A kormánymédia imádja Wellort, a 2024 nyarán feltűnt „titokzatos, provokatív AI-művészt”. A Bayer Show és a Magyar Nemzet már akkor szenzációként számolt be az új számairól, amikor még senki nem hallgatta azokat. Magyar Péter a leggyakoribb célpont, de a rekord 350 ezres megtekintést a Go Home Pressman című szám hozta.

A titokzatos rapper, az internet új csillaga, a népszerű netzenész, az internet népi hőse – többek között ilyen megnevezésekkel számol be hétről hétre a kormányközeli média egy nyáron startolt YouTube-csatorna készítőjéről. A Wellor néven futó, egyelőre csak pár ezer feliratkozóval rendelkező csatorna hátteréről, készítőjének vagy készítőinek kilétéről szinte semmit sem lehet tudni. A csatorna azonban szinte rögtön az indulása után a Bayer Showban is debütált, ahol a Vén B*z* Európa című számát az Európai Unió új himnuszának javasolta a fideszes publicista.

Wellor 2024. június 28-ai felbukkanása óta dalszövegeivel rendszeresen magyar közéleti eseményekre reagál. Összesen 26 videót töltött fel Youtube-csatornájára, kivétel nélkül politikai témában. Jelenleg Tiktokon 280 követője, Youtube-on 6 ezer feliratkozója van, dalait jellemzően néhány tízezren hallgatják meg a csatornán. Csak két száma tudott 100 ezernél nagyobb megtekintést elérni, és ezekről is túlzás azt írni (mint ahogy a Magyar Nemzet tette), hogy „felrobbantották az internetet”: Magyar Péterről írt számát, a Hej, Vargánét 195 ezren, Pressmanről (Go Home Pressman) írt dalát pedig 356 ezren tekintették meg cikkünk megjelenéséig.

Bár a csatorna nézettsége féléves működés után sem számít kiemelkedőnek, a kormányközeli médiában szinte a megjelenésének pillanatától befutott zenészként hivatkoznak rá és minden számát népszerűsítik.

Közelebbről megnézve Wellor első féléves működését (a csatorna első megjelenésétől 2024 végéig), az látszik, hogy:

Wellor kedvenc témái – a „csípős magyar gulyás”

Wellor megjelenését semmilyen kampány vagy bejelentés nem előzte meg. Első számát regisztrációjának napján, június 28-án tette közzé. A Vén B*z* Európa című dal Brüsszelt egy elnyomó, erkölcsi hanyatlást képviselő hatalomként ábrázolja, ami szemben áll Magyarország értékeivel. Szövege provokatív, hangvétele támadó, és visszatérő eleme a személyeskedés és káromkodás – ezek később ismeretetőjegyeivé válnak.

Dalszövegei szoros kapcsolatban állnak az aktuális közéleti eseményekkel: rendszeresen kormánykritikus szereplőket támad, és az ellenzéki oldalhoz köthető botrányokat zenésít meg.

Írt paródiát Magyar Péter politikai kampányáról és a kiszivárgott hangfelvételekről, a Lakatos Márk elleni feljelentésről és az amerikai nagykövet távozásáról. Ezekre a közéleti történésekre Wellor jellemzően gyorsan reagál: alig egy hét alatt született dala a Puzsér Róbert és Ábrahám Róbert közötti konfliktusról, míg a Menczer Tamás–Magyar Péter csörtét követően mindössze öt nap alatt rukkolt elő egy új számmal. Október 23-ára komponált, „ÁVH-unokákat” támadó száma pedig már a nemzeti ünnep előtt három nappal megjelent csatornáján.

A 2024 végéig megjelent 21 dalából 16 egy-egy konkrét kormánykritikus szereplő köré épül, akik között szerepel civil aktivista, ellenzéki politikus és közéleti szereplő is. A Fidesz vagy bármely más kormánypárti politikus neve egyszer sem szerepel a számaiban.

