A Mi Hazánk elnöke szerint az EU-s pénzekért cserébe Magyarék titokban megbüntetnék a szegregáló iskolákat, lazítanának a szélerőművek szabályozásán és okosmérőket szerelnének fel. Csakhogy ezek a feltételek már a Fidesz 2022-es helyreállítási tervében is szerepeltek.

Július 13-án hétfőn a parlamentben vita alakult ki Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke és Magyar Péter miniszterelnök között. Toroczkai napirend előtti felszólalásában az Európai Unió felé tett magyar vállalások közül sorolt fel néhányat, és azt állította, hogy ezekről a vállalásokról nem beszél a Tisza-kormány, így ezek mutatják meg szerinte, valójában mi az ára a helyreállítási alapból érkező EU-s források megérkezésének.

Azzal, hogy pár nappal korábban, július 9-én a pénzügyminiszterek tanácsa jóváhagyta a Tisza-kormány új helyreállítási tervét, Magyarország mintegy 10 milliárd eurónyi forráshoz (6,5 milliárd euró támogatáshoz és 3,5 milliárd euró hitelhez) kapott hozzáférést.

A közel 150 oldalas dokumentum rögzíti a pénz megérkezésének és elköltésének feltételeit, az úgynevezett célokat, mérföldköveket és szupermérföldköveket. A célok és a sima mérföldkövek jellemzően szakpolitikai vállalások, míg a szupermérföldkövek az egész folyamat jogállamisági előfeltétel-rendszerét adják. Minden mérföldkövet augusztus végéig kell teljesíteni. A szupermérföldkövek teljesítése nélkül egyáltalán nem kaphatunk pénzt a helyreállítási alapból, míg egy-egy sima mérföldkő nem teljesítése esetén az Európai Bizottság arányosan csökkentheti az összeget.

A Toroczkai és Magyar között lezajlott parlamenti szócsatából a Mi Hazánk egy dinamikus videót is összevágott a Facebook-oldalára – ez mostanáig több mint 70 ezer reakciót generált.

Toroczkai felszólalása szerint az EU-s források Magyarországra érkezésének „valódi ára”

Mindezt látszólag alátámasztotta a helyreállítási tervből vett idézetekkel és konkrét szöveghelyekkel.

Magyar Péter válaszában konkrétan kettő vállalásra – a szélerőművekre és okosmérőkre vonatkozó vállalásokra – azt mondta, hogy ezeket nem a Tisza-kormány, hanem az Orbán-kormány vállalta korábban az EU-felé.

Ebben a cikkben ellenőriztük Magyar Péter és Toroczkai László állításait a frissen elfogadott magyar helyreállítási tervről és a forrásokért tett vállalásokról.

Következtetésünk szerint

Toroczkai a felszólalásában valóban olyan vállalások miatt kritizálta a Tiszát, amelyeket az Orbán-kormány tett, sőt ezek közül többet az Orbán-kormány már teljesített is – legalábbis papíron, jogszabályalkotási szinten.

Megbüntetnék a szegregáló iskolákat?

Toroczkai azt állítja, hogy a helyreállítási terv negyedik oldalán szereplő feltétel szerint a magyar kormánynak csökkentenie kell a szegregáló iskolák állami támogatását, ami szerinte azt jelenti, hogy antiszociális gyerekekkel fogják feltölteni azokat az iskolákat, ahol eddig lehetett tanulni.

A dokumentumban valóban mérföldkőként szerepel a demográfiai és köznevelési feltételek részeként az, hogy jogi aktusokkal csökkenteni kell az olyan általános iskolák állami támogatását, ahol alacsony a hátrányos helyzetű diákok aránya. A felvezető szövegben rögzített cél a minőségi iskolai oktatáshoz való inkluzív hozzáférés, a hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanulók részvételének növelése a minőségi többségi oktatásban, illetve a társadalmi kohézió javítása.

Konkrétan azon általános iskolákat kell jogszabályi úton 10 százalékos államiforrás-elvonással sújtani, ahol a hátrányos helyzetű diákok aránya több mint 20 százalékponttal alacsonyabb, mint az adott település összes iskolájában a tanév eleji átlagos arány.

