A Budapesten meggyilkolt japán nő ügye újra a figyelem középpontjába helyezte a családon belüli erőszakot. Rendőrségi adatok szerint egyre több ilyen esetet regisztrálnak Magyarországon, de a statisztika elfedi, hogy a kapcsolati erőszak törvényi definíciója hiányos, és a legtöbb ügy egyébként sem jut el a hatóságokig.

Január 29-én egy lakástűzben meghalt egy japán nő Budapesten, az V. kerületben. A rendőrség eleinte balesetként kezelte az ügyet, azt mondták, nem találtak idegenkezűségre utaló jelet. A BRFK február 4-i sajtótájékoztatóján aztán bejelentették, hogy „fordulat állt be a nyomozásban”, egy kamerafelvételen talált bizonyítékok hatására emberölés miatt indítottak nyomozást, és őrizetbe vették az áldozat volt férjét, aki szintén nem magyar állampolgár.

A Patent Egyesület a gyilkosság után közleményt adott ki, amiben elmondták, hogy már 2023 óta kapcsolatban voltak az áldozattal, egy kétgyermekes anyával, aki az elmúlt két évben többször is feljelentést tett a volt férje ellen. A hatóságok azonban nem léptek közbe.

„Ügyfelünk számos alkalommal számolt be az őt érő inzultusokról, régóta élt félelemben a volt férje fenyegetései miatt. Bár több feljelentést is tett a férfi ellen, a rendőrség az ügyekkel nem foglalkozott… Az áldozat hosszú ideig próbálta érvényesíteni jogait és elmenekülni bántalmazójától, mindhiába”

– írta a Patent a közleményben.

2024-ben egész pontosan kétszer tett feljelentést a most meggyilkolt nő volt férje ellen, egyszer egy megölésével fenyegető levél miatt, egy másik alkalommal a laptopja ellopása miatt – mondta a Telexnek a Patent munkatársa.

Kedden este a nő barátai megemlékezést tartottak a ház előtt, ahol életét vesztette. Fotó: Bankó Gábor/444

Az ügy tragikus példája annak, mennyire kiszolgáltatott helyzetbe kerülhetnek a családon belüli erőszak áldozatai, ha jelzéseik ellenére nem kapnak segítséget a hatóságoktól.

Tavaly áprilisban több portál cikkezett arról, hogy az elmúlt öt évben Magyarországon látványosan megemelkedett a kapcsolati erőszak sértettjeinek száma. Elsőként az Átlátszó írt a jelenségről rendőrségi adatok alapján, majd többek között a Telex, a 444, a 24 és az Index is beszámolt a statisztika alakulásáról.

2024. november 25-én, a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapján Magyar Péter Facebook-posztjában is szerepelt egy statisztikai adat arról, hogy Magyarországon „ öt év alatt megduplázódott a kapcsolati erőszakot elszenvedett áldozatok száma”. Az Átlátszó ORFK-tól kapott adatai szerint 2019 és 2023 között 393-ról 783-ra emelkedett a kapcsolati erőszak regisztrált sértettjeinek száma, tehát a statisztika valóban duplázódást mutat öt év alatt.

Ebben a cikkben annak járunk utána, miért nőhetett ilyen meredeken az elmúlt években a kapcsolati erőszak esetszáma a rendőrségi statisztikákban, és milyen összefüggésben van ez a családon belüli erőszak tényleges gyakoriságával.

Legfontosabb megállapításaink:

Mit mondanak az adatok?

Az Átlátszó számait a kapcsolati erőszak sértettjeiről a Belügyminisztérium Bűnügyi Statisztikai Rendszerének nyilvános adatai is megerősítik. A BM rendszerében 2019-ben 395, 2023-ban 786 sértettet regisztráltak a kapcsolati erőszak tényállás alatt (a néhány főnyi eltérést az Átlátszó ORFK-tól kapott adataihoz képest az okozhatja, hogy a BM ügyészségi adatokat is közöl).

Az adatbázisban már a 2024-es év is szerepel, ez alapján tavaly tovább nőtt (833-ra) a kapcsolati erőszak regisztrált sértettjeinek száma. A teljes emelkedés 2019 és 2024 között 110 százalékos, jóllehet ennek legnagyobb része 2019 és 2021 között ment végbe, azóta lassabb emelkedés látható az adatokban.

A sértettek nagy többsége nő, a férfiak aránya 2019-ben mindössze 8 százalék, 2024-ben 9 százalék volt.

