Cs. Péter, alias „Archie147” egy pornóoldalra töltötte fel az erről mit sem sejtő nők képeit, majd arról fantáziált, hogyan ölné meg őket. A Qubit és a Lakmusz azonosította a férfit, aki ellen még mindig tart a nyomozás, bár a rendőrség már tavaly februárban elfogta.

A Motherless-ügy egy 2024-es Reddit-poszttal kezdődött, amelyben egy felhasználó arról írt, hogy a pornó elmére gyakorolt hatásáról szóló szakdolgozatához felkereste a Motherless nevű pornóoldalt.

„Belefutottam egy magyar felhasználókat is tartalmazó, szélsőségesen beteg oldalba, ahol több felhasználónak az jelent örömöt, ha idegen nőket fotóz, majd megszerkeszti a képeit úgy, mintha fel lenne vágva a torkuk”

– írta a posztjában.

Az akkori sajtóbeszámolók alapján a Motherless pornóoldalon felfedett közösségben számos magyar nőről készült lesifotó keringett, a fényképek alatt azzal a felirattal, hogy „Hunt her down” (Vadászd le). Emellett a pornóoldal felhasználói olyan fotókat is feltöltöttek ugyanezzel a keretezéssel, amiket a nők társkereső- vagy közösségimédia-profiljairól szedtek le, és sokszor a nők személyes adatait is feltüntették a képeken. Jellemző volt a fotók utólagos szerkesztése is, például a nők torkának digitális átvágásával.

Bár feltehetően több magyar felhasználó is tagja volt ennek a közösségnek, az Archie147 nevű profil kifejezetten aktív feltöltő volt: a Kékfény tavaly júliusi adása szerint 3900 képet tett közzé a Motherless-en.

Az ügyet kirobbantó Reddit-posztot nagy felháborodás követte, a közösségi médiában sokan kifejezték a véleményüket, és több sajtócikk is született az esetről. Ennek hatására Archie147 Motherless-profilja 2024. augusztus 17-én elérhetetlenné vált.

Fél év csend után történt a következő jelentős fejlemény az ügyben. Az Archie147 felhasználónév mögött rejtőző 39 éves férfit 2025. február 6-án fogták el berlini otthonában a magyar és német rendőrök. Jogosulatlanul vagy a céltól eltérő adat kezelésével elkövetett személyes adattal visszaélés miatt indítottak ellene eljárást a Motherless-re feltöltött képek miatt, és gyanúsítottként hallgatták ki.

A hatóságok nem fedték fel a gyanúsított kilétét, nyomozásunk során azonban sikerült azonosítanunk az Archie147 felhasználónév mögött rejtőző férfit, megtaláltuk a közösségimédia-fiókjait, és bizonyítékot találtunk arra is, hogy a Motherless-ügy áldozataivá vált nők egy részéről korábban az Instagram-oldalán is tett közzé fotókat.

Ebben a cikkben bemutatjuk, hogyan bukkantunk a gyanúsított nyomára, mi történt vele az elfogása óta közösségimédia-aktivitása alapján, és milyen büntetésre számíthat. Feltárjuk azt is, hogy a Motherless-en sokáig elérhetők maradtak az általunk beazonosított áldozatok képei, más pornóoldalakon pedig a mai napig megtalálhatók.

Archie nyomában

Archie147-et a Nemzeti Nyomozó Iroda kibernyomozói a berlini tartományi rendőrséggel közösen fogták el 2025. február 6-án Berlinben. A rendőrség a valódi nevét nem árulta el, mindössze annyit közöltek, hogy egy 39 éves, Berlinben élő férfi a gyanúsított, aki magyar nőkről is töltött fel fotókat a Motherless-re. A rendőrség egy videót is közzétett az elfogásról. A felvételen, bár kitakart arccal, de maga a gyanúsított is felbukkan, továbbá a berlini lakását és a személyes tárgyait is láthatjuk. Itt olyan fényképek is megjelennek a falon, amelyeken Archie147 szerepel.

A Duna TV Kékfény című műsorának tavaly júliusi adásában említettek egy további fontos részletet: a rendőrséget is megszólaltató videós anyagból kiderült, hogy Cs. Péternek hívják a gyanúsítottat, aki tíz éve él Berlinben.