Wellort megihlette például

A gúnyos és provaktív szövegekben a kormánykritikus szereplőket gyakran inkompetensnek, árulónak vagy nevetségesnek tünteti fel, amit néhol diszkriminatív, máskor egyszerűen sértő kifejezésekkel erősít meg. Karácsony Gergelyre például úgy utal, hogy a sliccéből „kikandikál egy Gyurcsány” (Hopp, Geri, Hopp) míg Magyar Péterről úgy énekel: „Egy senki vagy / Egy kibaszott gané” (Hej, Vargáné). A dalai gyakran egy bizonyos csoport, vagy akár személyesen egy ember ellen hergelnek, például: „Ha az árulás be lesz majd tiltva / munkanélküli lesz minden libsi csicska / Nekem hiába henceg a nihilt herceg / A cikkeivel Tóta W.-t tetoválom vállon” (Libsi Csicska)

A címadó célpontokon túl a dalokban más kormánykritikus közéleti szereplők is felbukkannak, jellemzően egy-egy provokatív hasonlat vagy rím kedvéért. Többek közt Bödőcs Tibor, Kajdi Csaba, Pottyondy Edina és Molnár Áron neve is megjelenik a dalszövegekben negatív kontextusban.

A támadások középpontjában azonban egyértelműen Magyar Péter áll, akiről 2025. január 1-ig 11 lejárató dal jelent meg a csatornán.

Hőemelkedés Petivel című száma például Magyar Péter nyári kórházlátogatásait hitelteleníti, míg a Poloska poloskája és a Fucking No Way című számok a kiszivárgó hangfelvételekre reagálnak. Vogel Evelin Index-interjújának két hét leforgása alatt két külön számot is szentelt (Peti, Peti! és Mindent töröltem! EVLN RMX).

A Fidesz politikai kommunikációjához illeszkedő nemzeti szuverenitás-, és kultúra védelem is visszatérő témája Wellornak. Két teljes számot is szentel ennek (Libsi Csicska, Egy német tinilány balladája), más számokban pedig olyan társadalmi-kulturális témákat érint, mint a migráció, a nemi identitás vagy az LMBTQ+ közösség. A szövegek gyakran dezinformációval és elterjedt sztereotípiákkal dolgoznak, valamint a társadalmi kisebbségekkel szembeni előítéleteket erősítik.

Wellor gúnyolja például a sérelmek jogi útra terelését, amikor így ír: „Nem estem igazán transzba / mikor belebotlottam egy igazi transzba / nem kell rohanni rögtön a taszba / ha el vagy küldve szépen a faszba”. Az Egy német tinilány balladája című dalban pedig a burkát kapcsolja össze a nemi erőszakkal, így erősítve a migrációval kapcsolatos előítéleteket. A dalban elhangzó „Egyre rosszabb ez az időszak: dzsihád mellé egy kis nemi erőszak / ha ez már ennyire durva, önként lesz a kedvencem a burka” kifejezés egyaránt sértő lehet az iszlám vallás követőire és nemi erőszak áldozataira nézve. A kormányközeli Magyar Nemzet úgy kommentálta a dalszöveget, hogy

„a magyar netzenész is megmutatta a német migránssimogatóknak, hogy a magyar gulyás milyen csípős tud lenni”.

A semmiből érkező Kölcsey

Wellor sehol sem állítja, hogy mesterséges intelligenciával generálja a zenéit. A kormányközeli média azonban megjelenése óta AI-előadóként hivatkozik rá, amit nyelvi hibái és gépies hangja is megerősít.

A cikkek többségében titokzatosságát is hangsúlyozzák, és a készítői kilétét valóban titkolja a csatorna. A YouTube- és Tiktok-csatornáján kívül nem jelenik meg más közösségimédia-felületen, és a zenemegosztó platformokon pedig csak az eddig megjelentetett 21 dala, egy előzetese, egy rövidített dala és 3 reels videója található. Mivel kizárólag megosztott videóin keresztül kommunikál és nincsen nyilvános elérhetősége, így a cikkünk megjelenése előtt kérdéseket sem tudtunk küldeni neki.

