Magyarország őrizetbe vette egy Ausztriából Ukrajna felé tartó, készpénzt és aranyat szállító hét ukrán banki alkalmazottját, pénzmosás gyanújára hivatkozva, tovább rontva az egyébként is feszült viszonyt Kijevvel. Az akcióról állítólagos képek kezdtek terjedni a közösségi médiában magyarul és más nyelveken. De a képek összehasonlítása a magyar kormány által közzétett hivatalos felvételekkel, valamint a képeken található vizuális ellentmondások is egyértelművé teszik, hogy mesterséges intelligenciával generálták őket. Ezt a szintetikus képeket felismerő számítógépes eszközök is megerősítették. A virálisan terjedő posztok nem hiteles felhasználói aktivitás jeleit is mutatják.

Magyarország 2026. március 5-én letartóztatta az ukrán állami Oscsadbank hét alkalmazottját, miközben azok készpénzt szállítottak egy ausztriai bankból ukrajnai bankok felé. A hatóságok másnap szabadon engedte és kiutasította az alkalmazottakat. A magyar kormány azt állítja, hogy egy pénzmosás elleni nyomozás részeként vették őrizetbe őket, Kijev viszont azzal váldolta, hogy Magyarország lényegében „túszul ejtette” a férfiakat, válaszul arra, hogy Ukrajna még nem nyitotta újra az orosz olajat Magyarországra szállító Barátság kőolajvezeték. A banki alkalmazottak 40 millió dollárt, 35 millió eurót és kilenc kilogramm aranyat szállítottak. A Magyarország által lefoglalt értékeket még nem adták vissza – közölte Andrij Pisnyi, az ukrán központi bank vezetője a Facebookon.

Az incidens csak tovább rontotta a két ország közötti feszültséget, miután Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nyilvánosság előtti szócsatába keveredtek egymással. Március 4-én, egy nappal az eset előtt, Zelenszkij látszólag közvetlen fenyegetést intézett Orbánhoz, amikor azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erők „a maguk nyelvén fognak beszélni vele” – ezt a kijelentést a magyar kormány, a Tisza Párt listavezetője Magyar Péter, és az Európai Unió is elítélte.

A kormánypárt igyekszik az ukrán elnök személyét – akinek a magyar lakosság körében a népszerűtlensége az orosz elnök Vlagyimir Putyinéval vetekszik – a választási kampány egyik fő témájává tenni, azt a narratívát erőltetve, hogy áprilisban a magyaroknak közötte és Orbán között kell választaniuk.

Nem sokkal a letartóztatások után olyan képek kezdtek terjedni az interneten, amelyek állítólag a bankjegyekkel és arannyal teli pénzszállító járműveket, valamint „NAV” feliratú egyenruhát viselő kommandósokat és ukrán zászlót viselő, megbilincselt embereket ábrázoltak.

„Elcsípte a NAV az ukrán aranykonvojt” – olvasható annak a képnek a címe, amelyet a kormánypárti Bors bulvárlap töltött fel a Facebookra. A poszt 2026. március 6-i megjelenése óta 32 ezer reakciót és több mint 4400 megosztást ért el.

A Ripost – egy másik, rendszeresen kormányzati narratívákat visszhangzó bulvárlap – 2026. március 6-án szintén megosztott két hasonló képet a Facebookon. A képeken arannyal és pénzzel teli szállítóautókat, valamint ukrán zászlós emberek letartóztatását látni. A poszt több mint 126 ezer reakciót és 19 ezer megosztást ért el. Mindkét bejegyzés alatt sok az Ukrajna-ellenes hozzászólás, bár néhányan megjegyezték, hogy a képek mesterséges intelligenciával készülhettek.

A hamis képek már olaszul, csehül, szlovákul, románul és bolgárul is terjedni kezdtek.

A virális képeket összehasonlítva az akció hivatalos felvételeivel egyértelmű, hogy a közösségi médiában terjedő képek nem hitelesek. A rajtuk látható arany- és pénzmennyiség nem felel meg a valós adatoknak. A képeken a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) emberei láthatók, ám a valóságban a Terrorelhárítási Központ (TEK) egysége hajtotta végre a letartóztatást. A vizuális elemzés alapján a felvételeket mesterséges intelligenciával generálták.

Mesterséges intelligenciával készült képek

Nem sokkal az akció után a magyar kormány hivatalos csatornái közzétették a Terrorelhárítási Központ által végrehajtott akció videóját, valamint egy fotógalériát a bankjegyekről és az aranyról. Ezekből a felvételekből azonnal egyértelmű, hogy a lefoglalt pénz és arany fizikai mennyisége lényegesen kisebb annál, mint amit a virális képek mutatnak.