A Cs. Péter névből és a rendőrségi felvételen látott – elhomályosított – képekből kiindulva tudtuk beazonosítani Archie147-et.

Az ismert jellemzők alapján tematikus Facebook-csoportokban kerestünk olyan tagokat, akiket Péternek hívnak, Cs-vel kezdődik a vezetéknevük, és korosztályban is egyeznek a gyanúsítottal. A találatok böngészése során találunk egy személyt, aki minden kritériumnak megfelelt.

A férfi profilképeit böngészve találtunk egy képet, ami megegyezik a rendőrség által posztolt videó azon részletével, ahol a gyanúsított falára kirakott képeket mutatták elhomályosítva. Erről a fotóról van szó:

A név alapján megtaláltuk Cs. Péter Instagram-profilját is. Nyomozásunk márciusi kezdete óta többször privátra, majd újból nyilvánosra állította a profilt, jelenleg privát a fiókja. Az itt található bejegyzései alapján még kettőt hozzá tudtunk kötni a falon található képk közül, mivel mindkét képet az Instagram-oldalára is feltöltötte. Az egyiken egy „Berlin” feliratú táblát tart, a másikon pedig perecet eszik:

Olyan képet is találtunk az Instagram-oldalán, ahol ugyanazt a pólót viseli, mint az elfogásakor:

Bár Cs. Péter Facebook-oldala pár profilképen kívül nem sok információt tartalmaz, az Instagramon több mint ezren követik, és ezen a platformon több mint hatezer képes tartalmat tett közzé, elsősorban az utazásairól.

Az utazós képek mellett 2023 előtt gyakran szerepeltek az Instagram-oldalán különböző nőkkel és nőkről készült képek is. Köztük vannak volt barátnők, barátok, és ismerősök.

A nőket szerepeltető képek alapján közvetlen kapcsolatot tudtunk kimutatni Cs. Péter közösségi médiában végzett tevékenysége és a Motherless-ügy áldozatai között.

Az áldozatok

A rendőrség közlése szerint Archie147 – azóta törölt – Motherless-profiljának bemutatkozó szövegében az szerepelt, hogy a képeken látható nők nagy részét ismeri. A Cs. Péter Instagram-oldalán szereplő nők közül a Pimeyes arcfelismerő program segítségével nyolcról találtunk képeket a Motherless-en vagy más pornóoldalakon.

Köztük olyan képeket, amiken a nők – digitális szerkesztés eredményeképp – elvágott torokkal szerepelnek. Több esetben az is kimutatható volt, hogy Archie147 felhasználónévvel töltötték fel a képeket 2021 és 2023 között.

Idén márciusban és áprilisban az általunk azonosított nőkről feltöltött képek közül még több elérhető volt a Motherless-en. Májusban aztán néhány napra elérhetetlenné vált az oldal, júniusban pedig domainnevet váltott, és a motherless.com-ról átköltözött az előző oldalhoz hasonlóan Csehországból regisztrált motherless.xxx-re. Az új oldalon már nem találtuk meg az általunk azonosított fotókat, más pornóoldalakon azonban több még mindig elérhető közülük.

A legtöbb kép Cs. Péter Instagram-profilján egy volt barátnőjéről készült, akivel a posztok alapján még jóval korábban alkottak egy párt. A közös Instagram-posztok után évekkel később a nőről több pornóoldalon felbukkantak képek, a Motherless mellett például az erotic.pics, a freepornjp és az imagefap nevű, felnőtt tartalmakat megosztó oldalakon. A képek általában hétköznapiak, maga Cs. Péter készíthette őket. Olyan kép is van köztük, ami a férfi Instagram-oldalán is megtalálható. Az erotic.pics nevű oldalra egy egész mappa került fel a nőről, a képek között többször a Motherless logója is szerepel, a feltöltő felhasználóneve pedig a hírekből és a rendőrségi közleményből ismert Archie147.

A Motherless-en is találtunk bejegyzést Cs. Péter volt barátnőjéről. 2023-ban egy olyan kép is felkerült róla, ahol elvágott torokkal ábrázolják, azzal a címmel, hogy „A ribanc exbarátnőm lefejezése” („Beheading my slut ex girlfriend”). Mivel Archie147 profilját eltávolították, itt nem látszik a feltöltő felhasználóneve, azonban egy olyan kép szerkesztett változatáról van szó, amit Cs. Péter eredetileg a saját Instagram-oldalára posztolt.

