Magyar Péter mindeddig semmilyen bizonyítékkal nem támasztotta alá, amit a fülöp-szigeteki munkavállalókról mondott.

Magyar Péter február 11-én Bicskén arról beszélt a gödi Samsung-gyár ügye kapcsán, hogy:

„Amikor a Fülöp-szigetekről idehoztak több száz munkavállalót, és elhelyezték őket mindenféle pénz és ellátás nélkül budapesti munkásszállókon, akkor másnap a budapesti állatkertben nagyon sok kacsa eltűnt. És aranyhal. Mert ezek az emberek éheztek, és ehhez folyamodtak.”

Később egy Molnár Áron posztja alatti kommentben ezt úgy módosította, hogy az állatkert előtti tóra gondol. Amiből az következik, hogy állítása szerint a Városligeti-tóból fogták ki az aranyhalakat, és a tó környékén vadászták le a kacsákat a fülöp-szigeteki vendégmunkások.

Magyar arról nem beszélt, hogy mikor történt mindez, és arról sem mondott semmit, hogy honnan származnak az információi. Ezt megkérdeztük a Tisza Párt sajtóosztályától, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak.

Tömeges eltűnésekről nem tudnak a fenntartók

A Városligeti-tónak három része van: a Felső-tó (az állatkert felőli rész), a Középső-tó (a Műjégpálya és csónakázótó területe) és az Alsó-tó (a várárok környéke).

A Felső-tó és a várárok körüli tómeder üzemeltetéséért a Liget projektet is gondozó állami projektcég, a Városliget Zrt. felel, míg a Középső-tó a fővárosi önkormányzat alatt működő Budapesti Sportszolgáltató Központ Nonprofit Kft.-hez tartozik.

A Városliget Zrt. azt írta a Lakmusznak, hogy nincs tudomásuk tömeges kacsa- vagy haleltűnésekről, ilyen eseményt a park területén nem regisztráltak.

Hozzátették, hogy a tavon látható tőkés récék vadon élő állatok, amelyek szabadon közlekednek a budapesti vizes élőhelyek között, így nem beszélhetünk állatállományról. A tóban – tájékoztatásuk szerint – aranyhalak nem élnek.

„A tóba tudatos szakmai koncepció mentén kizárólag amurokat telepítettünk, amelyek kiváló »biológiai víztisztítóként« funkcionálnak. Mivel a tóba a Széchenyi Gyógyfürdő elhasznált vize folyik be, majd onnan a csatornahálózatba távozik, az amurok segítik a szálas algák elfogyasztását. Ez a módszer – a vízszellőztető berendezésekkel kiegészülve – teszi lehetővé, hogy a korábbi gyakorlattal szemben vegyszermentesen biztosítsuk az ökológiailag megfelelő vízminőséget”

- írta a Városliget Zrt. munkatársa.

Persze az, hogy az üzemeltető csak amurt telepített a tóba, még nem zárja ki, hogy aranyhalak is legyenek benne. Az RTL hírportálja 2022-ben arról írt, hogy az akkoriban bekövetkezett mérgezés és tömeges halpusztulás előtt 50-60 egzotikus halfajt azonosítottak a Városligeti-tóban, mivel az emberek rendszeresen beleengedték a vízbe az otthon, akváriumban tartott halaikat.

A Felső-tó és a várárok tó vízminőségéért, az ökoszisztéma fenntartásáért és a halállományért az Aranyponty Zrt. felel. A cég igazgatója, Lévai Ferenc arról számolt be a Lakmusznak, hogy nem kísérik figyelemmel az állatállomány változását, így a tömeges állateltűnést nem tudta kommentálni. Kihangsúlyozta, hogy bár kis számban, de a tó vegyes halállományából (akváriumból, kerti tóból bekerülő halak, teknősök, stb.) méretük miatt zömmel az amurokat fogják ki. A kacsákról azt mondta, hogy mivel szabadon mozoghatnak, számuk napról napra változhat.

A Középső-tavat üzemeltető Budapesti Sportszolgáltató Központ Nonprofit Kft. ügyvezetője, Kovács Györgyi elmondta a Lakmusznak, hogy ők sem tapasztalták nagy számban kacsák vagy halak eltűnését. Az előző nyári szezonban mindössze két elhullott kacsát találtak a területen. A tó alapvetően nem halastóként funkcionál, így nem telepítenek bele halakat vagy más állatokat. A melegebb időszakban – amikor a csónakázótó nem jégpályaként üzemel – előfordul, hogy halak, kacsák és teknősök jelennek meg a területen, akik épségéért vízforgató rendszerrel, a káros vegyszerek elkerülésével és az algák irtásával tesznek.

A Városligeti-tónál egyébként hivatalosan nem lehet horgászni. A tó környékén a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság (FÖRI) járőrszolgálatot lát el.

Nem ez volt az első ilyen híresztelés Magyarországon

Korábban több vidéki városban felröppent az a feltételezés, hogy vendégmunkások vadon élő kacsákat vadásznak le, hogy elfogyasszák azokat. Ezekben az esetekben a pletyka része volt az is, hogy a rendőrség megtalálta a leölt állatokat a külföldieknél.

A Vas megyei központú Nyugat.hu 2023-ban írt arról, hogy egy elterjedt szóbeszéd szerint a szombathelyi és a sárvári csónakázótóról kacsákat fogtak a vendégmunkások, és a rendőrség sok kacsát talált a munkásszálló fagyasztójában. A lapnak arról számolt be a Vas Vármegyei Rendőr-főkapitányság, hogy hozzájuk sem bejelentés, sem feljelentés nem érkezett a híresztelésekkel kapcsolatban.

Szintén 2023-ban Zala megyében egy Facebook-bejegyzés terjedt el, ami szerint a Fülöp-szigetekről érkezett vendégmunkások a zalaegerszegi Gébárti-tónál csúzlikkal levadászták a kacsákat, amivel milliós kárt okoztak. Itt is azzal egészült ki a sztori, hogy a rendőrség megtalálta náluk a hűtőben a madarakat. Ezt a történetet a ZAOL kormányközeli megyei hírlap szerint cáfolta a rendőrség: nem érkezett hozzájuk bejelentés az ügyben, és büntetőeljárás sem volt folyamatban. Felhívták a figyelmet arra, hogy a megalapozatlan állítás alkalmas lehet egy népcsoporttal szembeni előítélet- és gyűlöletkeltésre.

(Címlapi illusztráció: Dezső Annamari)