Az aktképek újraközléséhez a kormányközeli lap sem a férfimagazint 2019-ig kiadó Marquard Mediától, sem a modellektől nem kért engedélyt. Bognár Évi, a Baby Sisters egykori énekesnője „szánalmasnak és etikátlannak” nevezte az Origo kattintásvadász gyakorlatát.

Az egykor mértékadó és legolvasottabb hazai hírportál, az Origo ma leginkább sajtópereiről, háborús rémhíreiről és szoftpornós anyagairól ismert. Utóbbiakat esetenként mindenfajta körültekintés nélkül, közvetlenül a kormány gyermekvédelmi politikájáról szóló cikkek mellett teszi közzé a kormánypárti médiabirodalom egyik zászlóshajója.

A 18+-os, erotikus tartalmak különösen azután kezdtek el tömegesen megjelenni a közérdekből nemzetstratégiai jelentőségűvé nyilvánított Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványhoz (KESMA) tartozó Origo címlapján, hogy Gábor László 2017-ben átvette a lap irányítását. Gábor egészen 2024-ig vezette főszerkesztőként az Origót, ebben az időszakban váltak teljesen megszokottá az oldalon a „Nézegessen meztelen…” felütésű kattintásvadász cikkek és képgalériák.

A Origo fröcsögős szalagcímeit - amikből itt olvashatunk egy erős válogatást - Rogán Antal, a kormányzati propagandáért felelős minisztérium vezetője így kommentálta a 444-nek:

„Ez részben bulvárportál. […] A bulvár mindenhol ilyen”.

Míg az Origo „vetkőzős” rovatát leginkább azért szokta elővenni a független sajtó, mert a „hatályos jogszabályok kategóriái szerint kiskorúakra káros” tartalmai nehezen egyeztethetők össze a jobboldali médiának szánt családpolitikai szereppel, a portálon rendszeresen megjelenő meztelenkedős anyagok más, jogi természetű problémákat is felvetnek.

Az Origo képfelhasználási gyakorlatát potenciálisan jogsértőnek ítélte két általunk megkérdezett, szerzői joggal és adatvédelemmel foglalkozó ügyvéd, illetve a Playboy magyar kiadását egészen 2019-ig gondozó Marquard Média ügyvezető igazgatója, Fenyővári Szilvia is.

Az Origón felbukkanó egykori Playboy-modellek közül lapunk megkeresésére Bognár Évi, a Baby Sisters egykori énekesnője és Bíró Ica fitness edző is kifogásolta a róla készült képek újraközlését.

A nézettség feltornászására a kormánylap a Magyarországon már szintén megszűnt férfimagazinok, a CKM, az FHM, vagy a Penthouse egykori anyagait is felhasználja, de a sztárok közösségimédia-oldalait is felfedezte magának. Cikkünkben a régi erotikus felvételek problematikus újraközlési gyakorlatát a Playboy példáján keresztül mutatjuk be.

Kis magyar pornográfia

A Playboy első magyar nyelvű nyomtatott lapszáma 1989 decemberében jelent meg a Lipress Kft. kiadásában. Négy évvel később, 1993-ban a lap egy időre megszűnt. (Az eleinte 60 ezer példányban eladott magazin ellehetetlenítéséről – amelyben szerepet játszott az akkori keresztény-konzervatív politikai kurzus, de a Magyar Posta is – a Beszélő közölt érdekes cikket.)

A férfiaknak szóló életmódmagazin 1999 végén indult újra Magyarországon, majd néhány hónap alatt a MAP Magazine Kiadó Kft.-hez került, amely a svájci Marquard Media, a görög Attica Publications és az amerikai Playboy International közös tulajdonában állt. A lap kiadói és menedzsment feladatai a Marquardhoz tartozó JMG-hez kerültek. 2004-ben a magazin havi átlag 45-46 ezer példányban fogyott, 2008-ban az internetre is felköltözött. 2012-ben a Playboyt kiadó MAP Magazine beolvadt a Marquard Mediába, ami a lapot egészen a 2019-es megszűnéséig gondozta. A Playboy magyar kiadását főszerkesztőként Futász Dezső, Turczi István, majd a 2000-es években Pósa Árpád, Radnai Péter és Bus István vezette.