Az általunk azonosított nyolc nő közül három a neve és közösségi médiás tevékenysége alapján magyar, velük az Instagram-képek alapján baráti kapcsolatban állt Cs. Péter.

A további öt nő, akit beazonosítottunk, szintén baráti, ismerősi vagy szerelmi kapcsolatot ápolhatott a gyanúsítottal. Az egyik egészen fiatalnak tűnő lányról készült fotót a Motherless-en, illetve az erotic.pics-en is megtaláltuk, utóbbit szintén egy Archie147 nevű felhasználó töltötte fel, 2021-ben. Egy másik lányról, akiről Cs. Péter posztolt az Instagram oldalán, szintén találtunk a Motherless-en olyan képet, ahol elvágott torokkal ábrázolják.

A Duna TV adásban egy név nélkül nyilatkozó áldozatot is megkérdeztek: a Berlinben élő magyar nő személyesen ismerte Cs. Pétert, aki eleinte humoros és nyitott személyiségnek tűnt. A nő a Kékfénynek azt nyilatkozta, érzelmileg nagyon megviselte a Motherless-ügy, olyannyira, hogy az első héten csak altatóval tudott aludni. Cs. Péter tettét és a Motherless-en a képek alá érkező kommenteket nők elleni erőszaknak nevezte, amit szexizmus, hímsovinizmus és nőgyűlölet vezérelt.

Szabó Enikő, a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület (NANE) aktivistája szerint az áldozatoknak nemcsak az ellenük elkövetett bűncselekmény tényével kellett szembenézniük, hanem a jogi és áldozatsegítő szociális háttér hiányosságaival is. A Motherless-ügy kirobbanása után „számos nő keresett meg minket, hogy mit tehetnek, hova fordulhatnak, ez nehéz helyzet volt segítői szempontból is, mert abszolút nem volt tisztánlátás azzal kapcsolatban, hogy kihez fordulhatnak, milyen jogokkal élhetnek, és pontosan mire számíthatnak” – mondta Szabó.

Szerinte a nőjogi- és civil szervezetek jogos követelése, hogy az online térben elkövetett erőszak a társadalmi diskurzus részévé váljon, és törvényi besorolás alapján se különbözzön a fizikai térben előforduló nők ellen elkövetett erőszaktól. Hozzátette, egy elfogadható szabályozási környezetben „fontos lenne, hogy gyorsan el lehessen távolítani ezeket a képeket. Ez rengeteg problémába ütközik, így hosszú távú és vissza-visszatérő károkozást jelent”.

Kicsoda Cs. Péter?

A gyanúsított munkája nem ismert, annyi biztos, hogy fotózással és közösségi médiával legalább hobbiszinten régóta foglalkozik. Saját kutatómunkánk eredményeiből az is kiderült, hogy Cs. Péter 2024-ben egy berlini cserkészegyesület március 15-i kokárdatűzésén is részt vett. A gyanúsítottról az ünnepségen készült fotót szintén a Pimeyes nevű arcfelismerő programmal fedeztük fel. Emellett Cs. Péter 2022-ben interjút adott egy magyarországi helyi blognak. A cikkben látogatóként hivatkoztak rá, ami erősíti a közösségimédia-felületein is tudatosan felépített utazó blogger imidzset.

Cs. Péter a közelmúltig nyilvános Instagram-oldalára elfogása után is aktívan posztolt a több mint ezer követőjének.

A 2025. februári rendőri intézkedés előtt utoljára egy héttel, január 31-én posztolt látképeket a németországi Szászországban található Weesenstein-ról, de valószínűleg ezeket nem akkoriban fotózta, mivel a növényzet inkább a meleg évszakokra jellemző. A következő poszt az elfogás után két hónappal, április 12-én került ki, amikor a szintén szászországi Königslutter am Elm városról osztott meg egy képsorozatot. A képsorozat egyes képein a fák szintén nem az évszaknak megfelelően néznek ki, azonban a poszt azt bizonyítja, hogy

Cs. Péternek hozzáférése volt a telefonjához.

Az elfogása után két hónappal ismét aktívan kezdett posztolni különböző országokban, például Bulgáriában, Csehországban és Szerbiában készült képeket. 2025 április 12. és 2026. július 10. között 97 utazós képet posztolt az Instagram-oldalára: 40-et belföldi, németországi utazásokról, 57-et külföldről.

