Norvégia, annak ellenére, hogy jelentős olajtermelő ország, a megújuló energiaforrások arányát tekintve Európa élvonalába tartozik. Ezzel összefüggésben a közösségi média felhasználó több kontinensen is egy olyan képet kezdtek el terjeszteni, amelyen állítólag egy önellátó, „úszó üvegház” látható Norvégiában, amely „egyetlen önfenntartó, körforgásos ökoszisztémában egyesíti a mezőgazdaságot, az akvakultúrát, a sótalanítást és a megújuló energiát”. Az AFP azonban kiderítette, hogy a képet a Google AI generálta, ráadásul Norvégia Klíma- és Környezetvédelmi Minisztériuma szerint nem létezik ilyen projekt az országban.

„Norvég mérnökök indították útjára az Ocean Bloomot, egy úttörő, lebegő üvegház platformot, amely egyetlen önfenntartó, körforgásos ökoszisztémában egyesíti a mezőgazdaságot, az akvakultúrát, a sótalanítást és a megújuló energiát” – áll egy magyar Facebook-bejegyzésben, amelyet 2025. július 16. óta több mint 600-szor osztottak meg. A bejegyzés szerint az „innovatív rendszer” ötvözi a „klímaszabályozott, talajmentes gazdálkodást az akvakultúrával”, teljes mértékben megújuló energiával működik, és a tengervizet édesvízzé alakítja.

Norvégia nemzetközi elismerést kapott az éghajlati válságra adott zöld megoldásaiért, annak ellenére, hogy jelentős olajtermelő ország. Az OECD profilja szerint a norvég „Európa és az OECD-térség leginkább dekarbonizált energiaszektora” elsősorban a vízenergia-hasznosításnak köszönhető, azonban még mindig így is viszonylag magas az üvegházhatású gázok kibocsátása az országban (itt archiválva).

2024-ben Norvégia lett az első ország a világon, ahol az elektromos járművek száma meghaladta a benzinüzeműekét (itt archiválva).

A Facebook-bejegyzés aközben kezdett a magyar felhasználók között terjedni, hogy a mezőgazdasági szektor éppen komoly kihívásokkal szembesül. Az idei év eddig rekordszárazságot hozott Magyarországon – más európai országokhoz hasonlóan –, ami potenciálisan hatalmas gazdasági károkat okozhat (itt,itt és itt archiválva).

Környezetvédelmi szakértők olyan megoldásokat javasolnak, mint az esővíz visszatartására szolgáló rendszerek és a vetésforgó okosabb tervezése (itt archiválva).

Néhány magyar felhasználó elutasítólag reagált a bejegyzésben felvázolt elképzelést, azt állítva, hogy „a talajban termesztett növények több tápanyagot tartalmaznak”, míg mások inkább támogatták azt: „Legalább megoldásokat keresnek, és nem csak csodára várnak” – írta egy felhasználó.

Néhányan szkeptikusan álltak a rendszer megvalósíthatóságához: „A napfény elegendő energiát biztosít? Norvégiában? Hát…” Mások viszont dicsérték Norvégia technológiai fejlődését: „Száz évvel előttünk járnak.”

Az állítólagos „úszó üvegház” képét hasonló állításokkal kíséretében több nyelven, többek között angolul és németül is megosztották a közösségi médiában.

Az AFP azonban nem talált bizonyítékot arra, hogy a Facebook-bejegyzésekben ábrázolt üvegház tényleg létezne. Sikerült kideríteni, hogy az interneten terjedő képet a Google mesterséges intelligenciája generálta. A Norvégia Klíma- és Környezetvédelmi Minisztériuma megerősítette az AFP kérdésére, hogy az országnak nincs “úszó üvegház” projektje.

Az állítást a Snopes is cáfolta már egy július 24-i cikkében (archivált link).

Norvégia cáfolja az üvegházra vonatkozó állítást

Norvégia Klíma- és Környezetvédelmi Minisztériuma az AFP-nek azt nyilatkozta, hogy az Ocean Bloommal kapcsolatos állítások „hamisak” (archivált link).

„Norvégiában nincs ilyen projekt, és nincs ilyen néven bejegyzett, ezen a területen működő vállalat sem” – írta Kari Asheim, a minisztérium sajtótitkára 2025. augusztus 6-án küldött e-mailben. Asheim azt is elmondta, hogy a képek „mesterséges intelligenciával generáltnak tűnnek, és az ilyen tartalmakra jellemző vizuális ellentmondásokat tartalmaznak”.

A kép közelebbi vizsgálata azt mutatja, hogy az üvegházban látható három alak arca torz, és a középső férfi keze megnyúltnak tűnik.

Egy fordított kereséssel sikerült kideríteni, hogy a képet július 7-én töltötték fel a Forest Hunts nevű Facebook-oldalra, amely más, szintén mesterséges intelligenciával készítettnek tűnő képeket is rendszeresen megoszt (archivált link).

A Google „Erről a képről…” funkciója szerint a képet mesterséges intelligencia generálta.

Megújuló technológiák

Tehát, ahogyan fentebb kifejtettük, a közösségi médiában említett konkrét szerkezet puszta kitaláció, de az abban említett egyes technológiák közül sok valóban létezik. A napenergia az egyik leggyorsabban fejlődő megújuló energiaforrás, amelyben a napfényt közvetlenül hőenergiaként hasznosítják vagy villamos energiává alakítják (itt archiválva).

Egy másik említett technológia a sótalanítás, amely a sós vizet (tengervizet) ivóvízzé alakítja (itt archiválva). A norvég Flocean cég a világ „első nagy léptékű tengeralatti sótalanító üzemén” dolgozik, amely 2026-ban kezdi meg az ivóvíz-termelést (itt és itt archiválva).

2013-ban egy holland mérnök napenergiával működő sótalanító rendszert fejlesztett ki Dubaiban (itt archiválva).

A hidroponika a növények tápanyagban gazdag vízben történő termesztését jelenti, ilyen farmok kereskedelmi léptékben már az 1950-es évek óta működnek világszerte (itt archiválva). A technológia lehetővé teszi a terméketlen talajú területeken való gazdálkodást és magasabb terméshozamot biztosít, de a kezdeti költségek magasabbak, mint a hagyományos mezőgazdaságban (itt archiválva).