Leegyszerűsített példával tehát: ha van egy település négy sulival, amelyekben a hátrányos helyzetű tanulók aránya átlagosan 45 százalék, és ezek között van egy iskola, ahol csak 24 százalék (míg a többiben mondjuk 40, 45 és 50 százalék), akkor ennek az egy iskolának arra az évre tíz százalékkal csökkenteni kell az állami támogatását. Ezzel a kvázi büntetéssel elvileg bekerül a rendszerbe egy ösztönző arra, hogy az általános iskolák ne válogassanak össze az adott település átlagánál jelentősen kedvezőbb szociális helyzetű diákságot. (A hátrányos helyzetű gyerek jogi kategóriájába az tartozik bele, aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult – vagyis családjának egy főre jutó havi jövedelme kevesebb mint 64 125 forint – és vagy alacsony iskolai végzettségű, vagy alacsony foglalkoztatottságú a szülője, vagy elégtelenek a család lakókörülményei.)

Ugyan Toroczkainak adott parlamenti válaszában Magyar erre a vállalásra nem mondta, hogy még az Orbán-kormány tette, ez egyértelműen így van: ugyanez a vállalás szerepelt a helyreigazítási terv Fidesz-kormány által leadott 2022-es változatában és a 2023-mas módosításban is. Egyetlen kisebb részletben történt változás a 2026-os vállalásban: míg Orbánék korábban azt vállalták, hogy a 20 százalékpontos maximális eltérést később 15 százalékpontra szigorítják, az új tervben ez már nincs benne.

Az előző kormány ugyanakkor nemcsak vállalást tett a szegregáló iskolák büntetésére, a konkrét jogszabályt is meghozta 2023- ban az úgynevezett köznevelési diszkriminációellenes törvénnyel, aminek a szövegezésében szerepel, hogy azért hozták, hogy teljesítsék vele az EU-s források kifizetésének feltételeit.

A 2024-ben hatályba lépett törvény tartalmazza a 10 százalékos támogatáscsökkentést, de csak az első évre rögzíti küszöbértékként a 20 százalékpontos különbséget a hátrányos helyzetű tanulók arányában a települési átlag és az adott iskola között. A második, 2025/2026-os tanévtől ezt a korábbi helyreállítási tervben szereplő vállalásnak megfelelően leviszi 15 százalékpontra. Ebből következően ha újra hoznak egy törvényt 20 százalékpontos határértékkel a most elfogadott helyreállítási terv vállalását teljesítve, akkor az enyhítést jelent majd: a szegregáló iskola meghatározásának kritériuma lazul.

Vagyis a Tisza-kormány tényleg a szegregáló iskolák megbüntetését vállalja a szóban forgó dokumentumban, de ezt vállalta már az Orbán-kormány is,

sőt a törvényt meg is hozták, és hatályos 2024 óta. (Megkérdeztük az oktatási minisztériumot a jogszabály alkalmazásáról és ennek tapasztalatairól, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.)

Az intézkedés hatékonyságát egyébként már 2023-ban megkérdőjelezte Nahalka István oktatáskutató, elsősorban azért, mert nagyon kevés iskolát érint a gyakorlatban. Mivel a kritériumrendszer csak a településen belüli szegregációt próbálja csökkenteni, tehetetlen a járási és régiós szintű szegregációval szemben – vagyis érintetlenül hagyja azokat az iskolákat, amelyek egyedül működnek egy településen, márpedig a hátrányos helyzetű tanulók igen nagy arányban ezekben csoportosulnak az országban. De 2022-es adatok alapján a többiskolás települések közül is mindösszesen csak pár tucat iskola teljesítette a diszkrimináló/szegregáló iskola törvényi kritériumait Nahalka elemzése szerint.

Vállalások az energia területén

Felszólalásában Toroczkai László azt is említette, hogy az uniós források folyósításához 290 680 okos mérőműszer felszerelésére van szükség, valamint azt is elvárják, hogy a szélturbinák maximális magassági korlátját 199 méterre emeljék, az erőművek és a lakóterületek közti minimális távolságot pedig 700 méterre csökkentsék.

Ezek valóban a célok és mérföldkövek között szerepelnek a magyar helyreállítási és rezilienciaépítési terv energetikai vállalásainál.

A szöveg szerint a terv célja „az energiaszuverenitás és energiabiztonság megerősítése az importfüggőség csökkentésével, a lakosság számára megfizethető energiaellátás biztosítása, valamint az energiatermelés dekarbonizálása, többek között a megújuló energiaforrásokon alapuló energiatermelés arányának növelésével.”