Érdemes megjegyezni, hogy a BM rendszerébe a bűncselekményeket (és a sértetteket) mindig a regisztrálás évéhez rögzítik, vagyis ahhoz az évhez, amelyikben a hatóságok a nyomozás eredményeként azt állapítják meg, hogy bűncselekmény történt. Ez nem mindig egyezik az elkövetés évével, hiszen a nyomozás áthúzódhat egyik évről a másikra, vagy több évet is igénybe vehet.

A hatályos Büntető Törvénykönyv szerint kapcsolati erőszakot az követ el, aki az elkövetéskor vagy korábban vele közös háztartásban élő hozzátartozója, házastársa, élettársa, gyermeke, gondnoka, gondnokoltja, gyámja vagy gyámoltja sérelmére rendszeresen „ az emberi méltóságot súlyosan sértő, megalázó és erőszakos magatartást tanúsít”, illetve „ a közös gazdálkodás körébe vagy közös vagyonba tartozó anyagi javakat von el”.

Ebben a 2013 óta létező definícióban nincsenek benne az olyan súlyosabb cselekmények, mint a szexuális erőszak vagy a testi sértés vagy az emberölés. Azokat a rendőrség a szexuális erőszak, a testi sértés, illetve az emberölés bűncselekmények alatt regisztrálja, és a nyilvános adatokból nem derül ki, hogy az áldozat és az elkövető között hány esetben volt családi kapcsolat.

Spronz Júlia, a Patent Egyesület jogásza arról beszélt a Lakmusznak (egy, még jóval a japán nő meggyilkolása előtt készített interjúban), hogy a kapcsolati erőszak törvényi leírása „ egy lényegesen korlátozottabb cselekménytípusra alkalmazható, mint amit a párkapcsolati erőszak valójában lefed.” További problémának látja, hogy a törvény hozzátartozói definícióhoz köti a tényállás alkalmazását. „ Amit mi javasoltunk eredendően, az az lett volna, hogy a kapcsolati erőszak kiterjedjen valamennyi intim, személyközi kapcsolatban lévő relációra, tehát azokra is, akik csak együtt járnak, aki udvarol, aki elutasított udvarló” - magyarázta Spronz.

Ezt a két problémát próbálta kiküszöbölni Héra Gábor, Füstös Mónika és Mészáros Zoltán tanulmánya, amely tavaly novemberben jelent meg a Belügyi Szemlében.

A kutatók a Belügyminisztériumtól kértek adatokat a kapcsolati erőszaknak tekinthető bűncselekmények regisztrált eseteiről, de a kapcsolati erőszakot a Büntető Törvénykönyvnél tágabban határozták meg. A kapcsolati erőszak törvényi tényállása mellett még 26 bűncselekménynél kérdeztek rá, hogy hány esetben volt családi vagy intim kapcsolatban az elkövető a sértettel. Az elkövető és a sértett közötti releváns kapcsolatot a hozzátartozói körnél tágabban definiálták, például a szexuális partnerek által elkövetett bűncselekményekről is igényeltek adatokat.

A tanulmány egyik szerzője, Héra Gábor szociológus (HUN-REN KRTK Regionális Kutatások Intézete), elküldte a Lakmusznak, mi volt az a 27 tényállás, amiről adatokat gyűjtöttek.

Az így meghatározott kapcsolati erőszak sértettjeinek számában is növekedés látható az elmúlt években, de közel sem akkora, mint amit a szűkebben vett kapcsolati erőszakra vonatkozó hivatalos statisztika mutat. Héra Gáborék adatai alapján 2019 és 2022 között 31 százalékkal nőtt a sértettek száma, 3365-ről 4417-re. Ugyanezeket az éveket figyelembe véve a kapcsolati erőszak törvényi tényállásánál 93 százalékos növekedés látható (395-ről 764-re).

Emellett a felmérésekből is kiolvasható egy romló tendencia az elmúlt években.

Az EU alapjogi ügynökségének tavaly publikált, 2021-es adatfelvételen alapuló kutatása szerint az egész EU-ban a magyar nők közül mondták a legtöbben, hogy életük során szenvedtek már el fizikai vagy szexuális erőszakot, fenyegetést vagy pszichológiai bántalmazást partnerüktől.

Egy hasonló kutatást 2012-ben is elvégzett az uniós ügynökség. A kérdések nem pontosan ugyanazok voltak, így az eredményeket nem lehet közvetlenül összehasonlítani, az viszont látszik, hogy Magyarország helyzete kilenc év alatt romlott a többi európai országhoz képest.