A csatorna üzemeltetőjéről egyedül Bayer Zsolt árult el néhány részletet, amikor július 4-ei műsorában barátjaként hivatkozott a szerzőre. Nevét azonban nem hozta nyilvánosságra, mivel elmondása alapján az illető „titokban szeretné tartani” kilétét.

A kormányközeli sajtó ingyen reklámja

A Bayer Showban való debütálását követően a július 12-én megjelent, Hej, Vargáné című számával robbant be igazán a kormányközeli médiába. Ez volt az első olyan „diszkószám”, amely Magyar Pétert célozta és egyben az első, ami 20 ezer feletti nézettséget tudott generálni. A sajtóban olyan jelzőkkel harangzoták be, mint „az internet új sztárja” és az „AI-zene úttörője”. A szám megjelenését követő napon a Civil Összefogás Fórum már az „idei nyár slágeréről” beszélt, négy nappal később pedig a Magyar Nemzet is a Hej, Vargáné gyors népszerűségéről számolt be. Ekkor 50 ezer megtekintésnél tartott a szám, miután több kormányközeli médium, köztük az Origo, a CÖF, a Pesti Srácok és a Hír TV is megosztotta.

Alig két héttel később, július 27-én a Magyar Nemzet már elismert zenészként hivatkozott rá, akiről mindannyiunknak hallania kellett:

„Mint ismert, Wellor Brüsszelről írt vitriolos számával debütált a Bayer-showban, majd Magyar Péterről komponált zseniális dalával robbant be az internet világába.”

Féléves működése alatt összesen 111 cikk jelent meg Wellorról, mindegyik kormányközeli médiumokban.

Két kivétellel minden új számáról írt a Magyar Nemzet, ami összesen 31 alkalommal említette a zenészt. Ettől alig lemaradva a Mandiner 27 cikket publikált az AI-előadóról. Gyakori népszerűsítője ezenkívül a HírTV, az Origo és a CÖF is, de Go Home Pressman! Című száma (november 7.) óta felfigyelt rá többek között a Ripost és a Propeller is.

Wellor imázsának építéséhez olyan kormánypárti véleményvezérek is hozzájárultak megosztásokkal, mint a Karsai Dánielnek Xanaxot ajánló Szakács István, a megafonos Öreg Rocker és a Jobbulást nevű Facebook-oldal.

A kormányközeli média Wellor politikai és kulturális jelentőségét hangsúlyozza, és kívülálló igazságosztóként mutatja be cikkeiben. A figyelemfelkeltő címek szintén azt a benyomást keltik, mintha Wellor politikai szempontból meghatározóak lennének:

A cikkek általában méltatják munkásságát és idéznek dalszövegeiből, magyarázataikban pedig politikai botrányokhoz kapcsolják a sorokat. Júliusban például a CÖF idézte Wellor Magyar Péterről szóló „a szónoklata lapos, de állandóan kanos” sorát, majd hozzáteszik, hogy „ezzel a szerző arra a görbe estére utal, amikor a Tisza Párt alelnökét viselkedése miatt a belvárosi szórakozóhely biztonsági őrei a nyakánál fogva vezettek ki.”

Miután a YouTube ideiglenesen eltávolította egyik Magyar Péterről szóló dalát, a Magyar Nemzet a „baloldali, liberális cenzúra” elleni küzdelem szimbólumaként tálalta az esetet. A cikk szerint „a baloldali elhallgatás jéghideg falát” áttörve Wellor „hatalmas sikereket ér el, és könyörtelenül rámutat a ballib politikusok viselt dolgaira.” A visszaállított videót a kormányközeli sajtó a nemzeti oldal diadalának állította be, tovább erősítve Wellor jelentőségét, miközben az nem derült ki, hogy mi állt pontosan a tiltás hátterében.

Javítás (2025. január 28. 22:05): Cikkünk korábbi verziójában tévesen írtuk, hogy Szakács Árpád ajánlott Xanaxot Karsai Dánielnek, ezt valójában Szakács István tette. Köszönjük olvasónknak, hogy erre felhívta a figyelmünket, a keresztnév-tévesztésért elnézést kérünk.

(Címlapi kép: Barczikai Fanni)