Ezek a vállalások azonban nem a Tisza-kormány idején jelentek meg. Ahogy arra Magyar Péter is felhívta a figyelmet a parlamentben, az intelligens fogyasztásmérők telepítését és a szélerőművek telepítési korlátozásainak enyhítését már 2022-ben rögzítették a Tanács végrehajtási határozatában, ami az Orbán-kormány hellyreállítási tervét hagyta jóvá.

Az intelligens fogyasztásmérőkre vonatkozó konkrét célszám már ekkor legalább 290 680 új okosmérő felszerelését írta elő, 2026 második negyedévi határidővel. A dokumentum szerint a már meglévő jogszabály rendelkezéseinek megfelelően kell telepíteni az okosmérőket.

A szélerőművek esetében a 2022-es terv nem írt konkrét számokról, ugyanakkor kiderül belőle, hogy Magyarország már ekkor vállalta az addig alkalmazandó jogszabályi keretek módosítását, mégpedig olyan módon, hogy azok összhangban legyenek az európai referenciaértékekkel:

„A reform (...) módosítani fogja a jelenleg alkalmazandó jogszabályi keretet annak érdekében, hogy megszüntesse a szélerőművek telepítésére vonatkozó szükségtelen korlátozásokat, különösen a szélturbinák esetében tartandó védőtávolság, a szélturbina magassága és a turbinák teljesítménykapacitása tekintetében”

– olvasható a szövegben.

A könnyítést az Orbán-kormány által hozott, 2024. január 1-től hatályba lépő jogszabályok oldották meg: az addigi 12 kilométeres védőtávolságot 700 méterre csökkentették, ezzel párhuzamosan a villamos energiáról szóló törvényben és annak végrehajtási rendeletében létrehozták a könnyített térségek jogi kategóriáját, vagyis azokat a területeket, ahol a szélerőművek kedvezőbb és gyorsabb engedélyezési szabályok mellett létesülhetnek.

A konkrét helyszíneket az Energiaügyi Minisztérium által kibocsátott rendelet jelölte ki. Ezekben a térségekben a szabályozás már akár 199 méter magas szélturbinák telepítését is lehetővé teszi.

Ki vállalta a kiskereskedelmi különadó kivezetését?

Toroczkai azt is mondta, hogy a helyreállítási terv a multiknak és nagyvállalatoknak kedvez, mert el fogják törölni a külföldi tulajdonú kiskereskedelmi vállalatokat terhelő korlátozásokat és különadókat. A már említett Mi Hazánk-videóban ennél a résznél a dokumentum egy olyan részletét vágják be, amiben a magyar kormány azt vállalja, hogy módosítja a kiskereskedelmi ágazatot terhelő különadó szabályozását, és megszünteti a külföldi irányítás alatt álló kiskereskedelmi vállalatok belföldi kiskereskedelmi vállalattá való átszervezésére vonatkozó korlátozásokat.

Ezt a részt mi is megtaláltuk a helyreállítási tervben, konkrétan a kiskereskedelmi különadó kivezetése azonban nem szerepel benne.

Ehelyett a kiskereskedelmi különadó szabályozásának módosítását vállalta a Tisza-kormány, ezen belül pedig egy olyan jogszabály elfogadását, ami könnyíti a külföldi irányítás alatt álló kiskereskedelmi vállalatok belföldi kiskereskedelmi vállalattá való átszervezését.

A kormány július 17-én be is nyújtott a parlamentnek egy adótörvény-javaslatot, ami eltörölné a kiskereskedelmi adóról szóló törvény adóalap-összeszámításra vonatkozó szabályait, magát a különadót és a mértékét azonban változatlanul hagyná.

Az Orbán-kormány 2022-es helyreállítási tervében vállalásként szerepelt a kiskereskedelmi szektor különadójának „fokozatos kivezetése”, a jogszabályi hivatkozás azonban ezen a ponton nem a kiskereskedelmi adóról szóló törvényt említette, hanem egy 2022-es veszélyhelyzeti kormányrendeletet, ami 2022-re kiskereskedelmi pótadót rendelt el, 2023-ra és 2024-re pedig megemelte a különadó mértékét.

Ez a kormányrendelet később valóban hatályát vesztette, magát a kiskereskedelmi különadót viszont nem törölte el az Orbán-kormány, és a Tisza is csak bizonyos részletszabályok módosítását vállalta a 2026-os tervben.

(Címlapi fotó: Németh Dániel/444)