Valóban zajlik egy jelentős, háromlépcsős, EU-s forrásból finanszírozott béremelés. Ennek jó részét azonban felemészti az infláció, nőttek a munkaterhek, és a diplomás átlagbérhez viszonyított magyar pedagóguskereset így sem éri be az EU- és OECD-átlagot.

A kormány kommunikációjában 2024 utolsó és 2025 első napjaiban hangsúlyos téma volt a tanárbéremelés. A kormány.hu-n közölt videón Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a témában többek közt a következő állításokat teszi:

Ebben a cikkben ezen állítások alapjául szolgáló adatokat járjuk körbe és helyezzük kontextusba. A sikerkommunikáció mögött egy sokéves elmaradás korrekciója és elhúzódó strukturális problémák rajzolódnak ki, ugyanakkor Magyarországon 2024-ben és 2025-ben a pedagógusok egy főre jutó átlagos bérjuttatása valóban emelkedett. De hogy jutottunk el idáig?

Mi történt azóta és mi történik most?

A számokat duplázzák, nem a bért

„ Magyarország történetének legnagyobb tanárbéremelése zajlik, 2025-ben Magyarországon az átlagos tanárbér 844 ezer forint lesz” – mondta a videóban Rétvári Bence.

Ezt a tanárbéremelést a fent említett EU-s forrásból, valamint az Európai Bizottság felé tett vállalásokkal összhangban végzi a magyar kormány. A bérrendezésre az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Plusz (EFOP+) 1,8 milliárd euró – jelenlegi árfolyamon mintegy 740 milliárd forint – forrást irányzott elő. (Ebből tavaly májusban 184 milliárd forint érkezett meg a 340 milliárdos magyar béremelési alap mellé.)

Az EFOP+ keretében a kormány az Európai Bizottság felé azt vállalta, hogy a köznevelésben dolgozó pedagógusok átlagbére 2025-re eléri a diplomás átlagbér 80 százalékát, és 2030 végéig fenn is tartja ezt az arányt. A 2025-ös célt három lépcsőben teljesítik, köztes értékként a megállapodás szerint 2023-ra a diplomás átlagbér 64,7 százalékát, 2024-ben 71,8 százalékát kell elérni.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) előzetes adatai szerint 2023-ban a tanárok átlagbére bruttó 517 808 forint volt, ami a 860 374 ezer forintos diplomás átlagbér 60,2 százalékát tette ki, vagyis az első köztes értéket 2023-ban nem érte el a bérfejlesztés. A 2024-es 71,8 százalék a minisztériumi adatközlések szerint viszont teljesült. (A cikkben a következőkben is mindenhol bruttó béreket adunk meg. A nettó bér, amit a tanárok kézhez kapnak az adók és járulékok levonását követően, ennél kevesebb, de egyéni körülményektől függően eltérő mértékben.)

Fontos hangsúlyozni: átlagos bérekről és átlagos emelkedésről vagy szó, vagyis az összes tanár havi keresete nem emelkedik ennyit, hanem az éves bértömeg nagyobb ennyivel. Ebből kell kigazdálkoni egyéb bérjuttatásokat, például egyes kiemelt pozícióknak, hiányszakmáknak járó pár százalékos bónuszokat. Az emelkedés elosztása az életpályamodell szerinti különböző kategóriájú tanárok között nagyon sokat ronthat vagy javíthat a béremelés hatékonyságán. Korábban Rétvári beszélt arról is, hogy a béremelésre kapott összegeket egyes iskolafenntartók nem béremelésre fordították. Ezért történhetett meg, hogy egyes tanárok a tavalyi fizetésemelések után a bérpapírjaikon nagyon más számokkal találkoztak, mint ami a kormányzati sikerkommunikációban szerepel.

Emelkedik, és veszít az értékéből

„ Négy év alatt közel megduplázzuk a pedagógusok bérét.”

