A kormányközeli intézetnél a kormány békepártiságának és az orosz hadijelentéseknek a megkérdőjelezése is ukrán propagandának számít – ez derül ki a Nézőpont külön kérdésre küldött, hárommondatos indoklásából.

Május 13-án, pár perccel éjfél előtt nyújtotta be Halász János fideszes képviselő a „közélet átláthatóságáról” szóló törvényjavaslatot. Az indítvány azokkal a Magyarországon működő szervezetekkel szemben vezetne be szankciókat, amelyek a kormány szerint külföldi támogatásból befolyásolják a hazai közéletet. A javaslat szerint ezeknek a szervezeteknek a listázását a Lánczi Tamás vezette állami szerv, a Szuverenitásvédelmi Hivatal végezné majd el.

A magát „adattrösztnek” nevező kormányközeli Nézőpont Intézet megelőzte a hivatalos eljárást: három nappal a törvényjavaslat benyújtása után, május 17-én kiadták saját médiaelemzésüket „Ukrán propaganda a külföldi forrásokból működő sajtóban” címmel. A magát elemzésnek tekintő anyag egy rövid, négy és fél oldalas bevezető és módszertani rész után egy 240 cikkből álló listát közöl. Ezek olyan írások, amelyek a Nézőpont szerint két feltételnek felelnek meg: egyrészt külföldi pénzből vagy külföldi tulajdonosi háttérrel hatnak a magyar közvéleményre, másrészt kimutatható bennük az ukrán propaganda. A szövegben azt írták: egyértelmű az összefüggés „a külföldi finanszírozás léte és az ukránpárti álláspont képviselete, sőt, sok esetben az ukrán propaganda terjesztése között.” (Az ukrán EU-csatlakozás, illetve az ukrán titkosszolgálat állítólagos beavatkozása a magyar belügyekbe hónapok óta a kormány kommunikációjának egyik fő témája – amire a Voks2025 „véleménnyilvánító szavazás” is ráerősített.)

A jogkörök nélküli, kormányközeli Nézőpont Intézet elemzése május 20-án a „külföldi befolyás” elleni törvényjavaslat parlamenti vitájában hivatkozási alap lett: az indítványt benyújtó fideszes képviselő, Halász János a fent idézett szövegre támaszkodva minősítette „ukrán propagandának” több független szerkesztőség, köztük a Lakmusz cikkeit is.

De mi ukrán propaganda?

A Nézőpont Intézet az elemzésben mindössze két rövid bekezdésben foglalja össze, szerintük mi „ukrán propaganda”: pozitív propagandának tekintik azokat a cikkeket, amelyek közvetlenül segítik Ukrajna céljainak elérését, például támogatják a háború folytatását vagy Ukrajna uniós csatlakozását. Negatív propagandának pedig azokat, amelyek szerintük közvetetten szolgálják Ukrajna érdekeit, például azzal, hogy bírálják vagy lejáratják háborús vagy politikai ellenfeleit. Ide sorolják azokat az írásokat is, amelyek a magyar kormány Ukrajnával ellentétes álláspontját vagy intézkedéseit bírálják.

A Nézőpont szerint ezeknek a szempontoknak 2025. január 1. és május 14. között – vagyis a törvényjavaslat benyújtásáig – összesen 240 cikk felelt meg. Ezeket a tanulmány függelékében sorolják fel, de csak alapadatokat közölnek: a megjelenés dátumát, a „külföldi forrásból működő sajtóként” megjelölt médium nevét és a cikk címét. Indoklást vagy tartalmi magyarázatot nem mellékeltek.

Forrás: Nézőpont.hu

Ez a hiányosság a Partizán május 19-i adásában is szóba került, ahol a Nézőpont Intézet vezetője, Mráz Ágoston Sámuel válaszolt az elemzéssel kapcsolatos kérdésekre. Amikor a műsorvezető többször is rákérdezett, miért nincs részletes indoklás a listán szereplő cikkek mellett, Mráz azt ígérte:

„Ha valaki érdeklődik, hogy egy adott cikk miért került be, és ezt megkérdezi, akkor biztos, hogy megalapozott és részletes választ fogunk adni.”

Forrás: Partizán, YouTube

Mivel több Lakmusz-cikk is felkerült a parlamentben is hivatkozott listára, éltünk a lehetőséggel, és megkérdeztük, a Nézőpont szerint pontosan mivel terjesztettünk ukrán propagandát.

