A parlagfűszezon közeledtével ismét megjelentek az allergiásoknak szóló áltudományos tanácsok a Facebookon. A növény elfogyasztása valójában nem gyógyítja az allergiát, és veszélyes is lehet.

Magyarországon július közepén kezd virágozni a parlagfű, és ezzel megkezdődik a parlagfűallergia-szezon, ami egészen októberig kitart. Az allergiaszezon érkezésével évről évre felerősödik az egészségügyi dezinformáció a közösségi médiában. Különösen népszerű a tanács, ami szerint ha megesszük a parlagfüvet, azzal meggyógyíthatjuk az allergiánkat.

„Ne hagyd magad becsapni, ha allergiás vagy, edd a parlagfüvet”

– ez a felhívás szerepel a Magyarország és a Nagyvilág nevű, több mint százezer követővel rendelkező Facebook-oldal márciusi bejegyzésben.

Ugyanezt a felhívást júniusban a Gyógyítás Energiái nyílt Facebook-csoportban is megosztották. A csoportban közzétett, már több mint 500 alakalommal továbbosztott, parlagfű fogyasztására buzdító poszt a „Nincs okom kételkedni egy szakemberben” felütéssel indul, és a szövege lényegében megegyezik a márciusban terjedni kezdő bejegyzésével.

A posztok szerint a parlagfű csodaszer, ami amellett, hogy a „világ egyik legerősebb antiallergénje”, számos más betegséget képes gyógyítani.

Hosszasan sorolják a parlagfű állítólagos pozitív hatásait, például hogy lázcsillapító, gyulladáscsökkentő, immunrendszer-erősítő, méregtelenítő, vagy épp daganatot gyógyító, és őssejt növelő hatása is van. Emellett számos lélektani hatást tulajdonítanak a növénynek, például hogy „gyengéden csillapítja a háborgó lelket”, „szünteti az indulatokat és a kilátástalanság érzését”, vagy „szünteti a mélabút és a komorságot”.

A bejegyzések konkrét tanácsot tartalmaznak arról, hogy a pozitív hatások eléréséhez hogyan kell fogyasztani a parlagfüvet:

„Frissen leszedve 1-1 levelet nyugodtan meg lehet enni (jó keserű) minden nap, de bele lehet vágni salátába, vagy petrezselyem mellett krumplihoz, sült húsokhoz lehet szórni.”

A bejegyzések forrásként Várhegyi László természetgyógyászt, fitoterapeutát tüntetik fel.

Nem először bukkan fel a Facebookon hasonló felhívás. Arról a platformon terjedő állításáról, hogy érdemes a parlagfűből készült teát fogyasztani, 2021-ben az AFP írt tényellenőrzést.

2023 áprilisában a Lakmuszon is írtunk a parlagfűvel kapcsolatos tévhitekről, az akkor terjedő bejegyzések a mostaniakhoz hasonlóan a parlagfű megevésére buzdítottak, és Várhegyi Lászlóra hivatkoztak forrásként.

Korábbi cikkünkben Csupor Dezső, a Szegedi Tudományegyetem Klinikai Gyógyszerészeti Intézetének vezetője, a gyógynövények és növényi hatóanyagok kutatója segítségével arra jutottunk, hogy

bár léteznek a parlagfű pollenjének kivonatából készült allergiagyógyszerek, magának a növénynek az elfogyasztása nem hatásos az allergia ellen, és egyéb tudományosan igazolt gyógyhatásai sincsenek. Sőt, a parlagfű tartós fogyasztása veszélyes is lehet.

Nem gyógyít, cserébe kárt okozhat

Az Európai Unió országaiban, így Magyarországon is engedélyezett a parlagfűpollen allergénkivonatát tartalmazó (egyébként vényköteles) allergiagyógyszer, a Ragwizax.