Az emeléseket átszámítva a kiindulópont bázisa (2022. január) szerint – és beleszámítva még egy 2023-as kvázi emelést, az úgynevezett ágazati pótlékét – jöhet ki az államtitkár által említett, 4 évre elosztott, körülbelül 90 százalékos emelés: a 2025-re tervezett januári átlagos pedagógusbér (844 ezer) a kormány által közölt adatok szerint számszerűen körülbelül 1,9-szerese lesz a 2022. januári átlagbérnek (446 ezer).

A fentiek ugyanakkor nem jelentik a bér értékének közel megduplázását 2022 óta, mert az inflációval a pénz értéke csökken a kiindulóponthoz képest: a 2022-es éves infláció több mint 14, a 2023-as majdnem 18, a 2024-es közel 4 százalék volt.

Tehát:

A kumulált infláció 2022. január és 2025. január között mintegy 40 százalék volt, míg a tanárok összesített pótlék- és béremelése 2023-ban, 2024-ben és 2025-ben bő 75 százalék. (A KSH és kormányzati adatokból számolt tanári átlagkereset-emelkedés pedig körülbelül 90 százalék).

Következésképp a pedagógusbérek relatív helyzete és értéke lényegesen kisebb mértékben javult, mint ahogy az államtitkár megfogalmazásából tűnhet.

A tanárbéremelés valódi értékét az is mutatja, hogy ugyanezen idő alatt a minimálbér is mintegy 45 százalékot emelkedett: a 2022. januári 200 ezer forintról 290 800 forintra.

Mélyről felfelé

A pedagógusbérek már korábban is jelentős mértékben maradtak le az átlagbérektől. Legutóbb 2016-tól kezdődően nyílt ki az olló, és ahogy láttuk, a KSH-adatok szerint 2022-re érkeztek meg a diplomás átlagbér 60 százaléka alá. A rendszerváltás utáni arányok alakulásáról 2018-ig az alábbi, Qubit által készített grafikon ad képet: jól látszik rajta a bérek általános alacsony szintje, a két nagy emelési kísérlet, és azok értéktelenedése.

Bár ilyen mértékű, 4 éves és háromlépcsős pedagógus-béremelési program valóban nem volt korábban, a 2024-es 32 százalékos emelésnél volt már nagyobb: a Medgyessy-kabinet 2002-ben a közalkalmazotti bérrendezés részeként egy lépcsőben 50 százalékkal emelte meg a pedagógusok átlagos fizetését. Ezt 2003-ban és 2004-ben nem követte további emelés, ezért gyorsan elinflálódott.

A második, 2013 és 2016 között az életpályamodellel együtt bevezetett nagy pedagógus-bérrendezés is bő 50-60 százalékos átlagos emelkedést jelentett 3 év alatt, az Orbán-kormány erre akkor is a valaha volt legnagyobb magyar tanárbéremelésként hivatkozott. A KRTK Közgazdaságtudományi Intézet adatai szerint a főiskolai végzettségű tanárok bérét ekkor feltornázták a főiskolai végzettségűek átlagos bérének 80 százalékára, az egyetemi végzettségűeknél 61 százalékra.

A pedagógusbéreket viszont ekkor sem kötötték hozzá törvényileg a minimálbérhez vagy átlagkeresethez, helyette egy úgynevezett vetítési alapot használtak a bérek kiszámításánál. Az alap összege fix volt, befagyott, ezért 2016-től ez az emelés is hamar elértéktelenedett, a rendszer lényegében kizárta a tanárokat az általános béremelkedés haszonélvezői közül, nem tudta megállítani a tanárbérek drámai értékvesztését. Ezt mutatja, hogy a garantált bérminimum – közkeletű nevén a szakmunkás minimálbér – 2018-tól elkezdte beérni a különböző kategóriájú tanárok meghatározott alapilletményeit.

A mostani többlépcsős emelés tehát valóban jelentős, de igazán egyedülálló lépés Magyarország történetében az lenne, ha a kormány az ígéretéhez híven 5 évig megtartaná az átlagos tanárkereseteket a diplomás átlagbérek 80 százalékánál.

Ez a 80 százalékos arány azonban nemzetközi összehasonlításnak egyáltalán nem kiemelkedő vagy bőkezű, sőt: az OECD-országokban és az EU-ban átlagosan a tanárbérek és a diplomás átlagbérek majdnem megegyeznek.