Bár az egykor a férfimagazin számára készült exkluzív képek újraközlése nem Pósa főszerkesztősége alatt kezdődött az Origónál, a gyakorlat április után sem maradt abba. Júliusban a lap ismét közzétette Détár Enikő 25 évvel ezelőtti fotóit, augusztusban pedig Zalatnay Sarolta 24 éve készült képeit. Egy Gregor Bernadettel kapcsolatos júniusi „hír” kapcsán is arra buzdították olvasóikat, hogy „bátran nézegessék” a színésznő meztelen képeiről készült korábbi galériájukat, illetve a Bódi Sylviről korábban közzétett Playboy-fotókat is linkelték egy cikkben. (Az amerikai Playboy számára készült aktfotók esetében – például Sharon Stone vagy Drew Barrymore képeinél – körültekintőbben jártak el, a meztelen képanyagot közvetlenül nem publikálták.)

Az Origón újraközölt Playboy-fotósorozatok közül több a 2000-es évek elején készült, amikor a ma már az Origót vezető Pósa Árpád még a Playboy főszerkesztője volt. Pósa Árpádot írásban kérdeztük arról, hogy a magyar Playboy egykori főszerkesztőjeként bármilyen módon közreműködött-e abban, hogy az Origo hozzáférjen a korábban készült fotókhoz. Arra is kíváncsiak voltunk, mi a véleménye arról, hogy az általa jelenleg vezetett portál olyan tartalmakból építkezik, amelyek egykori szerkesztői munkájához kapcsolódnak. Ha válaszol, frissítjük a cikkünket.

A Playboy, illetve két másik férfimagazin, a CKM és a Penthouse élén töltött időszakáról Pósa egy különös kordokumentumban, A vetkőztető című önéletrajzi könyvében vallott. A váltakozva emlék- és álomképeket idéző kötet részletesen bemutatja, hogyan zajlott egy fotózás folyamata – a felkéréstől a modellel kötött megállapodáson át egészen addig, amíg a kész magazin az újságárusokhoz került.

A könyvben Pósa három olyan Playboy-címlaplányt is megemlít, akinek a képei később az Origón bukkantak fel: Bognár Évit, Bíró Icát és Gregor Bernadettet. Megkerestük őket, hogy megtudjuk, mit szólnak fotóik újrafelhasználásához, amiről egyébként mindhárman lapunktól értesültek.

„Előkerültek XY meztelen képei”

A Baby Sisters „Szeresd a testem, baby” című slágere kitörölhetetlen része a hazai poptörténelemnek. A Z+-on nevelkedett milleniálok közül aligha akad olyan, aki ne tudná fejből a refrént. Azt viszont kevesebben tudják, hogy a lánybanda egyik tagja, Bognár Évi 2001-ben - két évvel a dal megjelenése után - a magyar Playboy címlapján szerepelt. Pontosabban: valószínűleg ma már senki nem emlékezne erre, ha az Origo nem venné elő nagyjából félévente az énekesnőről készült, ezredforduló utáni, de még az internet tömeges elterjedése előtti fotókat.

A zenei karrierjét már évtizedekkel ezelőtt befejező, 48 éves Bognárról az Origo először 2022 novemberében tette közzé a playboyos fotósorozatát, amit ráadásul a portál tévesen a CKM magazinnak tulajdonított. A „Magyar sztárok legnagyobb botrányt okozó meztelen képei” címmel megjelent anyagot a lap névtelen szerzője olyan címkékkel látta el, mint „meztelenség”, „gátlástalanság” és „magamutogatás”.

2023 áprilisában Németh András – akit az Origótól szokatlan módon névvel vállalt szoftpornós tematikájú cikkei miatt ismerhet az olvasó – újra elővette a képeket a „Magyar énekesnők vetkőztek teljesen meztelenre – fotók, videók” című cikkében. Alig telt el öt hónap, és szeptemberben ismét előásta ugyanazt az anyagot, ezúttal „Teljesen meztelen képek kerültek elő a Baby Sisters sztárjáról – fotók” címmel, mintha újdonságról lenne szó.

Ha valaki azt hinné, ennyi elég volt az Origónak az új lemezzel utoljára 2003-ban jelentkező énekesnőből, az téved. 2024 februárjában ugyanez az anyag újra cikk formájában bukkant fel, ezúttal „Teljesen meztelenre vetkőztek a ’90-es évek legismertebb magyar énekesnői – képek” címmel.