Ezek mind azt bizonyítják, hogy hozzáférése volt a telefonjához, bár az a körülmény már tényleges utazásra utal, hogy több újabb képén egy macska is látható, aki a korábbi fotókon nem szerepelt, és a posztok szövegezése alapján idén év elején kerülhetett Cs. Péterhez. Január 22-én a macskáról készült képekhez azt írta, „First steps with you, love at first sight is real” („Az első lépések veled, valóban létezik szerelem első látásra”).

Cs. Péter közösségimédia-tevékenységében az sem szokatlan jelenség, hogy olyan mikro-influenszer lányok és nők hagynak pozitív hozzászólásokat az Instagram-posztjai alatt, akik szintén rendszeresen osztanak meg az utazásaikkal kapcsolatos tartalmakat. A kommentek például arról szólnak, hogy szép a hely, amiről Cs. Péter éppen posztol, vagy aranyos a macskája. Ugyanakkor a gyanúsított 2023 óta nem posztolt közös fényképet másokkal.

Cs. Péterrel megpróbáltuk felvenni a kapcsolatot közösségimédia-profiljain keresztül és e-mailben is, de a cikk megjelenéséig nem válaszolt kérdéseinkre.

Milyen büntetésre számíthat?

A rendőrség közleménye szerint a Motherless-ügy gyanúsítottja ellen jogosulatlanul vagy a céltól eltérő adat kezelésével elkövetett személyes adattal visszaélés miatt indítottak eljárást. Ezt a bűncselekményt a Btk. szerint az követi el, aki „a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi rendelkezések megszegésével az érintett tájékoztatására vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, és ezzel más vagy mások érdekeit jelentősen sérti”. A büntetés alapesetben egy évig terjedő szabadságvesztés, és két évre súlyosbodhat, ha a személyes adattal való visszaélést különleges adatra követik el, vagyis olyan szenzitív adatokat tesznek közzé, mint egy személy nemi orientációja vagy vallása.

A Btk.-ban csak a szankciókat írják elő, azt, hogy a személyes adatokkal mit lehet és mit tilos csinálni, a személyes adatok védelméről szóló törvény, illetve uniós szinten a GDPR-rendelet szabályozza. Bátki Pál büntetőjogász úgy foglalta össze a szabályokat, hogy mindenki jogosult rendelkezni arról, hogy a személyére vonatkozó adatokat (például név, képmás, telefonszám) más ne tegye közzé.

„Ennek nyilván kirívó példája, hogy elvágott torokkal jelennek meg nők az interneten”

– tette hozzá. Hétköznapibb példaként említette azt, amikor valaki más nevében apróhirdetéseket ad fel, vagy pénzért eladja mások adatait egy adatbázisban.

Bátki Pál szerint csak azokat az extrémebb eseteket büntetik, amikor haszonszerzés céljával vagy jelentős érdeksérelmet okozva követik el a személyes adattal való visszaélést. Cs. Péter ügyéről azt mondta, hogy:

„ha az illető látja saját magát elvágott torokkal az interneten, és ez benne szorongást, diszkomfortot okoz, akkor ez már lehet jelentős érdeksérelem. Tehát az kell hozzá, hogy valakinek az életére komoly hatással legyen a cselekedet.”

Az ügyben a magyar és a német hatóságok párhuzamosan nyomoznak, így mindkét hatósággal felvettük a kapcsolatot. Az Országos Rendőr-főkapitányság sajtóosztálya az elfogásról kiadott közleményen túl bővebb információt a folyamatban lévő eljárás érdekeire hivatkozva nem közölt. A Fővárosi Főügyészség sajtószóvivője azt írta, hogy a nyomozás folyamatban van, a magyar és a német hatóságok együttműködnek.

A berlini rendőrség megkeresésünkre átirányított minket az ügyészséghez. A berlini ügyészség elárulta, hogy a nyomozás a német művészeti szerzői jogi törvény (KunstUrhG) állítólagos megsértése miatt indult. Eva Vonau médiajogász szerint Németországban Európa egyik legszigorúbb szabályozása vonatkozik a másokról készített felvételekre abban az esetben is, ha a felvétel készítése jogszerű. Egy azonosítható személy képmásának terjesztését vagy nyilvános bemutatását a KunstUrhG 22. paragrafusa korlátozza, amely kimondja, hogy egy személyről készült képeket csak az érintett személy hozzájárulásával lehet terjeszteni vagy nyilvánosan bemutatni.