A parlagfűpollennel történő kezelés lényege, hogy az allergiás tünetet kiváltó pollent kezdetben nagyon kis dózisban adják az allergiás betegnek, majd az adagokat fokozatosan növelve próbálják „áthangolni” az immunrendszerét. Ezt deszenzibilizálásnak nevezik. Csupor Dezső erről a módszerről korábban azt mondta a Lakmusznak, hogy nem válik be mindenkinél, de akinél igen, annál két-három szezonnyi gyógyszerszedés után hosszú tünetmentességet lehet elérni.

A parlagfű elfogyasztásával azonban gyakorlatilag kizárt, hogy ezt a hatást el lehetne érni.

Ha virágzás előtt eszik meg a növényt, akkor az nem is tartalmaz pollent, így elméletileg sem indulhat be a deszenzibilizálás. Továbbá a módszer hatásosságának feltétele a pontos adagolás, ezt pedig, mint Csupor korábban elmondta lapunknak, a virágzó növény elfogyasztásával nem lehet reprodukálni.

Allergiásoknál továbbá „az evés közben belélegzett pollentől túlérzékenységi reakció jelentkezhet”.

Emellett, a parlagfű elfogyasztásával olyan vegyületek is bekerülnek a szervezetbe, amelyeket a gyógyszerekben is használt pollenkivonat nem tartalmaz. Ezek a szeszkviterpén-lakton típusú vegyületek sejtmérgező hatásúak lehetnek.

A Szegedi Tudományegyetem kutatói, köztük Csupor Dezső a parlagfű tartós alkalmazásának veszélyeit vizsgálták egy 2017-es állatkísérletben. A kísérletet patkányokon végezték, és 28 napon át adtak be az állatoknak parlagfűkészítményt. Az eredményeket összevetették a készítményt nem kapó patkányokéval.

A parlagfüvet evő patkányoknál a vese működésére utaló, úgynevezett karbamid- és kreatininértékek emelkedtek, ami vesekárosodást jelez.

Emellett az állatok mája kisebb lett a testtömegükhöz képest (ez a nagyobb dózissal etetett patkányoknál fokozottan előfordult), ami a parlagfű májkárosító hatására utal. Az idegrendszerre nézve toxikus hatást is kimutattak minden parlagfűkészítménnyel etetett patkánynál.

A vizsgálatról írt beszámolóban megjegyzik, „nem állítható, hogy a parlagfű patkányokon észlelt toxikus hatása embernél is kialakul, de a vegyületek toxikus hatásai általában minőségileg hasonlóak kísérletes állatokban és emberben”. Hangsúlyozzák emelett, hogy ha a parlagfű teljesen veszélytelen növény lenne, akkor a fent leírt elváltozások nem alakultak volna ki egy hónapos adagolás után, és

„az észlelt agy- és vesekárosító hatás megkérdőjelezi a parlagfű hosszú távú humán fogyasztásának biztonságosságát”.

Újra megkerestük Csupor Dezsőt, aki elmondta a Lakmusznak, hogy 2017 óta továbbra sem készült vizsgálat a parlagfű fogyasztásának emberekre gyakorolt hatásáról. Azért nem, mert nincsenek arra utaló jelek, hogy a parlagfűnek lehetne olyan értékes hatása, ami miatt ilyen vizsgálatba érdemes lenne belekezdeni.

A növény fogyasztásával kapcsolatban Csupor most azt mondta a Lakmusznak, hogy a haszon/kockázat arány kedvezőtlen. Sejtmérgező hatása miatt a parlagfűfogyasztás preklinikailag leírt (tehát szintén nem embereken kimutatott) hatása, például a gyulladáscsökkentés Csupor szerint nem olyan jelentősek, hogy a reális kockázathoz képest az arányt kedvező irányba billentsék.

Csupor arra is rámutatott, hogy a parlagfű étrend-kiegészítőként való forgalmazása illegális az EU-ban, mivel nem engedélyezett új élelmiszer.