„Szánalmas és etikátlan” – reagált a Baby Sisters egykori tagja, miután tőlünk értesült arról, hogy a róla készült régi képeket százezrek nézhetik újra az Origo felületén. Mivel a fotók kizárólag a Playboy számára készültek, megalázónak tartja, hogy ilyen módon szembesítik egykori döntésével.

“Én akartam ezeket a fotókat és én mondtam igent arra, hogy elkészüljön a sorozat. Ez teljesen az én döntésem volt. De az már nem az én döntésem, hogy több mint húsz évvel később, az engedélyem és megkérdezésem nélkül újra előszedik őket”

- mondta az énekesnő.

Hozzátette, „nekem a Playboy akkor egyfajta garanciát jelentett arra, hogy normálisan fognak bánni velem. Ne felejtsük el: nem a Tutti Frutti magazinnak vetkőztem le. Ez egy világhírű cég, eszembe sem jutott, hogy ez is el lesz magyarkodva, és ellopkodják a képeket.”

Bognár 24 évesen vetkőzött a Playboynak, és elmondása szerint akkoriban senki nem állt mellette, hogy képviselje az érdekeit. „Szabad préda voltam” – fogalmazott.

A Baby Sisters egykori énekesnőjén kívül két másik hírességet is megkerestünk, akiknek a régi Playboy-fotóit az Origo hasonló módon használta fel: Bíró Ica fitness edzőt, valamint Gregor Bernadett színésznőt. A hírportál egyiküktől sem kért engedélyt a fotók publikálása előtt. Előbbi 2000-ben, utóbbi 2001-ben vetkőzött le a nagyhírű férfimagazinnak.

Az egykori Metal Lady is döbbenettel reagált, és kifogásolta, hogy a szerződés nem arról szólt, hogy bármilyen újság megjelentetheti majd a fotókat. „Engem már annyi jogtalanság ért” – mondta Bíró Ica lapunknak, majd hozzátette: kártérítésre igényt tartana.

Gregor Bernadettet – aki a mai napig a hazai bulvár egyik közkedvelt szereplője – kevésbé zavarta a fotók újbóli felbukkanása. Hozzátette ugyan, hogy nem jogász, és már nem is emlékszik pontosan, milyen szerződést írt alá a képek kapcsán, amelyek – mint fogalmazott – „még az özönvíz előtt” készültek.

„Ha vállaltam ezt a sorozatot, akkor azzal együtt azt is vállaltam, hogy ezek a képek megmaradnak, és nem csak az akkori magazinban” – mondta.

Kikerültek a páncélszekrényből

A képek utóéletével kapcsolatos jogi kérdésekről és a modellek védelméről maga Pósa Árpád is írt A vetkőztetőben, éppen a Gregor Bernadett fotózásáról szóló részben. Gregor Playboy-sorozata a könyvben két helyen is szóba kerül: a színésznővel készült interjúban, amely – utalva a fotósorozat tematikájára – Előző életében egyiptomi királynő volt címmel szerepel, és az Apák, férjek, barátok című fejezetben.

Pósa a színésznő fotózását az egyik „legkeményebb tárgyalássorozatként” írja le, amit Gregor akkori férjével, Gát György producerrel kellett végigvinnie.

„Nem is a pénz érdekelte igazán, hanem a képek utóélete. Olyan védelmi rendszert épített ki, amilyenre addig senki sem gondolt. Egy-két elemet azóta is alkalmazunk a szerződésekben, hogy nagyobb garanciát tudjunk nyújtani a modelleknek”

- írta a kettejük közti „csatáról” Pósa.

A jogi háttérről szóló rész végül így zárul: „Nem véletlenül lett Gregor Bernadett képsorozata az első, amit a kiadó páncélszekrényében tároltunk – majd onnantól kezdve már minden sztáranyagot is.”

A könyvből nem derül ki pontosan, milyen garanciákat vezettek be 2001-ben a kizárólag nyomtatásra szánt képek védelmére. Mindenesetre a megerősített szerződés és a páncélszekrény sem akadályozta meg, hogy a Playboyban megjelent fotókat évtizedekkel később újra lehozza az Origo.

A képek újrafelhasználásáért az általunk megkeresett érintettek egyike sem kapott anyagi kompenzációt az Origótól – ezt lapunknak mindannyian megerősítették.