A német ügyészség hozzátette, hogy jelenleg a magyarországi nyomozás állásáról várnak tájékoztatást. Meg kell vizsgálniuk, milyen mértékben fedi a magyarországi nyomozás a berlinit, és hogy vannak-e olyan jogi okok, amelyek megakadályozzák az eljárásuk folytatását, hiszen a „ne bis in idem” elv értelmében egy bűncselekményt csak egyszer lehet büntetőeljárás alá vonni.

Bátki Pál szerint az, hogy végül melyik országban tárgyalják az ügyet, nagyban függ attól, hogy hol lesz eredményes a büntetőeljárás, tehát melyik rendőrség tudja legegyszerűbben összegyűjteni a bizonyítékokat, kihallgatni a tanúkat és sértetteket. A végső döntést, amiben szerepet játszik az elkövető és a sértettek honossága is, egyeztetés után szokták meghozni a hatóságok.

A Motherless-ügy nyomán a magyar Btk.-ban bevezették az „internetes agresszió” tényállását, de ezt még nem alkalmazzák Cs. Péter ellen, az ügyészség szerint azért nem, mert kizárólag az új tényállás hatálybalépése, vagyis 2025. január 1. utáni elkövetésekre lehet alkalmazni.

Az új paragrafus úgy szól, hogy

„aki nagy nyilvánosság előtt elektronikus hírközlő hálózat útján olyan kifejezést, ábrázolást vagy kép- és hangfelvételt használ vagy tesz közzé, amely beazonosítható személlyel vagy személyekkel szembeni erőszakos halált okozó, vagy különös kegyetlenséggel elkövetett büntetendő cselekményre irányuló szándékot vagy kívánságot fejez ki, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

Az új tényállás nem irányoz elő súlyosabb büntetést, mint a személyes adattal visszaélés, amivel Cs. Pétert meggyanúsították. Az internetes agresszió továbbá csak magánindítványra büntethető, ami azt jelenti, hogy elindulhat nyomozói kezdeményezésre is az ügy, de büntetéssel csak akkor zárulhat, ha beszerzik a sértettől a magánindítványt.

Bátki Pál szerint a személyes adat megsértése és az internetes agresszió között az egyik fő különbség az, hogy az előbbinél kell, hogy a sértett tudomást szerezzen róla, hiszen csak akkor okozhat egyáltalán érdeksérelmet, az internetes agressziónál pedig ez nem szükséges. Az internetes agresszió tényállása kapcsán hangsúlyozta, hogy amellett, hogy ez a paragrafus a deepfake-ek ellen is alkalmazható, a normavilágosságot is segíti, ha pontosan megnevezzük, hogy mi a büntetendő cselekedet, és mi ezzel a baj – amit az új törvény meg is tesz.

Bár az online erőszak büntetésére vannak döntéshozói törekvések, Szabó Enikő szerint a kormányoknak rendszerszintű és több területet átfogó megközelítést kellene alkalmazniuk az áldozatsegítésre.

„Nagyon fontos lenne egy olyan bejelentési útvonal kidolgozása, amiben az érintettek információt kaphatnak az online térben történő bántalmazásról, teljeskörűen tájékozódhatnak a jogaikról, a lehetséges jogorvoslatokról és a rendelkezésükre álló támogatásról. Ennek kidolgozását a legjobb lenne összehangoltan végezni az érintettek, a tapasztalati szakértők és nőjogi szervezetek bevonásával”

– mondta a NANE aktivistája.

A Kékfény műsorában nyilatkozó, a Motherless-ügy nyomozásában résztvevő főhadnagy elmondta, hogy a nyomozókban eleinte felmerült, hogy a cselekmény a zaklatást vagy az emberölés előkészületét is kimerítheti, de végül a személyes adattal visszaélés jogi kategóriájába sorolták Archie147 esetét. A riport szerint Cs. Péter az első kihallgatáson mindent bevallott, a riport időpontjáig biztosan terápiára járt, és a német rendőrök rendszeresen ellenőrizték a lakását. A nyilatkozó főhadnagy szerint a gyanúsított a kihallgatáson elmondta, hogy bár a képeken szereplő nők fizikai bántalmazása nem állt szándékában, a Motherless felületét használta arra, hogy ezeket a típusú „vágyait” kiélje.