A 2014-ben publikált 2012-es adatfelvételben a magyar nők az uniós átlagnál valamivel kisebb arányban számoltak be arról, hogy szenvedtek már el fizikai vagy szexuális erőszakot partnerük részéről. A pszichológiai bántalmazás áldozatainak aránya ekkor is átlag feletti volt Magyarországon, de ebben sem álltunk a legrosszabb helyen.

Héra Gáborék kutatásában ugyanazokat a kérdéseket tették fel a bántalmazásról egy ezer fős (nőket és férfiakat is tartalmazó) mintának 2015-ben és 2022-ben. Ha nem is jelentős mértékben, de nőtt azok aránya hét év alatt, akik arról számoltak be, hogy ők maguk átéltek már bántalmazást, vagy ismerősüknél tapasztaltak ilyesmit. 2015-ben például a megkérdezettek 8,3 százaléka mondta azt, hogy valamelyik családtagja bánt már vele megalázóan, 2022-ben már a megkérdezettek 12,7 százaléka.

Mi állhat a statisztikai emelkedés mögött?

Annak, hogy a bűnügyi statisztikában egyre több kapcsolati erőszak bűncselekményt és sértettet regisztrálnak, két közvetlen kiváltó oka lehet. Az, hogy több bejelentés érkezik kapcsolati erőszak miatt (több rendőrségi ügy indul el), illetve az, hogy a rendőrség az elindult ügyek nagyobb hányadában jut arra a következtetésre, hogy valóban bűncselekmény történt.

Utóbbit a vádemelések arányával lehet a legjobban kifejezni, bár nem kizárólag a vádemelésekből lesznek regisztrált bűncselekmények. Elképzelhető, hogy a BM rendszerében regisztrálják a bűncselekményt, de az ügyészség mégsem emel vádat, például azért, mert az elkövető meghalt vagy valamilyen okból nem büntethető, a cselekmény elévült vagy vádemelés helyett megrovást alkalmaznak. (Ennek a módszertani táblázatnak a 12-es fülén található egy lista arról, milyen esetekben regisztrálnak egy bűncselekményt.)

Részletesebb, a bejelentések számát és a vádemelési arányt is tükröző statisztikáink csak a kapcsolati erőszak szűkebb, törvényi tényállásáról vannak.

Az Átlátszó áprilisi cikkében az ORFK adatai alapján közölték, hogy a 2019-2023-as időszakban évente hány kapcsolati erőszak miatt indult büntetőeljárást fejeztek be, és milyen eredménnyel. 2019-ről 2023-ra 93 százalékkal nőt a befejezett eljárások száma, ami egy jó jelzője annak, hogy egyre több ügy indult kapcsolati erőszak miatt. Kis mértékben, de nőtt a vádemelési arány is: 2019-ben a befejezett ügyek 22 százaléka, 2023-ban 31 százaléka zárult vádemeléssel.

A BM Kommunikációs Főosztálya elküldte a Lakmusznak azt is, hogy az egyes években hány eljárást kezdeményeztek kapcsolati erőszak miatt. Az elindult kapcsolatierőszak-ügyek száma 2019 és 2023 között 866-ról 1472-re, 70 százalékkal emelkedett.

Ha az adott évben indult eljárásokhoz viszonyítjuk a vádemelések számát, akkor azt kapjuk, hogy a vádemelési arány 2019-ben 23 százalékos, 2023-ban 37 százalékos volt. Ez ugyanakkor csak nagyságrendileg adhat képet a nyomozás hatékonyságának alakulásáról, hiszen az ügyek nem feltétlenül abban az évben jutnak el vádemelésig, amelyikben elindultak.

Mi az oka annak, hogy egyre több esetet jelentenek?

Mint láttuk, a kapcsolatierőszak-statisztika alakulását elsődlegesen az magyarázza, hogy 2019 és 2023 között megnőtt mind a kezdeményezett, mind a befejezett eljárások száma, vagyis egyre többen tettek feljelentést kapcsolati erőszak miatt.

Hogy miért, annak megint csak két oka lehet: egyrészt az, hogy ténylegesen egyre több kapcsolati erőszak történik, másrészt az, hogy csökken a látencia, vagyis az áldozatok nagyobb arányban jelentik az eseteket, például a hatóságokba vetett növekvő bizalom vagy a társadalmi tudatosság emelkedése miatt.

