Már AI-zenéket is bevetnek az ellenzék lejáratására
A kormánymédia imádja Wellort, a 2024 nyarán feltűnt „titokzatos, provokatív AI-művészt”. A Bayer Show és a Magyar Nemzet már akkor szenzációként számolt be az új számairól, amikor még senki nem hallgatta azokat. Magyar Péter a leggyakoribb célpont, de a rekord 350 ezres megtekintést a Go Home Pressman című szám hozta.
A titokzatos rapper, az internet új csillaga, a népszerű netzenész, az internet népi hőse – többek között ilyen megnevezésekkel számol be hétről hétre a kormányközeli média egy nyáron startolt YouTube-csatorna készítőjéről. A Wellor néven futó, egyelőre csak pár ezer feliratkozóval rendelkező csatorna hátteréről, készítőjének vagy készítőinek kilétéről szinte semmit sem lehet tudni. A csatorna azonban szinte rögtön az indulása után a Bayer Showban is debütált, ahol a Vén B*z* Európa című számát az Európai Unió új himnuszának javasolta a fideszes publicista.
Wellor 2024. június 28-ai felbukkanása óta dalszövegeivel rendszeresen magyar közéleti eseményekre reagál. Összesen 26 videót töltött fel Youtube-csatornájára, kivétel nélkül politikai témában. Jelenleg Tiktokon 280 követője, Youtube-on 6 ezer feliratkozója van, dalait jellemzően néhány tízezren hallgatják meg a csatornán. Csak két száma tudott 100 ezernél nagyobb megtekintést elérni, és ezekről is túlzás azt írni (mint ahogy a Magyar Nemzet tette), hogy „felrobbantották az internetet”: Magyar Péterről írt számát, a Hej, Vargánét 195 ezren, Pressmanről (Go Home Pressman) írt dalát pedig 356 ezren tekintették meg cikkünk megjelenéséig.
Közelebbről megnézve Wellor első féléves működését (a csatorna első megjelenésétől 2024 végéig), az látszik, hogy:
- dalszövegeivel kizárólag kormányellenes szereplőket támad;
- számairól átlagosan 5 cikk születik különböző kormányközeli lapokban (csak a Magyar Nemzet 31 alkalommal hivatkozott rá);
- Magyar Péterről 11 számot publikált, a szórakozóhelyi botrányairól szóló dalát 13 különböző cikkben népszerűsítették.
- Parodisztikus, gyakran uszító dalszövegeit a média a kormánypárti narratíva megerősítésére és az ellenzéki szereplők lejáratására használja.
Wellor kedvenc témái – a „csípős magyar gulyás”
Wellor megjelenését semmilyen kampány vagy bejelentés nem előzte meg. Első számát regisztrációjának napján, június 28-án tette közzé. A Vén B*z* Európa című dal Brüsszelt egy elnyomó, erkölcsi hanyatlást képviselő hatalomként ábrázolja, ami szemben áll Magyarország értékeivel. Szövege provokatív, hangvétele támadó, és visszatérő eleme a személyeskedés és káromkodás – ezek később ismeretetőjegyeivé válnak.
Írt paródiát Magyar Péter politikai kampányáról és a kiszivárgott hangfelvételekről, a Lakatos Márk elleni feljelentésről és az amerikai nagykövet távozásáról. Ezekre a közéleti történésekre Wellor jellemzően gyorsan reagál: alig egy hét alatt született dala a Puzsér Róbert és Ábrahám Róbert közötti konfliktusról, míg a Menczer Tamás–Magyar Péter csörtét követően mindössze öt nap alatt rukkolt elő egy új számmal. Október 23-ára komponált, „ÁVH-unokákat” támadó száma pedig már a nemzeti ünnep előtt három nappal megjelent csatornáján.
A 2024 végéig megjelent 21 dalából 16 egy-egy konkrét kormánykritikus szereplő köré épül, akik között szerepel civil aktivista, ellenzéki politikus és közéleti szereplő is. A Fidesz vagy bármely más kormánypárti politikus neve egyszer sem szerepel a számaiban.
Wellort megihlette például
- Puzsér Róbert,
- Lakatos Márk,
- Nagy Ervin,
- David Pressman és
- Karácsony Gergely is.
