Az amerikai elnök Szánthónál és Orbánnál is hamarabb használta retorikai fegyverként a fake news kifejezést. De nem kizárt, hogy más területen magyar példa inspirálhatta a Trump-adminisztrációt.

Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ vezetője és a Szuverenitásvédelmi Digitális Polgári Kör egyik alapítója is tagja volt az Orbán Viktort kísérő delegációnak Washingtonban, ahonnan november 8-án egy érdekes videót posztolt a közös Orbán–Trump-sajtótájékoztató után.

A videó első részében azt láthatjuk, ahogy Trump megkérdezi egy újságírótól, melyik médiumot képviseli, mire a nő azt válaszolja, hogy az NBC News-tól jött. Az amerikai elnök erre fake news-nak, álhírgyártónak nevezi az orgánumot, majd az újság állítólagos romló színvonalára tesz megjegyzéseket.

Szánthó Miklós a videóban ezek után az alábbi elgondolkodtató kérdéssel áll elő:

„Vajon kitől tanulhatta ezt Trump?”

A válasz egy videórészletekből álló montázs formájában érkezik. A vele készült korábbi interjúszegmensekkel azt sugalmazza, hogy a fake news elnevezéssel megelőzte az amerikai elnököt. Ezekben ugyanis rendre azzal hárítja az ellenzéki sajtó kérdéseit, hogy „fake news sajtónak” nem nyilatkozik.

Nem volt nehéz visszakeresni, hogy a videóban felhasznált részletek mikor készültek: a Telex ugyanis évek óta következetesen dokumentálja, hogyan próbálja válaszra bírni Szánthót – aki amellett, hogy az Alapjogokért Központ igazgatója, 2019-től a Fideszes médiaholding a KESMA elnöke, majd a CPAC Hungary főszervezője is lett.

Donald Trump politikai kommunikációját, ha lehet, még Szánthó nem-kommunikációjánál is alaposabban dokumentálták. Kifejezetten az elnök médiához fűződő kapcsolatáról is számos könyv és tudományos publikáció született. Ezek egyikében a neves Routledge kiadónál megjelent President Donald Trump and His Political Discourse című könyv egyik fejezetében a szerzőpár kitér arra is, mikorra datálható Trump első tweetje, amiben az – akkor még csak megválasztott – elnök a „fake news” szót használta.

a poszt pedig a CNN egy sajtóértesülésének szólt: a lap ugyanis arról számolt be, hogy Trump elnökként is producer marad az NBC-n futó The Celebrity Apprentice című valóságshow-ban, annak ellenére, hogy választási a kampányban azt állította, felhagy üzleti érdekeltségeivel, ha a Fehér Házba kerül. Trump a CNN riportját nevetségesnek és hamisnak, majd csupa nagybetűkkel fake news-nak nevezte – az értesülés később igaznak bizonyult, Trump az összeférhetetlenség ellenére producer maradt elnökként is.

Trump ezt a produkcióját beiktatása előtt élőben is többször megismételte.

Mindezek ellenére sem lehet azt állítani, hogy a 2017-ben az év szavává választott fake news kifejezést Donald Trump találta volna ki, még akkor sem, ha ő maga máig ezt hangoztatja. A „féknyúzozás” elterjedésében viszont valóban fontos szerepe lehetett Trumpnak, aki példát szolgáltattak arra, hogyan lehet politikai ellenfeleket ezzel a retorikával hitelteleníteni.

A legkorábbi nyomát annak, hogy Orbán ezt a kifejezést használja, 2018-ból találtuk. A miniszterelnök a nagykovácsi kastély átadásakor kerülte meg az Index riporterének kérdését azzal, hogy „fake news gyárnak” nevezte a lapot. A kifejezés evolúcióját a magyar kormány kommunikációjában ez a cikk veszi végig részletesen, itt pedig mi írtunk arról, milyen más szavakkal lehet kiváltani az átpolitizált kifejezést. (Ilyen lehet például a téves információ, dezinformáció, félretájékoztatás, városi legenda.)

Oda-vissza tudáscsere

Bár nehéz elképzelni, hogy az „álhír” vagy az ellenzéki sajtóra ráragasztott „álhírmédia” kifejezést valóban egy magyar kormányközeli think-tank vezetője súgta volna Donald Trump fülébe, és minden jel szerint amúgy is Trumpé az elsőség, az amerikai elnök a sajtót korlátozó fellépéseiben felfedezhetők ismerős elemek.

Idén februárban a Fehér Ház azért tiltotta ki az Associated Press tudósítóját egy sajtótájékoztatóról, mert a hírügynökség nem volt hajlandó követni az elnök rendeletét, amely „Amerikai-öbölre” nevezte át a Mexikói-öblöt, és a szövetségi kommunikációban előírta az Amerikai-öböl használatát. Majd bejelentették, ezentúl a kormány válogatja majd meg, melyik sajtóorgánumok férhetnek hozzá közvetlenül az elnökhöz például olyan kisebb, zártabb helyszíneken mint az Ovális Iroda vagy a külföldi utazások alkalmával az Air Force One fedélzetén.

Az „új médiának” nevezett podcasterek és influenszerek pedig külön helyet kaptak a sajtótájékoztatókon, míg a három nagy nemzetközi hírügynökségtől – Associated Press, Bloomberg News és Reuters – megvonták az évtizedek óta fenntartott helyet.

Míg ezek a lépések az Egyesült Államokban példátlanok, ehhez hasonló korlátozások Magyarországon régóta gyakorlatnak számítanak:

Címlapi kép: Németh Dániel/444