Erről szintén A vetkőztetőből tudunk.

Pósa beszámolója szerint az RTL Klub egy alkalommal a férfimagazint beelőzve és a forrás megnevezése nélkül mutatta be egyik műsorában azokat a fotókat, amelyeket a Playboy „repikörben” küldött ki a sajtónak. Elmondása szerint a nézőknek úgy tűnhetett, mintha a modell – ebben az esetben Pesuth Rita – kifejezetten a Fókusz kedvéért vetkőzött volna. Pósa ezt akkor így kommentálta:

„Máig nem értem, hogy a tévé szerkesztői […] miért gondolják, ha egy modell levetkőzött a Playboy fotósa előtt (persze pénzért), akkor annak kutya kötelessége a tévé kamerája előtt is levetkőzni (persze ingyen).”

Erre akkor meg is kapta a sommás választ egy meg nem nevezett bulvárhírműsor szerkesztőjétől: „De hát ezek csak pi…k”. Ezt a bánásmódot akkor Pósa még „mind jogilag, mind emberileg” elítélte.

Kalózpéldányok a neten

Amikor a böngészőben rákerestünk az általunk megkeresett celebek Playboy-fotóira, sok esetben az első találat az Origo volt. Mégis úgy tűnik, hogy - legalábbis egyes esetekben - nem a kormánypárti hírportál digitalizálta először a nyomtatott lapszámokat.

Az Origón megjelent képek némelyikén látható vízjelek arra utalnak, hogy a felvételek kalózpéldányai eredetileg máshol, esetenként pornóoldalakon jelentek meg, és innen kerülhettek fel a kormánymédia vezető hírportáljára.

A Bognár Éviről készült fotósorozat legtöbb darabja feltehetően a 3xnight.hu oldalról származik, ahol ugyanaz a vízjel - a Celebnet Xtreme logója - szerepel rajtuk, mint az Origo által közölt képeken. Az oldal önmeghatározása szerint „Magyar celeb erotika, hírességek szexképeit, házipornó videóit, ellopott, paparazzi- és fake szexfotóit” közli. Bognár más képein a bulvar.zug.hu, Gregoréin a celebnet.hu, és az arzen25.fw.hu webcímek is feltűnnek. Ezek az oldalak ma már nem elérhetőek.

De bőven találunk olyan képsorozatot is az Origón, amelyen csak az eredeti nyuszis logó szerepel. Ezeket egyértelműen a nyomtatott magazinból digitalizálta valaki: látszik rajtuk az oldalszám, és a világosabb felületeken átüt a hátoldali szöveg is.

A digitalizációra a 2000-es évek elejének modelljei a képek készülésekor még nem voltak felkészülve: ahogy a Baby Sisters egykori énekesnője, Bognár Évi is elmondta, a fotózás idején nemigen számoltak azzal a lehetőséggel, hogy ezek a képek egyszer majd önálló életre kelnek. Mint fogalmazott, akkoriban lett csak e-mail címe, az pedig szinte elképzelhetetlennek tűnt, hogy egyszer majd képgalériákat nézegessenek az interneten.

Jogi aggályok

A régi Playboy-fotók újraközlésével kapcsolatban több jogi szakértőt megkérdeztünk. Pető Márk, a HMP Ügyvédi Társulás ügyvédje szerint az Origo által közzétett képek szerzői jogi, személyiségi jogi és adatvédelmi kérdéseket is felvetnek.

„A fotók szerzői jogi védelem alatt állnak, ezért a felhasználásukhoz a szerző – vagy ha a vagyoni jogokat átruházta, akkor az azokkal rendelkező jogosult, jelen esetben feltételezhetően a Playboy – engedélye szükséges. Ennek hiányában az ismételt közlés szerzői jogsértést valósíthat meg. Léteznek ugyan szabad felhasználási esetek, például kritika, ismertetés, paródia vagy karikatúra céljából, ezek azonban szűken értelmezhetők, és az adott esetre nem irányadók” – fogalmazott Pető.

Megkerestük Geo Tóth György fotóst, aki az ezredforduló környékén több alkalommal is dolgozott a Playboynak – többek között ő készítette Bognár Évi fotósorozatát is. Tóth lapunknak elmondta, hogy „minden jog az újraközléshez a Playboynál van, szerződésben lemondtam a javukra.”