Bár a NAV valóban része volt a nyomozásnak, a hivatalos közlés szerint a TEKegysége tartóztatta le az ukrán banki almazottakat, ahogyan az a hivatalos felvételeken is látható. A NAV‑nak is van saját különleges egysége, azonban az ő felszerelésük nem hasonlít a virális képeken ábrázolt taktikai öltözékre, ráaádsul sehol sincs szó arról, hogy ők is részt vettek volna az akcióban. Azt is jól meg lehet figyelni, hogy a valóságban a pénzt kék zsákokba csomagolták, „Raiffeisen” feliratú cimkékkel ellátva, nem pedig csak úgy halomba rakva szállították, mint a közösségi médiában terjedő hamis képeken.

A képeken magukon is számos vizuális ellentmondás található, amelyek arra utalnak, hogy mesterséges intelligenciával készültek. Először is a két felvétel egymásnak is ellentmond: különböző kommandóegységeket, különböző kinézetű letartóztatott személyeket, eltérő járműveket, illetve eltérő mennyiségű aranyat és pénzt ábrázolnak.

A mesterséges intelligencia használatára további jelek is utalnak: az első képen a kommandósok hátán látható apró felirat értelmetlen halandzsa, ami tipikus hibája az MI‑vel generált fotóknak. Az egyik tisztnek mindössze három, széles és lapos ujja van, a földön heverő pénzkötegek pedig egy ponton valamilyen koszos hószerű masszává torzulnak.

A második képen az egyik rendőr olyan felvarrót visel, ami nagyon hasonlít az Ukrán Nemzeti Rendőrség jelvényére. A képgeneráló mesterséges intelligencia‑programok szöveges utasítások alapján készítenek képeket (ebben az esetben feltehetően olyan prompt alapján, amely tartalmazta az „Ukrajna” és „rendőrség” szavakat), de időnként nem értelmezik helyesen az instrukciókat, és ehhez hasonló hibákat vétenek.

A Google „Erről a képről” funkciója szerint a Ripost által megosztott kép Google MI‑vel készült. Az Invid‑WeVerify tényellenőrző böngészőkiegészítő szintetikus képészlelő eszköze pedig 78 százalékos valószínűséggel állapította meg, hogy a Bors által megosztott képet mesterséges intelligencia generálta — a 70 százalék feletti érték erős bizonyítéknak számít.

Gyanús felhasználói aktivitás

A Ripost és a Bors Facebook‑oldalai óránként több posztot is közzétesznek, ám ezek ritkán kapnak néhány száz reakciónál többet, gyakran csak egy tucatnyit. Ehhez képest a Ripost által megosztott, virális fotókat tartalmazó poszt 129 000 reakciót gyűjtött, a Bors bejegyzése pedig több mint 32 000 reakciót ért el. Ennek egy része magyarázható azzal, hogy a bejegyzéseket több médium is szemlézte, de még így is sokszorosa a megszokottnak.

Sok, a posztokra reagáló felhasználó nem magyar. Természetes jelenség, hogy egy bejegyzés organikusan terjedhet az eredeti országán kívül is, de ez akár a mesterségesen felpumpált aktivitás jele is lehet — például álprofilok révén. Már egy rövid elemzés során is tucatszám talált az AFP olyan felhasználókat, akiknek hiányos vagy mesterséges intelligenciával generált profilképe volt, nem rendelkeztek ismerősökkel, nyilvános aktivitással vagy bármilyen információval — ami erős jele annak, hogy nem valós profilokról van szó.

Nemrég a Telex és a magyar tényellenőrző oldal, a Lakmusz is kiterjedt álprofil‑hálózatokat azonosított a Facebookon, amelyek kifejezetten a magyar választásokkal kapcsolatos témákat és posztokat célozzák meg.

Magyar Péter is felvetette nemrég annak lehetőségét, hogy Oroszország megpróbálhat beavatkozni a magyar választásokba. Miután a sajtó arról számolt be, hogy az orosz katonai hírszerzés olyan egységet küldött Magyarországra, amelyet a moldovai választások befolyásolásával gyanúsítanak, Magyar figyelmeztette Oroszországot, hogy ne avatkozzon be a magyar választásokba. A magyarországi orosz nagykövetség és személyesen az orosz nagykövet is reagált Magyar bejegyzésére, „álhírnek” és „mesének” nevezve az orosz választási beavatkozás lehetőségét.