A gúnyos és provaktív szövegekben a kormánykritikus szereplőket gyakran inkompetensnek, árulónak vagy nevetségesnek tünteti fel, amit néhol diszkriminatív, máskor egyszerűen sértő kifejezésekkel erősít meg. Karácsony Gergelyre például úgy utal, hogy a sliccéből „kikandikál egy Gyurcsány” (Hopp, Geri, Hopp) míg Magyar Péterről úgy énekel: „Egy senki vagy / Egy kibaszott gané” (Hej, Vargáné). A dalai gyakran egy bizonyos csoport, vagy akár személyesen egy ember ellen hergelnek, például: „Ha az árulás be lesz majd tiltva / munkanélküli lesz minden libsi csicska / Nekem hiába henceg a nihilt herceg / A cikkeivel Tóta W.-t tetoválom vállon” (Libsi Csicska)
A címadó célpontokon túl a dalokban más kormánykritikus közéleti szereplők is felbukkannak, jellemzően egy-egy provokatív hasonlat vagy rím kedvéért. Többek közt Bödőcs Tibor, Kajdi Csaba, Pottyondy Edina és Molnár Áron neve is megjelenik a dalszövegekben negatív kontextusban.
Hőemelkedés Petivel című száma például Magyar Péter nyári kórházlátogatásait hitelteleníti, míg a Poloska poloskája és a Fucking No Way című számok a kiszivárgó hangfelvételekre reagálnak. Vogel Evelin Index-interjújának két hét leforgása alatt két külön számot is szentelt (Peti, Peti! és Mindent töröltem! EVLN RMX).
A Fidesz politikai kommunikációjához illeszkedő nemzeti szuverenitás-, és kultúra védelem is visszatérő témája Wellornak. Két teljes számot is szentel ennek (Libsi Csicska, Egy német tinilány balladája), más számokban pedig olyan társadalmi-kulturális témákat érint, mint a migráció, a nemi identitás vagy az LMBTQ+ közösség. A szövegek gyakran dezinformációval és elterjedt sztereotípiákkal dolgoznak, valamint a társadalmi kisebbségekkel szembeni előítéleteket erősítik.
Wellor gúnyolja például a sérelmek jogi útra terelését, amikor így ír: „Nem estem igazán transzba / mikor belebotlottam egy igazi transzba / nem kell rohanni rögtön a taszba / ha el vagy küldve szépen a faszba”. Az Egy német tinilány balladája című dalban pedig a burkát kapcsolja össze a nemi erőszakkal, így erősítve a migrációval kapcsolatos előítéleteket. A dalban elhangzó „Egyre rosszabb ez az időszak: dzsihád mellé egy kis nemi erőszak / ha ez már ennyire durva, önként lesz a kedvencem a burka” kifejezés egyaránt sértő lehet az iszlám vallás követőire és nemi erőszak áldozataira nézve. A kormányközeli Magyar Nemzet úgy kommentálta a dalszöveget, hogy
„a magyar netzenész is megmutatta a német migránssimogatóknak, hogy a magyar gulyás milyen csípős tud lenni”.
A semmiből érkező Kölcsey
Wellor sehol sem állítja, hogy mesterséges intelligenciával generálja a zenéit. A kormányközeli média azonban megjelenése óta AI-előadóként hivatkozik rá, amit nyelvi hibái és gépies hangja is megerősít.
A cikkek többségében titokzatosságát is hangsúlyozzák, és a készítői kilétét valóban titkolja a csatorna. A YouTube- és Tiktok-csatornáján kívül nem jelenik meg más közösségimédia-felületen, és a zenemegosztó platformokon pedig csak az eddig megjelentetett 21 dala, egy előzetese, egy rövidített dala és 3 reels videója található. Mivel kizárólag megosztott videóin keresztül kommunikál és nincsen nyilvános elérhetősége, így a cikkünk megjelenése előtt kérdéseket sem tudtunk küldeni neki.
A csatorna üzemeltetőjéről egyedül Bayer Zsolt árult el néhány részletet, amikor július 4-ei műsorában barátjaként hivatkozott a szerzőre. Nevét azonban nem hozta nyilvánosságra, mivel elmondása alapján az illető „titokban szeretné tartani” kilétét.