A bűnügyi statisztika természetesen nem tudja megválaszolni azt a kérdést, hogy melyik tényezőnek mekkora volt a szerepe a 2019 óta tapasztalt emelkedésben. A kapcsolati erőszakra vonatkozó kérdőíves felmérések a bűnügyi adatoknál jobban közelítik a valós esetszámot, de az ezekből kiolvasható romló tendenciát is óvatosan kell kezelni, hiszen ha a társadalom tudatosabbá válik egy bűncselekménnyel kapcsolatban, az megmutatkozhat abban is, hogy az emberek egy kutatásban nyíltabban beszélnek róla.

Spronz Júlia úgy látja, elsősorban a tudatosság növekedése állhat a bejelentések számának emelkedése mögött.

„ A tudatosság nyilván magában foglalja az információt, azonosítják az érintettek, hogy ami velük történt, az egy bűncselekmény, emiatt lehet feljelentést tenni. További szempont szerintem, hogy ezzel a tendenciával az is együtt jár, hogy egyre kevésbé az áldozat szégyelli magát amiatt, ami vele történik, és az, hogy odafordul egy hatósághoz, az azt is mutatja, hogy ő azt gondolja, nem neki van szégyellnivalója”

- fejtette ki válaszában.

A NANE tüntetése a nők elleni erőszak ellen Budapesten 2019-ben Kép forrása: Horn-Barta Csengele

A Patent jogsegélyszolgálata azt is tapasztalta, hogy a bántalmazó férfiak számos esetben visszaélnek a jogrendszerrel, és magukat áldozatként feltüntetve ők maguk tesznek feljelentést a tényleges sértettel szemben. Ez is az esetszámok növekedéséhez vezethet.

Héra Gábor szociológus - akit szintén a japán nő meggyilkolása előtt kérdeztünk - kiemelte a kapcsolati erőszakhoz kötődő társadalmi tudatosság és érzékenység erősebb jelenlétét, illetve azt, hogy különböző intézményi fejlesztések, képzések hatására az ellátórendszer szakemberei egyre inkább felismerik az ilyen eseteket. Négy konkrét tényezőt említett, ami hozzájárulhatott ahhoz, hogy emelkedett a bejelentések száma:

Héra Gábor emellett azt feltételezi, hogy a kapcsolati erőszak valódi esetszáma is növekedhetett a Covid évei alatt „ az összezártság és a válsághelyzet okozta frusztráció miatt.”

Ennek szemléltetésére megosztott velünk egy idézetet egy interjúból, amit egy krízisvonal munkatársával készített a témában:

„Sokkal gyorsabban eszkalálódtak a problémák, tehát az összezártság miatt tényleg olyan feszültségek alakultak ki a családokon belül, ami korábban nem volt látható, vagy nem volt ilyen mértékű. Valószínűleg ebből a felindultságból adódóan sokkal súlyosabb bántalmazásokkal találkoztunk. Korábban főleg a fizikai bántalmazás esetén a nők kértek nagyobb segítséget. De a Covid idején azt tapasztaltuk, hogy egyébként gyakrabban váltak a nők is elkövetővé, pont emiatt a bezártság miatt. Ez a növekvő feszültség azért olyanokból is előhozta ezt az indulatosságot, vagy erőszakosságot, akiknél korábban nem tapasztaltak ilyet. Tehát kicsit felbolydult ez az egész történet.”

A Patent Egyesület járvány alatti tevékenysége alapján Spronz Júlia is azt mondta a Lakmusznak, hogy úgy látszik, valóban gyakoribbá válta kapcsolati erőszak a karanténhelyzet hatására.

A Qubit cikke már 2020 márciusában arról számolt be, hogy a karantén nyomán világszerte felerősödött a családon belüli erőszak. Katalóniában ekkor 20 százalékos emelkedésről számoltak be, Cipruson pedig 30 százalékkal többen keresték a helyi segélyvonalat, mint általában.

Ha bántalmazás (akár szóbeli, lelki, fizikai, szexuális vagy gazdasági erőszak) áldozata, Önnek joga van a segítségre. Az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat a nap 24 órájában, Magyarországról ingyenesen elérhető a 06 80 205 520-as telefonszámon. NANE Segélyvonal bántalmazott nőknek: 06 80 505 101; a PATENT Egyesület jogsegély-szolgálata: 06 80 808 081.

(Címlapi kép: Dezső Annamari)