Mivel a Playboyt 2012-ig a Marquard Media résztulajdonában álló MAP Magazine Kiadó jelentette meg, 2012 után pedig a magazin teljes mértékben a Marquard kezelésébe került, a céget is megkérdeztük az ügyben. A kiadó nevében Fenyővári Szilvia, a Marquard Media ügyvezetője és pénzügyi igazgatója válaszolt.

„Bár a képanyagok a mi tulajdonunkat képezik, de még érvényes szerződéssel is csak úgy publikálhattunk bármit, ha azt a Playboy Enterprises International Inc. előzetesen jóváhagyta. Az újraközléshez így az amerikai anyacég és a mi engedélyünk is szükséges lett volna”

- mondta Fenyővári.

Az biztos, hogy a Marquard Media soha nem kötött olyan szerződést az Origóval, amely lehetővé tette volna a képek átvételét. Bár meglehetősen valószínűtlen, hogy a hírportál közvetlenül az amerikai Playboytól kért volna erre engedélyt, a jogi háttér tisztázása érdekében megkerestük az anyavállalatot is – kérdéseinkre azonban mindeddig nem érkezett válasz.

A Marquard ügyvezetője szerint egyébként az ismertebb modellek esetében a fotók alanyaival kötött szerződés is korlátozta a kiadó mozgásterét – a képek újraközléséhez az érintettek külön engedélyére is szükség lett volna. Ennek hiányában pedig a Marquard még a saját felületein sem használhatta újra ezeket a fotókat.

Pető Márk ügyvéd szerint a képeken szereplő nők arcáról, testéről készült felvételek – azaz a képmásuk – személyiségi jogi védelem alatt is állnak, így felhasználásukhoz az érintett hozzájárulása szükséges. Még akkor is, ha az érintettek korábban egyszer már hozzájárultak a fotók megjelenéséhez, az újrafelhasználásuk teljesen más kontextusban – különösen évtizedekkel később – már új hozzájárulást igényel.

Emellett a képmás személyes adatnak is minősül, amelynek kezelése csak megfelelő jogalap mellett történhet. Az, hogy a fotók évtizedekkel ezelőtt más kontextusban, a Playboyban nyilvánosságra kerültek, nem jelenti azt, hogy az akkori hozzájárulás automatikusan kiterjedne a mai, más személy által, más fórumon történő újraközlésre. Az új adatkezeléshez önálló jogalap lenne szükséges, de ilyen jelen esetben nem látszik : sem közérdekű adatkezelésről, sem jogos érdekről nem beszélhetünk. „A hozzájárulás hiánya ezért személyiségi jogi és adatvédelmi szempontból egyaránt jogsértést eredményezhet” az ügyvéd szerint.

Pető úgy látja, az sem enyhíti az Origo helyzetét, hogy a képek más, jogsértő módon elérhetők voltak az interneten. „Attól, hogy valami fenn van kalózoldalakon, még nem válik szabadon felhasználhatóvá. Minden egyes új közlés önállóan minősül, és az Origo felelőssége nem kisebb csak azért, mert a képek máshol is fellelhetők.”

„Ráadásul az, hogy aktfotókról van szó, még érzékenyebbé teszi a helyzetet. Minél intimebb a felvétel, annál súlyosabb lehet a hozzájárulás nélküli felhasználás következménye”

– tette hozzá.

Szalai Anita infokommunikációs szakjogász szerint az érintettek kérhetik a képeik törlését, vagy tiltakozhatnak a felhasználás ellen. De még ha ezt nem is teszik meg, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság hivatalból is vizsgálhatja, jogszerű volt-e a képek ismételt közlése.

Arra a Playboy magyarországi történetében is volt már példa, hogy a magazin modelljei maguk vessenek véget a képeik utóéletének. 2001-ben egy budai kisvendéglőben kilenc korábbi címlapszereplő – Horváth Éva, Bíró Ica, Détár Enikő, Nyertes Zsuzsa, Ambrus Mercédesz, Fésüs Nelly, Hargitai Bea, Halász Szabó Laura és Fejérvári Judit – gyűlt össze, hogy a lapból kimaradt, megsemmisítésre ítélt fotóikat saját kezűleg tüntessék el. A felvételeket ollóval apróra vágták, majd a darabokat ünnepélyesen elégették. Erről annak idején éppen az Origo számolt be.

Címlapi kép: Botos Tamás/444