Semmi irónia, semmi megkérdőjelezés

A Magyar Hang Lakmusz-mellékletében is megjelent „A békéhez erő kell (és rengeteg pénz)” című cikkünket is listára vette a Nézőpont Intézet. Ebben a Miniszterelnöki Kabinetiroda által közérdekű adatigénylés után kiadott – pontosabban személyes megtekintésre bemutatott – dokumentumok alapján hoztuk nyilvánosságra, mennyit költött a magyar kormány a hadsereg népszerűsítésére.

A Nézőpont Intézet indoklása szerint a cikk egyetlen mondata került az ukrán propaganda kategóriája alá. Ez:

»És bár a kormány kommunikációjában az orosz–ukrán háború óta a „békepártiság” van előtérben, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a közel 900 millió forintos állami támogatásból készült S.E.R.E.G. című sorozat kapcsán úgy nyilatkozott, hogy ezzel a produkcióval „még inkább alátámasztást nyerhet a sokszor említett mondat, miszerint a békéhez erő kell”«.

Az Intézet erről a mondatról a következőt írta:

Egy másik cikkünk esetében az Intézet adatelemzéssel kimutatott tényekre hivatkozott, és arra, hogy a cikkben egy szakértő megkérdőjelezi az orosz hadijelentések hitelességét. Az „A Hirado.hu a háború kitörése óta több mint 600-szor közölte az orosz védelmi minisztérium hadijelentéseit” című anyagban azt mutattuk ki egy nyilvános módszertannal dolgozó adatelemzésben, hogy a közmédia hírportálja a teljes körű orosz invázió kezdete óta kétszer annyiszor idézte az orosz védelmi minisztérium hadijelentéseit, mint az ukrán félét – annak ellenére, hogy mindkét ország napi szinten közöl frissítéseket a harctéri eseményekről.

A cikk alapjául a Híradó.hu tartalmainak automatizált gyűjtése és szövegbányászati elemzése szolgált, az eredményekről pedig Jójárt Krisztiánt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatóját, Oroszország-szakértőt is megkérdeztük.

A harmadik cikkünkről szóló indoklás sem haladta meg az egy mondatot. A „Valóban Magyarország történetének legnagyobb humanitárius akciója lenne az ukrajnai menekültek megsegítése?” című írásunk azt tárta fel, milyen elérhető adatok állíthatók a milliós nagységrendben érkező menekültekről és a rendkívüli állami segítségről szóló politikusi nyilatkozatok mellé.

Az Intézet a cikkről ezt írta:

Az elemzőintézet válaszleveleit alább teljes terjedelmében is közöljük.

Tisztelt Német Szilvia,

A „békéhez erő kell (és rengeteg pénz)” című cikkében szerepel az a mondat, hogy „És bár a kormány kommunikációjában az orosz–ukrán háború óta a „békepártiság” (sic! – Nézőpont) van előtérben, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a közel 900 millió forintos állami támogatásból készült S.E.R.E.G. című sorozat kapcsán úgy nyilatkozott, hogy ezzel a produkcióval „még inkább alátámasztást nyerhet a sokszor említett mondat, miszerint a békéhez erő kell”.” Álláspotunk szerint a magyar kormány következetesen és politikai vitákat is vállalva képviselt békepárti álláspontjának megkérdőjelezése, ironikus színben való feltüntetése megfelel az Ukrajna érdekében folytatott propaganda kategóriájának.

A hirado.hu-t elemző cikkük besorolása is egyértelmű, abban ugyanis keveslik az „ukrán vezérkar beszámolóinak” számát a magyar közmédiában, az orosz – igaz, Önök által is elismerten a közmédiában disclaimer-rel kezelt – beszámolóknak pedig a hitelességét kérdőjelezik meg.

üdvözlettel:

Nézőpont Intézet

Tisztelt Fülöp Zsófia!

A kérdezett cikk egésze a magyar humanitárius segítség megkérdőjelezését és lejáratását célozza, s ezzel a Magyarországgal szemben ellenségesen fellépni akaró ukrán propaganda érdekének felel meg.

üdvözlettel: Mráz Ágoston

Címlapi kép: Kristóf Balázs/444