Cs. Péter ügye a 2025. februári elfogása óta, közel másfél éve húzódik, annak ellenére, hogy számos bizonyíték mellett elvileg a beismerő vallomás is a hatóságok birtokában van. Bátki Pál a lassú eljárás lehetséges okairól a következőt mondta:

„Sajnos azt kell látni ezen az ügyön túlmutatóan, hogy a magyar rendőrség olyan szinten van leterhelve, amit én még a 18 éves pályafutásom alatt nem láttam. Egy rendőrségi nyomozás körülbelül úgy zajlik, ahogy egy sürgősségi betegellátás, tehát előbb hal meg a beteg, mint hogy bárki ránézne. Korábban körülbelül 30 folyamatban lévő ügyem volt nyomozati szakban, most 70 van. Ennyire leterhelt a magyar rendőrség. Ha egy ügyben lefoglalnak egy laptopot, minimum egy év, amíg egy informatikus szakértő átnézi, és ír egy rendes jelentést a nyomozónak vagy a bírónak.”

Motherless: tele van illegális tartalommal

A Motherless az oldal leírása szerint „egy erkölcsi szempontból szabad fájltároló oldal, ahol minden legális tartalom örökre elérhető marad”. Bár a médiavisszhang hatására az Archie147 felhasználói fiókot törölték (azt nem lehet tudni, hogy az oldal vagy maga a felhasználó), az általunk azonosított nyolc nő képei továbbra is elérhetőek voltak a Motherless-en 2026 márciusában.

Nyomozásunk közben, május 9-én aztán elérhetetlenné tették az oldalt. Azt írták, azért, hogy:

„Azonosítsuk azokat a tartalmakat, amelyek nem felelnek meg szabályzatunknak, és kijavítsuk azokat a biztonsági réseket, amelyek lehetővé tették, hogy néhány feltöltő visszaéljen a rendszerrel.”

Az oldalt maximum hat napra lőtték le, ugyanis május 15-én ismét elérhető volt.

A Motherless üzemeltetőinek kérdéseket küldtünk az oldal működéséről, a tartalommoderálásról, Cs. Péter ügyéről és arról, hogyan maradhattak fent a botrány kitörése után is több mint egy évig az általunk azonosított képek, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.

A CNN márciusban több mint 20 ezer „alvás” témájú videót talált a Motherless-en, vagyis olyan pornóvideókat, amiken az egyik fél nincs magánál. A lap a Giselle Pelicot-ügyhöz hasonlította, hogy felhasználók elkábított nőket erőszakolnak meg, és erről felvételeket töltenek fel a Motherless-re. Egy Motherless-felhasználó azt állította, hogy olyan vállalkozást működtet, amely „altató folyadékokat” értékesít és szállít a világ bármely pontjára, 150 euróért.

Emellett a NOS nevű holland oldal szintén májusi kutatása szerint az „incest” (vérfertőzés) címke volt a legnépszerűbb kategória a Motherless-en az adott héten a „teen” (tinédzser) és az „amateur” (amatőr) után; a vérfertőzés címkével ellátott több mint ezer videót összesen 60 millió alkalommal nézték meg. A hét legnézettebb videója, amely 4,2 millió megtekintést ért el, az „incest” és a „rape” (nemi erőszak) kategóriákba tartozott, kiegészülve a „school girl” (diáklány) és a „sister” (lánytestvér) címkékkel.

Bár a májusi leállást a Motherless önkéntes felülvizsgálatnak nevezte, a CNN egy újabb cikkéből kiderült, hogy a holland ügyészség közbenjárására lőhették le ideiglenesen a Csehországban regisztrált, de holland szerveren futó szájtot. A tartalom felülvizsgálására használt szünet után nem sokáig maradt aktív a „motherless.com” domain, nem sokkal később, júniusban átköltöztek a „motherless.xxx” domainre. Az új oltalt szintén Csehországban regisztrálták, ugyanarról az IP-címről, mint a motherless.com-ot, és a szerver helye ismét Hollandia.

(Címlapi illusztráció: Dezső Annamari)