A kormányközeli sajtó ingyen reklámja
A Bayer Showban való debütálását követően a július 12-én megjelent, Hej, Vargáné című számával robbant be igazán a kormányközeli médiába. Ez volt az első olyan „diszkószám”, amely Magyar Pétert célozta és egyben az első, ami 20 ezer feletti nézettséget tudott generálni. A sajtóban olyan jelzőkkel harangzoták be, mint „az internet új sztárja” és az „AI-zene úttörője”. A szám megjelenését követő napon a Civil Összefogás Fórum már az „idei nyár slágeréről” beszélt, négy nappal később pedig a Magyar Nemzet is a Hej, Vargáné gyors népszerűségéről számolt be. Ekkor 50 ezer megtekintésnél tartott a szám, miután több kormányközeli médium, köztük az Origo, a CÖF, a Pesti Srácok és a Hír TV is megosztotta.
Alig két héttel később, július 27-én a Magyar Nemzet már elismert zenészként hivatkozott rá, akiről mindannyiunknak hallania kellett:
„Mint ismert, Wellor Brüsszelről írt vitriolos számával debütált a Bayer-showban, majd Magyar Péterről komponált zseniális dalával robbant be az internet világába.”
Féléves működése alatt összesen 111 cikk jelent meg Wellorról, mindegyik kormányközeli médiumokban.
Két kivétellel minden új számáról írt a Magyar Nemzet, ami összesen 31 alkalommal említette a zenészt. Ettől alig lemaradva a Mandiner 27 cikket publikált az AI-előadóról. Gyakori népszerűsítője ezenkívül a HírTV, az Origo és a CÖF is, de Go Home Pressman! Című száma (november 7.) óta felfigyelt rá többek között a Ripost és a Propeller is.
Wellor imázsának építéséhez olyan kormánypárti véleményvezérek is hozzájárultak megosztásokkal, mint a Karsai Dánielnek Xanaxot ajánló Szakács István, a megafonos Öreg Rocker és a Jobbulást nevű Facebook-oldal.
A kormányközeli média Wellor politikai és kulturális jelentőségét hangsúlyozza, és kívülálló igazságosztóként mutatja be cikkeiben. A figyelemfelkeltő címek szintén azt a benyomást keltik, mintha Wellor politikai szempontból meghatározóak lennének:
- Nagy Ervint ezúttal nem a ringben küldték padlóra, Wellor jobbegyenese betalált (Mandiner),
- Lakatos Márkot utolérte a végzete, Wellor a céltáblájára tűzte (Magyar Nemzet),
- Elkészült Pressman búcsúdala, ezt nem teszi ki az ablakba (Origo)
A cikkek általában méltatják munkásságát és idéznek dalszövegeiből, magyarázataikban pedig politikai botrányokhoz kapcsolják a sorokat. Júliusban például a CÖF idézte Wellor Magyar Péterről szóló „a szónoklata lapos, de állandóan kanos” sorát, majd hozzáteszik, hogy „ezzel a szerző arra a görbe estére utal, amikor a Tisza Párt alelnökét viselkedése miatt a belvárosi szórakozóhely biztonsági őrei a nyakánál fogva vezettek ki.”
Miután a YouTube ideiglenesen eltávolította egyik Magyar Péterről szóló dalát, a Magyar Nemzet a „baloldali, liberális cenzúra” elleni küzdelem szimbólumaként tálalta az esetet. A cikk szerint „a baloldali elhallgatás jéghideg falát” áttörve Wellor „hatalmas sikereket ér el, és könyörtelenül rámutat a ballib politikusok viselt dolgaira.” A visszaállított videót a kormányközeli sajtó a nemzeti oldal diadalának állította be, tovább erősítve Wellor jelentőségét, miközben az nem derült ki, hogy mi állt pontosan a tiltás hátterében.
Javítás (2025. január 28. 22:05): Cikkünk korábbi verziójában tévesen írtuk, hogy Szakács Árpád ajánlott Xanaxot Karsai Dánielnek, ezt valójában Szakács István tette. Köszönjük olvasónknak, hogy erre felhívta a figyelmünket, a keresztnév-tévesztésért elnézést kérünk.
(Címlapi kép: Barczikai Fanni)
A szerzőről

Barczikai Fanni