A parlagfüvet az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet Tudományos Tanácsadó Testülete (amelynek Csupor Dezső is tagja) az élelmiszerekben, étrend-kiegészítőkben alkalmazásra nem javasolt növények között tartja számon. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) pedig több alkalommal vont már ki a forgalomból illegális parlagfűkészítményeket.

Magyarországon nemcsak, hogy tilos parlagfüvet élelmiszerként árulni, a parlagfüvet irtani is kötelező.

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény kimondja, hogy „a földhasználó köteles az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani”. A szabály be nem tartása esetén a kiszabható növényvédelmi bírság összege a terület nagyságától függően 15 ezer és 5 millió forint között lehet.

Várhegyi László és az „Istenek eledele”

A parlagfű elfogyasztására buzdító Facebook-bejegyzések Dr. Várhegyi László természetdoktorra hivatkoznak forrásként. A termeszetdoktor.hu oldalon található egy parlagfűről szóló írás Várhegyitől (helyenként Weixl-Várhegyiként szerepel), amiből a bejegyzések néhány részt tényleg szó szerint átvesznek.

Várhegyi írása arra az összeesküvés-elméletre alapoz, ami szerint a „háttérhatalom” azért nem akarja, hogy parlagfüvet fogyasszunk, mert ígyakarja megakadályozni a túlnépesedést, illetve fenntartani a gyógyszeripart. Várhegyi egy ponton így fogalmaz:

„Ha a világon mindenki megtudná azt, amit az indiánok közöltek a franciákkal, jelesül hogy a parlagfű, mint egy csodaszer, minden betegségnél visszafordítja és normalizálja a szervezetben zajló rendellenességeket, azaz a betegségeket, akkor senki nem venne gyógyszert, és akkor nem lenne óriási bevétele a világ urainak, s még így a Föld is túlnépesedhetne. Ezért a világ urai, a fizetett bértollnokaikkal és bértudósaik által úgy rendelkeztek, hogy első számú közellenségnek kiáltották ki a parlagfüvet, (...) hogy a tudatlan és megtévesztett embereknek még véletlenül se jusson eszébe, hogy a kötelező irtás mögött egy más célja van ezen uraknak.”

Ez a narratíva a Várhegyire hivatkozó Facebook-bejegyzésekben már sokkal burkoltabban jelenik meg, azonban a posztok kommentszekcióiban már visszaköszön az az elképzelés, hogy a parlagfű illegalizálásával a „betegségipart” akarják fenntartani.

Várhegyi cikkében semmilyen tudományos bizonyítékot nem hoz fel a parlagfű állítólagos jótéteményeire, csupán anektodákat említ, illetve az amerikai őslakos indiánokra hivatkozik.

Várhegyi egy 2017. szeptember 3-án közzétett Youtube-videóban is beszélt a parlagfű állítólagos pozitív hatásairól.

„Lehet nyers zöldként fogyasztani, felvágva, mint a petrezselyemzöldet, és fűszerként használni vagy rászórni a kiszedett ételekre. De ugyanúgy lehet kapszulában kapni Istenek eledele néven, ezt lehet beletenni akár pálinkába is, áztatni, és azt a kiáztatott parlagfüvet meginni.”

2017 októberébenben a Várhegyi által is reklámozott, „Istenek eledele” néven forgalmazott parlagfűtermékből zárolt a NÉBIH több mint 200 kilogrammot. A terméket bioboltokban, valamint az interneten árusították.

Kunetz Zsombor egészségügyi szakember még 2019-ben írt cikket arról, hogy Várhegyi, bár doktorként hivatkozik magára, nem szerepel az Állami Egészségügyi Ellátó Központ hivatalos orvosi adatbázisában. Csak a szakdolgozói adatbázisban regisztrált, mint bioenergetikus, fitoterapeuta, életmód-tanácsadó és terapeuta. Kunetz kérdésére maga Várhegyi is elismerte, hogy nem orvos, a doktori címe eredetét nem tudta vagy nem akarta megmagyarázni.

(Címlapi fotó: Oláh Tibor/MTI/MTVA)