörés" címke.

Stella Assange 2024 novemberében arra figyelmeztetett , hogy bár a férje akkoriban nem használta a közösségi médiát, egy mintegy 110 ezer felhasználóval rendelkező Telegram-csatorna mégis az ő nevében tett közzé bejegyzéseket.

Egy 2017-es interjúban Assange „nagyon súlyos problémának” nevezte az éghajlatváltozást. A WikiLeaks éghajlattal kapcsolatos publikációi főként a háttérben zajló politikai manőverek feltárására összpontosítottak, köztük az Egyesült Államok által gyakorolt nyomásra, a megfigyelésekre és a 2009-es koppenhágai klímatárgyalásokkal összefüggő segélyajánlatokra.

Az AFP más, a klímaváltozással kapcsolatos tényellenőrzéseit itt találja magyar nyelven.