Több tanár, de mennyivel?

„ A tanárbéremelésnek már most látható eredményei vannak, hiszen 3000-rel többen tanítanak ma már az iskolákban, mint pár hónappal ezelőtt.”

Bár az államtitkár nem hivatkozik rá, de közlése a KSH decemberi előzetes oktatási jelentésére támaszkodhat. Ebben az áll, hogy a köznevelésben és a szakképzésben főállású pedagógusként, oktatóként foglalkoztatottak száma közel 148 ezer főre emelkedett a 2024 szeptemberében elkezdett tanévben. Ez az egy évvel korábbi számnál bő 2300 fővel több.

Az államtitkár azért beszél háromezres növekedésről, mert az „ iskolában tanítók” közé ő beszámítja a KSH-statisztikában külön kezelt, lábjegyzetben említett olyan pedagógus végzettségűeket, akik nem pedagógus/oktató pozícióban vannak, de pedagógus végzettséggel úgynevezett egyéb köznevelési tevékenységet végeznek a köznevelési rendszerben. Például ilyen a nevelési tanácsadás, szakértői bizottsági tevékenység, pályaválasztási tanácsadás, iskolapszichológiai ellátás, alapfokú művészetoktatás.

Vagyis 3000-rel a teljes köznevelési rendszerben jelen lévő pedagógus végzettségűek száma nőtt, az iskolákban tanító-oktató pedagógusok száma bő 2300 fővel. A 2023-2024-es tanév történelmi mélypont volt a tanárok számát nézve. Ehhez képest tény, hogy idénre valamelyest növekedett a tanárok száma, de az idei tanárszám sem kiugró nagyságú: 2022-höz képest a növekedés alig 700 fő, 2021-hez képest alig van különbség.

Felvettek száma

“A felvételi számokban is rekordmagas volt, 15 ezres, a pedagógusképzésre felvettek száma.”

A pedagógusképzésre felvettek száma a felvi.hu adatai szerint valóban rekordmagas volt, az államtitkár által közölt tizenötezres szám pontos: 2024-ben a hagyományos, pót- és keresztféléves felvételi eljárást összeadva a felvettek száma 15 170 fő, az első helyen felvetteké is 13 ezer, ráadásul ezek a számok már tavaly is elég magasak voltak.

Hozzátartozik ehhez, hogy mivel ezekben a számokban benne vannak a mesterképzések, rövid ciklusú, tehát 2-3-4 féléves, nagyrészt levelező képzések, egyéb átképzések, a népszerű gyógypedagógiai képzés is, ez közel sem jelent ugyanennyi pályára lépőt vagy pályakezdő tanárt. Ráadásul a területen – mind a képzés során, mind a pálya első pár évében – hagyományosan jelentős a lemorzsolódási arány is.

Az Oktatási Hivatal Népszavának küldött adatai szerint a 2023/2024-es tanévben 3557 fő volt az újonnan belépő pályakezdő pedagógusok száma, ami viszont majdnem duplája a 2022/2023-as adatnak.

Mindeközben a tanári kar „ elöregedése”, azaz átlagéletkorának növekedése 2010 óta nagyon erős trend.

A trendet erősíthette, hogy a kormány 2022 közepén megkönnyítette a nyugdíjas tanárok visszafoglalkoztatását, akik így már teljes állásban is dolgozhatnak a nyugdíjuk megtartása mellett. 2025. január elsején az Oktatási Hivatal Népszavának küldött adatai szerint ilyen nyugdíjas tanárból már 6623 dolgozott a rendszerben, míg ez a szám 2024 januárjában még csak 5714 fő volt.

Ezzel a kormány enyhített azon a strukturális problémán, hogy a kimenet lényegesen szélesebb, mint a bemenet, vagyis évről évre egyre többen mennek nyugdíjba – a Pedagógusok Szakszervezete becslései szerint 2025-ben mintegy 7500 pedagógus lép be a nyugdíjkorhatárba.

__

Címlapi kép forrása a kormány hivatalos YouTube-csatornája.